A Galaktikus Birodalom bukása elkezdődött. A távoli világok lassan modern barbárságba süllyednek, miközben elfeledik a modern tudomány vívmányait. A galaxis széli, jelentéktelen bolygón, a Terminuson azonban már működésbe lépett a matematikus Hari Seldon évezredes terve. Az Alapítvány vezetői, kihasználva tudásukat és leleményességüket, még a legnagyobb ellenfelekkel is szembe szállnak. Ám még a nagy Seldon sem számíthatott minden váratlan tényezővel, ami veszélybe sodorhatja az új aranykor eljövetelét.

A klasszikus történet folytatásában Isaac Asimov tovább boncolgatja az emberi társadalmak működését és törvényszerűségeiket, arra keresve a választ, hogyan lehetne megjósolni a jövőt a tudomány segítségével. Az Alapítvány-trilógia évtizedekkel a megírása után is elgondolkodtató olvasmány, aminek ott a helye minden sci-fi olvasó polcán.

A Vénuszon a gyarmatosító emberek víz alatti civilizációját katasztrófa fenyegeti. A Tudományos Tanács legfiatalabb tagja, David „Lucky” Starr a bolygóra érkezve azzal szembesül, hogy egyre többen esnek valamilyen elmekontroll áldozatául. Egy későbbi kalandja a Merkúron játszódik, ahol egy nagyszabású projekt keretében azon dolgoznak, hogy a Föld jövője érdekében napfényt juttassanak a világűrbe. A Fény Tervezetet azonban valaki szabotálja, és Starr-ra vár a feladat, hogy a végére járjon a szövevényes rejtélynek.

A Paul French álnéven írt ifjúsági sorozat Isaac Asimov könnyed és kalandos oldalát mutatja meg, miközben nem ad fel semmit a klasszikus science fiction tudományos igényességéből és a szerzőre jellemző sodró és világos stílusból. A harmadik és negyedik könyv, A Vénusz óceánja és A Merkúr óriás Napja most közös kiadásban, új fordításban jelenik meg.

Miután az emberiség a távoli jövőben két részre szakadt, a túlnépesedett bolygónkon élő földlakók és az egykori telepesek leszármazottaiként ismert űrlakók között elmérgesedett a viszony. Amikor a Földön meggyilkolnak egy űrlakót, a New York-i rendőrségen dolgozó Elijah Baley nyomozónak kell megtalálnia a tettest, és a feladathoz társat is rendelnek mellé R. Daneel Olivaw személyében. A nyomozó és az emberszabású robot együtt vetik bele magukat a zsúfolt föld alatti nagyvárosba, hogy a megoldhatatlannak tűnő rejtély végére járjanak.

A robotika atyjaként számon tartott Asimov első robotregényében a krimi és a sci-fi zsánerét ötvözi, egyúttal bemutatja két kedvelt hősét, Baley-t és Olivaw-t, akik későbbi könyveiben is fontos szerephez jutnak.

Az emberek maguk mögött hagyták a Solariát, a bolygó azonban mégsem néptelenedett el teljesen, rengeteg robot ugyanis itt maradt. Miután hosszú idő múlva újra telepesek érkeznek, megtörténik az elképzelhetetlen: a robotok emberekre támadnak.

A bolygó egykori lakója, Gladia Delmarre két robot és D. G. Baley – a közel két évszázada halott nyomozó, Elijah Baley leszármazottja – társaságában a helyszínre utazik, hogy utánajárjanak a történteknek. Kalandjuk során nagyszabású összeesküvésre bukkannak, és még azzal az eshetőséggel is kénytelenek szembesülni, hogy talán forradalmasítani kell a robotika Három Törvényét.

A robotika atyjaként számon tartott Asimov negyedik, egyben utolsó robotregénye, amely egyúttal hidat képez a szerző klasszikus Alapítvány-sorozatához.

A halhatatlanság halála az időutazás modern regénye. Isaac Asimov az atomkor olvasóinak új világot tár fel: nem a csillagok, nem az űrutazás felé vezető utat, hanem az egymás mellett létező különböző Valóságokat irányító Halhatatlanok világát. Ám a tökéletes Halhatatlanság létezése egyetlen hajszálon függ. Elég egyetlen elhatározás, egyetlen mozdulat és a tökéletes rend, a Halhatatlanok uralma mindörökre eltűnik. Kitől függ a Halhatatlanság léte vagy halála? Ki teheti meg azt az egyetlen végzetes mozdulatot? A világhírű tudós színes és lebilincselően fordulatos regényében korunk egyik legizgalmasabb problémáját feszegeti: az idő relativitását és a konkrét történelmi korhoz való kötöttség és felelősségérzet megnövekedését.

Két centiméter magas. Tűzvörös. És varázserejével bármely halandó ember életét pokollá teheti… természetesen csakis a legjobb szándékoktól vezérelve. George Bitternut, a különc nyelvész véletlenül bukkan rá az ősi megidéző szövegre, amely előszólítja ezt a rettentő hatalmaknak parancsoló, aprócska démont. A lény azonban sajnos semmi olyat nem hajlandó tenni, amiből George-nak személyes haszna származna – viszont hajlandó segíteni a barátain. Időnként egészen katasztrofális következményekkel… Ez az ördögien mulatságos, csalafinta novellafüzér Asimov új oldalával ismerteti meg hűséges olvasóit. Az SF nagymestere ezúttal a habkönnyű szórakoztatás mellett teszi le voksát, de a tőle megszokott rendszerező, csavaros észjárás minden történetben a felszínre bukkan.

A Galaktikus Birodalom tizenkétezer éve létezik – ám egy matematikus szerint már nem sokáig. Hari Seldon minden politikai nyomás ellenére kitart amellett, hogy az általa kidolgozott új tudomány – a pszichohistória – megjósolta a civilizáció bukását. Az új Birodalom felemelkedését megelőző zűrzavar évezredei azonban lerövidíthetők, ha létrehozzák az emberi tudás tárházát egy távoli bolygón: az Alapítványt. 

Isaac Asimov klasszikus regénye írók és olvasók generációinak meghatározó olvasmányélménye, ami arra a kérdésre keresi a választ, vajon a tudomány módszereivel feltérképezhetjük-e a jövőt, és képesek vagyunk-e befolyásolni azt. Az Alapítvány-trilógia évtizedekkel a megírása után is elgondolkodtató olvasmány, aminek ott a helye minden sci-fi olvasó polcán.

A Galaktikus Birodalom bukása elkezdődött. A távoli világok lassan modern barbárságba süllyednek, miközben elfeledik a modern tudomány vívmányait. A galaxis széli, jelentéktelen bolygón, a Terminuson azonban már működésbe lépett a matematikus Hari Seldon évezredes terve. Az Alapítvány vezetői, kihasználva tudásukat és leleményességüket, még a legnagyobb ellenfelekkel is szembe szállnak. Ám még a nagy Seldon sem számíthatott minden váratlan tényezővel, ami veszélybe sodorhatja az új aranykor eljövetelét.

A klasszikus történet folytatásában Isaac Asimov tovább boncolgatja az emberi társadalmak működését és törvényszerűségeiket, arra keresve a választ, hogyan lehetne megjósolni a jövőt a tudomány segítségével. Az Alapítvány-trilógia évtizedekkel a megírása után is elgondolkodtató olvasmány, aminek ott a helye minden sci-fi olvasó polcán.

A Galaktikus Birodalom már csak emlék, az Alapítvány pedig behódolt a titokzatos Öszvér hatalmának. Úgy tűnik, a Seldon-terv elbukott. Ám létezik egy Második Alapítvány, amely a színfalak mögött igyekszik alakítani az eseményeket, és különleges módszereikkel visszavezetni az emberiséget a Seldon által megálmodott útra. Az Öszvér és az Első Alapítvány tagjai is mindent megtesznek, hogy rábukkanjanak erre a rejtélyes szervezetre, de a titkot, amely meghatározza az egész faj sorsát, nem olyan egyszerű feltárni.

Isaac Asimov klasszikus trilógiájának utolsó kötetében az egész galaxisra kiterjedő kutatás során továbbra is azzal foglalkozik, mi mozgatja az emberiséget, milyen törvényszerűségeknek engedelmeskednek a társadalmak, és hogyan képes egy egyén döntése befolyásolni a jövő alakulását. Az Alapítvány-trilógia évtizedekkel a megírása után is elgondolkodtató olvasmány, aminek ott a helye minden sci-fi olvasó polcán.

Hari Seldon ötszáz évvel ezelőtt indította el a tervét, amelynek célja a Galaktikus Birodalom összeomlását követő káosz és anarchia idejének lerövidítése. A galaxis szélén létrehozott Alapítvány lakóinak számára úgy tűnik, a terv zökkenőmentesen halad, azonban egy fiatal tanácsos, Golan Trevize szerint valójában a háttérben még mindig a régen eltöröltnek hitt Második Alapítvány mozgatja a szálakat. Titkos küldetésre indul hát, amelyen kéretlen útitársat is kap a mítoszokba vesző eredetbolygót, a Földet kutató Janov Pelorat személyében. Ám talán nem a Második Alapítvány az egyetlen csoport, amely titokban próbálja befolyásolni az emberiség sorsát.

Isaac Asimov három évtizeddel az eredeti Alapítvány-regények megírása után tért vissza legkedveltebb történetfolyamához, hogy tovább vezesse az olvasókat a távoli jövő eseményein, közben feltárva az emberek és civilizációk működésének alapelveit.

A galaxis sorsa eldőlt. Golan Trevize, az Első Alapítvány fiatal tanácsosa hozta meg a döntést, amellyel választott a két Alapítvány és Gaia, a kollektív tudattal rendelkező emberiség útja között. Ám Trevize nem elégedett, és végül arra jut, válaszokat csak a legendás Föld, a régen elfeledett eredetbolygó felkutatásával találhat. Társaival, Janov Pelorat történésszel és Blisszel, Gaia képviselőjével nekivág a hosszú útnak, melynek végén úgy reméli, megleli az emberiség bölcsőjét. Ahogy világról világra utaznak, a tanácsos és útitársai előtt egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy végül az ősi múlt dönti majd el, milyen lesz a jövő.

Isaac Asimov kronológiailag utolsó Alapítvány-regényében a szereplőkkel együtt az olvasó előtt is feltárul a Földről kirajzó emberiség története, ahogy mítoszokon és elhagyott bolygókon keresztül az út végül elvezet oda, ahol több mint húszezer évvel ezelőtt minden elkezdődött.

Az Alapítvány-sorozatból az Apple TV készített adaptációt!

Miközben Hari Seldon azon dolgozik, hogy tökéletesítse a pszichohistória forradalmi tudományát, és biztosítsa az emberiség helyét a csillagok között, a Galaktikus Birodalom az összeomlás küszöbére kerül. Seldon a hatalomért folyó harc kellős közepén találja magát: aki megszerzi magának a matematikust, annak kezébe kerül a pszichohistória, és egyúttal a galaxis jövője is. Seldonnak többek között olyanoktól kell megóvnia élete munkáját, mint a populista, befolyásolható Cleon császár és egy könyörtelen tábornok, miközben meg kell találnia szellemi hagyatéka valódi örököseit – és a keresés saját unokájával és egy új Alapítvány álmával kezdődik.

Isaac Asimov élete utolsóként megírt regényében visszatér az Alapítvány világának születéséhez, lezárja a bevezetését annak a könyvsorozatnak, amelyet a science fiction legnagyobb hatású történetei között tartanak számon.