A tizenhárom éves John Finney életveszélybe került. Valaki már két éve vadászik a Galesburgben lakó fiúkra, elrabolja őket, és soha többé nem kerülnek elő. Most pedig a jelek szerint Finney csatlakozik hozzájuk: pszichopata elrablója bezárta egy alagsorba, amelyet féltucat meggyilkolt gyerek vére szennyez be. A helyiségben rajta kívül van még egy ősrégi telefon, amely már jó ideje nincs csatlakoztatva a hálózathoz, éjszakánként mégis cseng, és a gyilkos előző áldozatai szólnak bele a kagylóba. Ők pedig mindent megtesznek azért, hogy Finney ne jusson az ő sorsukra.

A Fekete telefon című novella csak egyike annak a tizenöt történetnek, amelyekkel Joe Hill igazolta, hogy különleges tehetsége van a hátborzongató sztorik írásához. Az évek során számos művéből készült mozifilm vagy sorozat (Szarvak, NOS4A2), a Fekete telefonból Scott Derrickson (Sinister, Doctor Strange) forgatott mozifilmet Ethan Hawke főszereplésével.

Stephen King és fia, Joe Hill két közös elbeszélését olvashatjuk ebben a kis kötetben. A Teljes gázzal 2009-ben jelent meg először angolul, A magas fűben pedig 2012-ben. Előbbit Richard Matheson 1971-es novellája, a Párbaj ihlette, amely egy motorosról és az országúton őt üldöző eszelős kamionosról szól, és akkor vált legendássá, amikor a fiatal Steven Spielberg megfilmesítette. A Teljes gázzal valódi főhajtás a Párbaj írója előtt. A történet a rajtvonaltól kezdve teljes gázzal száguld. Nem így kötetünk másik írása, A magas fűben, amely körbe-körbe ődöng, révület, eltévelyedés, lázálom és ráolvasásszerű rigmusok köreit teljesíti, de ez az irányvesztettség, ha lehet, még dermesztőbb. Joe Hill és Stephen King mind ez idáig nem adott ki több közös történetet. Mit is mondhatnánk: várjuk a továbbiakat!

Egy kis ajtó csodálatos mesevilágra nyílik, de ártatlan gyerekek helyett erőszakos felnőttek kalandoznak benne. Egy gyászoló könyvtáros egy különleges teherautó volánja mögött köt ki, és olvasmányokat kezd szállítani az elhunytaknak. Egy agresszíven terjeszkedő kávézólánc felső vezetője vérfarkasokkal találkozik angliai vonatútján. Egy csapat törvényen kívüli motorost üldözni kezd egy arctalan kamionos a perzselően forró nevadai sivatagban.

A Teljes gázzal tizenhárom történeten keresztül térképezi fel az emberi természet kiismerhetetlen világát. Hill nyugtalanító novellái feltárják fájdalmas titkainkat, leplezett gyengeségeinket és legmélyebben gyökerező félelmeinket, miközben csúcsformában mutatják egyedi, sötét képzelőerőről tanúskodó szerzőjüket.

A kötetben két, Stephen Kinggel együtt írt történetet is találunk, „A magas fűben” című kisregényükből pedig a Netflixen látható egész estés film készült.

Egy kis ajtó csodálatos mesevilágra nyílik, de ártatlan gyerekek helyett erőszakos felnőttek kalandoznak benne. Egy gyászoló könyvtáros egy különleges teherautó volánja mögött köt ki, és olvasmányokat kezd szállítani az elhunytaknak. Egy agresszíven terjeszkedő kávézólánc felső vezetője vérfarkasokkal találkozik angliai vonatútján. Egy csapat törvényen kívüli motorost üldözni kezd egy arctalan kamionos a perzselően forró nevadai sivatagban.

A Teljes gázzal tizenhárom történeten keresztül térképezi fel az emberi természet kiismerhetetlen világát. Hill nyugtalanító novellái feltárják fájdalmas titkainkat, leplezett gyengeségeinket és legmélyebben gyökerező félelmeinket, miközben csúcsformában mutatják egyedi, sötét képzelőerőről tanúskodó szerzőjüket.

A kötetben két, Stephen Kinggel együtt írt történetet is találunk, „A magas fűben” című kisregényükből pedig a Netflixen látható egész estés film készült.

Szeretett Földünket egy ismeretlen, egész világot érintő fertőzés támadja meg. A neve „patkóvírus”. A járvány szinte egyik pillanatról a másikra, olyan rohamosan terjed, hogy előző nap még a létezéséről sem lehetett hallani, huszonnégy óra múlva azonban a kormány mindenkit rákötelez, hogy szájmaszkot viseljen az utcán, és tartson egymástól másfélméteres távolságot.
Patrick Lambert horroríró számára ez, mondhatni, „már nem az első rossz hír” aznap. Ugyanis a járványról való értesülésének reggelén, tíz év boldog(nak hitt) házasság után, Beth, a felesége váratlanul bejelenti, hogy elhagyja őt.
A férfi magyarázatok híján, semmit sem értve egyedül marad egy új, halálos vírus okozta, kilátástalannak ígérkező helyzettel és bizonyos természetfelettinek tűnő jelenségekkel, amelyek a szomszédjánál kezdődnek, aztán az ő lakásában is folytatódnak:
A magába roskadt, depressziós, egyedüllétébe részben beleőrült, hallucinációk által gyötört író észreveszi, hogy otthonában – munka közben, a kanapén mellette ülve – elkezd a semmiből előtűnni, megszületni, felcseperedni egy Beth-re, a nejére gyanúsan hasonlító lény, aminek olyan a teste, mintha pókhálóból lenne összesodorva és gubóba göngyölve.
Vajon van-e bármi köze ennek a jelenségnek a patkóvírus nevű világjárványhoz? Vagy csak Lambert veszítette volna el végleg a józan eszét? Mi fog történni, ha a „gubólény” teljesen kifejlődik? Valóban Beth lesz az? És azáltal visszatér Patrick-hez a szerinte minden ok nélkül távozott felesége? Vagy ezt csak a magányába beleőrült író reméli?
Akárhonnan is jött a teremtmény, de vajon kivé válik, és kifejlődve mire lesz képes „Beth, a szövődmény”?

Gabriel Wolf eddigi talán leghihetőbb, ezáltal leginkább lebilincselő horrorregénye, amit valódi, emberi félelmek és érzelmek, valamint sok drámai elem tesz izgalmassá, időnként pedig megdöbbentően meghatóvá.

Nemere István előszavával.

A Ne higgy a szemének című No.1 Sunday Times bestseller és a 13 perc szerzőjétől Régi ügyek Marcie viszonyba kezd Jason Maddox-szal, amivel egy csapásra bekerül a társadalmi elit köreibe. Vagyonos, nagy múltú családok, ősi titkok. Marcie ugyan beházasodott ebbe a világba, de soha nem fog igazán közéjük tartozni. Egy váratlan fejlemény... Jason főnöke egy utazásról új feleséggel tér vissza Londonba. A nő fiatal, dögös, szabados: senki nem tudja levenni róla a szemét. Marcie férje sem. Bekövetkezik a visszafordíthatatlan tragédia. Vannak, akik gyilkolni is hajlandók a csillogó gazdagságért. Vajon Marcie mire képes, hogy megtarthassa? A házasságból gyilkosság lesz?

Beszélő halottak és varázsköpenyes szörnyek, nemlélegzők és víztudatok, embergólya és fanyűvő: tizenöt különös és hátborzongató novella magyar szerzőktől, akik bebizonyítják, hogy a hazai irodalom kevésbé járt ösvényeit is érdemes felfedezni.

Tartalomjegyzék:

Előszó
Komor Zoltán: Az embergólya
Papp-Zakor Ilka: A jegenyésdi beszélő halottak
Farkas Balázs: Bróda Szálló
Jónás Zsolt: Folyondár
Benedek Szabolcs: A második fanyűvős sztori
Szabó Róbert Csaba: Nemlélegzők
Kleinheincz Csilla: Szárnya alatt a meleg
Szarvas Szilvia: Ajka fehér, mint a hó
Körmendi Ágnes: A Bach-tenger megszelídítése
Kiss Gabriella: Túlélők
Gaura Ágnes: Hasad
Harmath Dávid: A lámpáshal
Sereg Gitta: A dolgok rendje
S. Kolozsvári Zsófia: Porszemek
Moskát Anita: Bevezetés a sokváltozós viszonyrendszerekbe

Ugyanaz a város, mégsem ugyanaz a világ. Egymás mellett létezünk benne, de más és más valóságokban.

Veres Attila, a horror és a weird irodalom hazai mestere és nemzetközileg is elismert szerzője egy új novelláskötettel tér vissza majdnem öt évvel a kultikussá vált Éjféli iskolák után. Ezekben a történetekben a démoni megszállottság járvány; a szerelem kutyaharapás; a komédia iszonyat – a valóság pedig csak hit kérdése.

A valóság helyreállítása a széthullás állapotairól szól. Szétesnek benne életek és közösségek, hitek és világok. Mi, akárcsak a szereplők, keressük a helyünket ebben a szétszakadó világban, és ha nem találjuk, akkor eltűnünk a semmiben.

A kötet tizennégy írásában Veres korunk legsürgetőbb kérdéseire keres választ a világ értelmezésével kapcsolatban. A történetek azonban rólunk szólnak és az országról, amelyben élünk – vagy sokszor csak létezünk. A lapokon elmosódik a határ az eksztázis és az iszonyat, a valóság és a fikció, a regény és a novelláskötet, a horror és a szépirodalom között.