Két centiméter magas. Tűzvörös. És varázserejével bármely halandó ember életét pokollá teheti… természetesen csakis a legjobb szándékoktól vezérelve. George Bitternut, a különc nyelvész véletlenül bukkan rá az ősi megidéző szövegre, amely előszólítja ezt a rettentő hatalmaknak parancsoló, aprócska démont. A lény azonban sajnos semmi olyat nem hajlandó tenni, amiből George-nak személyes haszna származna – viszont hajlandó segíteni a barátain. Időnként egészen katasztrofális következményekkel… Ez az ördögien mulatságos, csalafinta novellafüzér Asimov új oldalával ismerteti meg hűséges olvasóit. Az SF nagymestere ezúttal a habkönnyű szórakoztatás mellett teszi le voksát, de a tőle megszokott rendszerező, csavaros észjárás minden történetben a felszínre bukkan.
100 pont
Az Alapítvány-sorozatból az Apple TV készített adaptációt!
Miközben Hari Seldon azon dolgozik, hogy tökéletesítse a pszichohistória forradalmi tudományát, és biztosítsa az emberiség helyét a csillagok között, a Galaktikus Birodalom az összeomlás küszöbére kerül. Seldon a hatalomért folyó harc kellős közepén találja magát: aki megszerzi magának a matematikust, annak kezébe kerül a pszichohistória, és egyúttal a galaxis jövője is. Seldonnak többek között olyanoktól kell megóvnia élete munkáját, mint a populista, befolyásolható Cleon császár és egy könyörtelen tábornok, miközben meg kell találnia szellemi hagyatéka valódi örököseit – és a keresés saját unokájával és egy új Alapítvány álmával kezdődik.
Isaac Asimov élete utolsóként megírt regényében visszatér az Alapítvány világának születéséhez, lezárja a bevezetését annak a könyvsorozatnak, amelyet a science fiction legnagyobb hatású történetei között tartanak számon.
A Galaktikus Birodalom tizenkétezer éve létezik – ám egy matematikus szerint már nem sokáig. Hari Seldon minden politikai nyomás ellenére kitart amellett, hogy az általa kidolgozott új tudomány – a pszichohistória – megjósolta a civilizáció bukását. Az új Birodalom felemelkedését megelőző zűrzavar évezredei azonban lerövidíthetők, ha létrehozzák az emberi tudás tárházát egy távoli bolygón: az Alapítványt.
Isaac Asimov klasszikus regénye írók és olvasók generációinak meghatározó olvasmányélménye, ami arra a kérdésre keresi a választ, vajon a tudomány módszereivel feltérképezhetjük-e a jövőt, és képesek vagyunk-e befolyásolni azt. Az Alapítvány-trilógia évtizedekkel a megírása után is elgondolkodtató olvasmány, aminek ott a helye minden sci-fi olvasó polcán.
Az emberiség gyarmatosította a Naprendszert, és a Föld egyre inkább a külső bolygóktól függ, miközben az aszteroidaövezet kalózai is folyamatos fenyegetést jelentenek rá. Amikor a Marsról érkezett élelmiszerek rejtélyes haláleseteket okoznak, a Tudományos Tanács legfiatalabb tagját, David Starrt küldi a Marsra, hogy felderítse a gyilkosságok indítékát, de David egy sokkal nagyobb titokra bukkan a kietlen bolygó mélyén. Útja később a kisbolygóövezetbe viszi, ahol a szülei egy kalóztámadásban életüket vesztették, ám ekkor már nem csupán néhány halálesettel kell számolnia, hanem talán a Föld sorsa is rajta múlik… A Paul French álnéven írt ifjúsági sorozat Isaac Asimov könnyed és kalandos oldalát mutatja meg, miközben nem ad fel semmit a klasszikus science fiction tudományos igényességéből és a szerzőre jellemző sodró és világos stílusból. Az első két könyv, Az Űrvándor és Az aszteroidák kalózai most közös kiadásban, új fordításban jelenik meg.
Az emberek maguk mögött hagyták a Solariát, a bolygó azonban mégsem néptelenedett el teljesen, rengeteg robot ugyanis itt maradt. Miután hosszú idő múlva újra telepesek érkeznek, megtörténik az elképzelhetetlen: a robotok emberekre támadnak.
A bolygó egykori lakója, Gladia Delmarre két robot és D. G. Baley – a közel két évszázada halott nyomozó, Elijah Baley leszármazottja – társaságában a helyszínre utazik, hogy utánajárjanak a történteknek. Kalandjuk során nagyszabású összeesküvésre bukkannak, és még azzal az eshetőséggel is kénytelenek szembesülni, hogy talán forradalmasítani kell a robotika Három Törvényét.
A robotika atyjaként számon tartott Asimov negyedik, egyben utolsó robotregénye, amely egyúttal hidat képez a szerző klasszikus Alapítvány-sorozatához.
Hari Seldon ötszáz évvel ezelőtt indította el a tervét, amelynek célja a Galaktikus Birodalom összeomlását követő káosz és anarchia idejének lerövidítése. A galaxis szélén létrehozott Alapítvány lakóinak számára úgy tűnik, a terv zökkenőmentesen halad, azonban egy fiatal tanácsos, Golan Trevize szerint valójában a háttérben még mindig a régen eltöröltnek hitt Második Alapítvány mozgatja a szálakat. Titkos küldetésre indul hát, amelyen kéretlen útitársat is kap a mítoszokba vesző eredetbolygót, a Földet kutató Janov Pelorat személyében. Ám talán nem a Második Alapítvány az egyetlen csoport, amely titokban próbálja befolyásolni az emberiség sorsát.
Isaac Asimov három évtizeddel az eredeti Alapítvány-regények megírása után tért vissza legkedveltebb történetfolyamához, hogy tovább vezesse az olvasókat a távoli jövő eseményein, közben feltárva az emberek és civilizációk működésének alapelveit.
Miután az emberiség a távoli jövőben két részre szakadt, a túlnépesedett bolygónkon élő földlakók és az egykori telepesek leszármazottaiként ismert űrlakók között elmérgesedett a viszony. Amikor a Földön meggyilkolnak egy űrlakót, a New York-i rendőrségen dolgozó Elijah Baley nyomozónak kell megtalálnia a tettest, és a feladathoz társat is rendelnek mellé R. Daneel Olivaw személyében. A nyomozó és az emberszabású robot együtt vetik bele magukat a zsúfolt föld alatti nagyvárosba, hogy a megoldhatatlannak tűnő rejtély végére járjanak.
A robotika atyjaként számon tartott Asimov első robotregényében a krimi és a sci-fi zsánerét ötvözi, egyúttal bemutatja két kedvelt hősét, Baley-t és Olivaw-t, akik későbbi könyveiben is fontos szerephez jutnak.
„A forradalom mindenképpen bekövetkezik. Csak megelőzi a világháború. Olaj helyett milliók égnek el.”Eraszt Fandorin legújabb kalandja 1914 nyarán veszi kezdetét, mikor is a zseniális nyomozót csúnyán cserbenhagyja korábbi legendás szerencséje: egy jaltai "rutinmunka" (a cár elleni soros gyilkosságkísérlet leleplezése) alkalmával önkéntelenül egy agyafúrt politikai merénylet tétlen mellékszereplőjévé válik. A hatvanadik évéhez közeledő volt államtanácsos nem nyugszik bele hírnevének megtépázásába, és Maszával, hűséges inasával a titokzatos elkövető, egy Odüsszeusz fedőnevű anarchista után eredve Bakuba utazik. Ám eközben váratlanul meghal Ferenc Ferdinánd, és a személyes bosszúhadjárat egy nemzetközi konfliktus megakadályozásának kulcsfontosságú epizódjává fokozódik. Vérbő küzdelmek és hatalmi intrikák közepette lépnek új ellenfelek és segítőtársak a sodró lendületű, könnyed izgalmak és remek humor jellemezte történet színpadára, miközben Fandorin - ahogyan azt tőle már megszokhattuk - ebben a kiélezett történelmi szituációban sem tud közömbös maradni a női nem iránt: küldetése során egy tekintélyes muzulmán özvegy kérlelhetetlen vágyaival is meg kell küzdenie.Úgy tűnik azonban, hogy ezúttal a tévedhetetlen detektív minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyul, ahogyan a félig keleti, félig európai, mindenestül az olajnak alárendelt városra egyre vészjóslóbb árnyékot vet a világháborúba és forradalomba sodródó Oroszország eljövendő tragédiája. A fekete város nemcsak a méltán népszerű Fandorin-sorozat egyik legfordulatosabb része, hanem egyúttal - ahogyan azt a cím is sejteti – talán legsötétebb darabja is. Borisz Akunyin magával ragadó regénye egy olyan kaotikus korszak beköszöntéről tudósít, amelyben a józan logikára támaszkodva már egyre kevésbé lehet eligazodni, és amelynek őrületében bárkinek könnyedén nyoma veszhet – akár az Orosz Birodalom legyőzhetetlen nyomozójának is.
Kötetünkkel Eraszt Fandorin három újabb kalandját veheti kézbe a magyar olvasó. A legendás magánnyomozó természetesen mindegyikben roppant nehéz kihívásokkal szembesül. Az akadályok leküzdéséhez minden tudására és képességére szükség van: a keleti harcművészetekben és bölcsességekben való jártasságára, kiemelkedő erejére és éles eszére. A kritikus helyzetekben ezúttal is nagy szerepet kap erkölcsi igényessége, nagyvonalúsága és kényes ízlése. Mindaz együtt van tehát, amivel a sztárszerzővé vált Borisz Akunyin (azaz Grigorij Cshartisvili) a Fandorin-sorozat korábbi regényeiben is oly vonzó, színes figurává avatta népszerű hősét. A lebilincselő izgalmakban, talányos epizódokban bővelkedő krimikből most sem hiányzik a már megszokott könnyed humor. A kegyetlenségek nyomasztó hatását pedig az író életszemléletének rezignált derűje enyhíti.
Tisztes, tekintélyes, nagyon is megnyerő nők és férfiak a kötetben olvasható kilenc novella és kisregény főbb szereplői - a zsaruk mellett. A látszat természetesen csal: valójában az árnyékos oldalon mozognak, onnan jönnek, oda tartanak. Akad közöttük menthető és menthetetlen, és olyan is, akinek az áldozatai menthetetlenek... A többségük persze lebukik: erről szólnak az izgalmas krimik, - de nem mindegyik! Erről pedig a vérfagyasztó sztorik szólnak... A Germánia és a Az utolsó játszma írója könnyed magabiztossággal varázsolja elénk a fordulatos bűncselekmények ezen idegborzongató tárházát, az intellektuális bűnözők és őket üldöző nyomozók és ügynökök változatos karaktereit a férjgyilkos fekete özvegytől a zsarolón át a megbecsült temetkezési vállalkozóig. Borzongjon bele!
Lekísértem õket az állomáshoz, azután kiszálltam a kis város utcáin, s végül visszatértem a szállóba, ahol elnyújtózkodtam a pamlagon s igyekeztem belemélyedni egy regénybe. De a mese oly sekélyes volt s oly jelentéktelen ahhoz a mély titokhoz képest, a mellyel foglalkoztunk, hogy figyelmem a képzelet országából folyton a valóságra terelõdött. Végül el is dobtam a könyvet s belemerültem teljesen a mai nap eseményeinek lefolyatásába. Föltéve, hogy ez a szerencsétlen fiatalember színigazat beszélt, vajon micsoda pokoli dolog, miféle teljesen váratlan, rendkívüli esemény történhetett, azalatt a rövid idõ alatt, amely eltelt, míg távozott atyjától s míg kiáltására újra visszarohant hozzá? Rettentõ dolognak kellett történnie! De minek? Vajon a sérülések nem árulhatnának-e el valamit orvosi tapasztaltságomnak? Csöngettem, s bekértem a helybeli hetilapot, amely szó szerint közölte a nyomozás eredményét. Az orvos vallomása megállapította, hogy a bal koponyafalcsont hátsó harmadát és a nyakszirtcsont balfelét bezúzta valami tompa fegyvertõl eredõ súlyos ütés. Megjelöltem a leírt helyet a saját fejemen. Nyilvánvaló volt, hogy ilyen ütést csak hátulról mérhettek az áldozatra.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.