Egy új klasszikus: a jól ismert skandináv mítoszok a történetmesélés nagymestere, Neil Gaiman elképesztő átiratában. Az ősi történetekből Gaiman regényszerű ívet kovácsol, kezdve a kilenc világ legendás megteremtésével, majd sorra veszi a félistenek, törpék és óriások tetteit. Például Thor pörölyének ellopását, aki ezután kénytelen nőnek öltözni – ez az ő szakállával és étvágyával nem kis feladat –, és úgy visszalopni. De elmeséli a legmeghatóbb történetet is, amikor Kvasir, a legbölcsebb isten véréből megfőzik azt a sört, amely aztán létrehozza a költészetet. A számtalan kaland Ragnarökkel, az istenek alkonyával, új idők és emberek születésével zárul. Gaiman keze alatt a régi poros mítoszok újra élettel telnek meg. A regény mesteri és szellemes prózája kiemeli az istenek versengő énjét, megmutatja hajlamukat arra, hogy átverjenek másokat, és őket is átverjék, valamint megismerteti az olvasót azzal a tulajdonságukkal, hogy a szenvedélyt mindig hagyják felülkerekedni a józan eszükön.

A legendás bestseller. A sorozat az Amazon Prime Video kínálatában. Isten hét nap alatt teremtette a világot. Az Ördög meg hét nap alatt elpusztíthatja azt... már ha sikerül neki. Ismerkedjünk meg Adammel, az Antikrisztussal, akit elcseréltek, az Apokalipszis Négy Motorosával, akik bőszen igyekeznek beteljesíteni az Armageddont, egy démonnal és egy angyallal, akik szívesen megakadályoznák ezt, valamint Anatéma Apparáttal, aki bizonyíthatóan boszorkány, és a kezében ott a kulcs, de még nem tudja ezt, ráadásul üldözőbe vette az újjáalakult Inkvizíció… Ez lenne tehát az Útikalauz az Armageddonhoz Terry Pratchett, a méltán híres Korongvilágregények írója, és Neil Gaiman, az Amerikai istenek, Anansi fiúk, Coraline, A temető könyve és Csillagpor című regényekkel számos irodalmi díjat nyert szerző tollából. Az Elveszett próféciákból 2019ben sorozatot készítettek Michael Sheen, David Tennant és Jon Hamm főszereplésével; a könyvet az olvasó új szerkesztésben, felújított kiadásban tartja a kezében.

Egy neves londoni kiadó kortárs szerzőknek kínált föl megbízást: válasszanak egy-egy Shakespeare-drámát, s ezek témájára írjanak regényt. Az évtizedek óta népszerű, számos nemzetközi díjjal elismert kanadai író, Margaret Atwood A vihart választotta. A mű főhőse Felix, egy színházi fesztivál nagynevű művészeti igazgatója, akit riválisa kifúr az állásából. Felix tizenkét éven át remeteként él egy kunyhóban. Vadul lobog benne a bosszúvágy, de hőn áhított vágya „A Vihar” színpadra állítása is: ezzel akarja új életre kelteni Mirandát, korán elveszített kislányát. Színházi kurzust vezet egy börtönben, és amikor a véletlen útjába sodorja ellenségeit, felvillan a lehetőség, hogy egy csapásra két tervét is megvalósítsa: megrendezheti a darabot, és elégtételt vehet nagyhatalmú ellenségein is.

A tizenhárom éves John Finney életveszélybe került. Valaki már két éve vadászik a Galesburgben lakó fiúkra, elrabolja őket, és soha többé nem kerülnek elő. Most pedig a jelek szerint Finney csatlakozik hozzájuk: pszichopata elrablója bezárta egy alagsorba, amelyet féltucat meggyilkolt gyerek vére szennyez be. A helyiségben rajta kívül van még egy ősrégi telefon, amely már jó ideje nincs csatlakoztatva a hálózathoz, éjszakánként mégis cseng, és a gyilkos előző áldozatai szólnak bele a kagylóba. Ők pedig mindent megtesznek azért, hogy Finney ne jusson az ő sorsukra.

A Fekete telefon című novella csak egyike annak a tizenöt történetnek, amelyekkel Joe Hill igazolta, hogy különleges tehetsége van a hátborzongató sztorik írásához. Az évek során számos művéből készült mozifilm vagy sorozat (Szarvak, NOS4A2), a Fekete telefonból Scott Derrickson (Sinister, Doctor Strange) forgatott mozifilmet Ethan Hawke főszereplésével.

Coraline családjának új lakásában huszonegy ablak és tizennégy ajtó van. Tizenhárom ajtót rendesen ki lehet nyitni és be lehet csukni. A tizennegyedik mögött egy téglafal található, ám ennek ellenére Coraline egy nap kinyitja, és egy átjárót talál egy másik házba, amely a sajátjuk mása. De nem egészen... Eleinte a másik lakásban minden csodás. Például jobb a kaja. A játékdobozban felhúzható angyal van, amely körbe-körbe repül a szobában, a könyvek képei mozognak, a dinoszaurusz-koponya csattogtatja a fogát. És van itt Coraline-nak másik anyja és másik apja is, akik azt akarják, hogy velük maradjon. Legyen az ő kislányuk. Meg akarják változtatni, és többé el nem engedni. Ebben a lakásban a tükör mögött már más gyerekek is csapdába estek. Coraline az egyetlen reményük. Be kell vetnie minden ravaszságát, hogy megmentse az elveszett gyerekeket, a szüleit és saját, normális életét.

A Brit Birodalom felfedezte és sikeresen gyarmatosította a túlvilágot, így az 1930-as évek Európájában a halál már régóta nem a rettegett vég. A britek éteri fővárosa, Öröknyár minden elhunyt alattvalót szívesen lát, azonban másvilági egyeduralmukat komolyan fenyegeti a bezárkózó, egyre erősebb Szovjetunió, amely saját istent teremtett. A fokozatosan elvaduló konfliktus árnyékában két nagyhatalom kémei vívják háborújukat az élők és a holtak között. Amikor a brit hírszerzés egyik ügynöke, Rachel White rájön, hogy valaki a szervezetből a szovjeteknek dolgozik, mindent kockára kell tennie, ha le akarja fülelni a kémet. Apró bökkenő, hogy a gyanúsítottat nem pusztán befolyásos emberek védik, hanem valószínűleg már régen nem is él…

Egy varázslatos sziget. Egy veszélyes feladat. Egy égető titok.

Linus Baker, a Mágikus Ifjakért Felelős Minisztérium munkatársa az agglegények csendes, magányos életét éli egy apró házban, egy kiállhatatlan macskával, az esős és szürke nagyvárosban. Feladata, hogy a kormány által fenntartott árvaházakban élő gyermekek jólétét felügyelje.

Egy nap berendeli a Rendkívül Magas Felső Vezetés, hogy életbevágóan fontos és szupertitkos küldetéssel bízza meg. El kell utaznia a Marsyas-szigeten működő árvaházba, ahol hat különleges gyermek lakik: egy gnóm, egy tündér, egy sárkánymadár, egy azonosíthatatlan, zöld paca, egy alakváltó törpespicc és a hatéves Antikrisztus. Linusnak el kell nyomnia magában a félelmeit, és meg kell állapítania, mennyire veszélyesek a gyermekek önmagukra, egymásra és a világra.

Az árvaház vezetője a szimpatikus és kissé rejtélyes Arthur Parnassus, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy a védencei és a saját titkai biztonságban legyenek.

A ház az égszínkék tengernél elbűvölően bájos és humoros szerelmi történet. Ezenkívül mesterien mesél arról, hogy mennyire vagyunk foglyai az előítéleteinknek, valamint arról, hogy az ember a legváratlanabb pillanatokban találhatja meg a helyét a világban.

Titkos ​társaságok, természetfeletti lények és egy tiltott szerelem…

Ariana átlagos tininek mondható átlagosan siralmas kamaszkorral. Szülei elváltak, érzelmileg ingatag édesanyjával él együtt, miközben dúsgazdag édesapját teljes szívéből megveti. A suliban sem nyer népszerűségi versenyt, és miközben egy menő elitiskolába jár, pincérnőként dolgozik, hogy fussa benzinre rozoga autójába. Ezek után a legkevésbé az hiányzik neki, hogy természetfeletti lények törjenek az életére – köztük Lucian, aki sosem végez félmunkát. De miért került épp Ariana a célkeresztbe, és kik mozgatják a szálakat a háttérben? Lucian végül Ariana mellé áll, hogy együtt járjanak utána az igazságnak, és kiderítsék, mi folyik itt valójában. Sosem lehetnek biztosak abban, hogy ki a barát és ki az ellenség, talán még egymásban sem bízhatnak. Ám egy dolog biztos: Arinak életben kell maradnia.
Julia Dippel Izara-sorozata az elmúlt évek legnépszerűbb német ifjúsági regényciklusa, Az örök tűz pedig megjelenése után elnyerte a legjobb német nyelvű első könyvnek járó díjat.