Az Alapítvány-sorozatból az Apple TV készített adaptációt!

Miközben Hari Seldon azon dolgozik, hogy tökéletesítse a pszichohistória forradalmi tudományát, és biztosítsa az emberiség helyét a csillagok között, a Galaktikus Birodalom az összeomlás küszöbére kerül. Seldon a hatalomért folyó harc kellős közepén találja magát: aki megszerzi magának a matematikust, annak kezébe kerül a pszichohistória, és egyúttal a galaxis jövője is. Seldonnak többek között olyanoktól kell megóvnia élete munkáját, mint a populista, befolyásolható Cleon császár és egy könyörtelen tábornok, miközben meg kell találnia szellemi hagyatéka valódi örököseit – és a keresés saját unokájával és egy új Alapítvány álmával kezdődik.

Isaac Asimov élete utolsóként megírt regényében visszatér az Alapítvány világának születéséhez, lezárja a bevezetését annak a könyvsorozatnak, amelyet a science fiction legnagyobb hatású történetei között tartanak számon.

A Galaktikus Birodalom tizenkétezer éve létezik – ám egy matematikus szerint már nem sokáig. Hari Seldon minden politikai nyomás ellenére kitart amellett, hogy az általa kidolgozott új tudomány – a pszichohistória – megjósolta a civilizáció bukását. Az új Birodalom felemelkedését megelőző zűrzavar évezredei azonban lerövidíthetők, ha létrehozzák az emberi tudás tárházát egy távoli bolygón: az Alapítványt. 

Isaac Asimov klasszikus regénye írók és olvasók generációinak meghatározó olvasmányélménye, ami arra a kérdésre keresi a választ, vajon a tudomány módszereivel feltérképezhetjük-e a jövőt, és képesek vagyunk-e befolyásolni azt. Az Alapítvány-trilógia évtizedekkel a megírása után is elgondolkodtató olvasmány, aminek ott a helye minden sci-fi olvasó polcán.

A robotika három törvénye: A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba. Ezzel a három egyszerű szabállyal Asimov mindörökre megváltoztatta a robotokról alkotott képünket. A sci-fi egyik megkerülhetetlen klasszikusának számító Én, a robot összekapcsolódó történetek füzérében mutatja be a robotok útját a primitív kezdetektől kezdve a nem is olyan távoli jövő tökéletességéig – ahol már jóformán az emberiségre sincsen szükség. A novellákban találkozhatunk őrült, humoros és gondolatolvasó robotokkal, robot politikusokkal és olyan robotokkal, amelyek titkon irányítják a világot, és valamennyi történetet a tudományos tények és a science fiction jellegzetes keveréke jellemzi, ami Asimov védjegyévé vált.

Miután az emberiség a távoli jövőben két részre szakadt, a túlnépesedett bolygónkon élő földlakók és az egykori telepesek leszármazottaiként ismert űrlakók között elmérgesedett a viszony. Amikor a Földön meggyilkolnak egy űrlakót, a New York-i rendőrségen dolgozó Elijah Baley nyomozónak kell megtalálnia a tettest, és a feladathoz társat is rendelnek mellé R. Daneel Olivaw személyében. A nyomozó és az emberszabású robot együtt vetik bele magukat a zsúfolt föld alatti nagyvárosba, hogy a megoldhatatlannak tűnő rejtély végére járjanak.

A robotika atyjaként számon tartott Asimov első robotregényében a krimi és a sci-fi zsánerét ötvözi, egyúttal bemutatja két kedvelt hősét, Baley-t és Olivaw-t, akik későbbi könyveiben is fontos szerephez jutnak.

Elijah Baley nyomozó a Földről érkezik az Aurora bolygóra, hogy fényt derítsen egy különös robotgyilkosság rejtélyére. Az első számú gyanúsított dr. Fastolfe, egy neves robotszakértő, akinek a tudása, az indítéka és a lehetősége is megvolt a bűntett elkövetésére. Csak egyetlen bökkenő van: Baley-nek és robottársának, R. Daneel Olivawnak épp azt kell bebizonyítania, hogy Fastolfe ártatlan. Ebben az esetben ugyanis, amelyhez egy hatalmi harc és egy nem mindennapi szerelem is kapcsolódik, nem egyszerűen az igazságszolgáltatás a tét, hanem a túlnépesedett Föld sorsa is.

A robotika atyjaként számon tartott Asimov harmadik robotregénye, amelyben a szerző ezúttal is a krimi és a sci-fi zsánerét ötvözi, és a robotok viselkedését szabályozó törvényeken keresztül az emberi lélek mozgatórugóit tárja fel.

Az emberek maguk mögött hagyták a Solariát, a bolygó azonban mégsem néptelenedett el teljesen, rengeteg robot ugyanis itt maradt. Miután hosszú idő múlva újra telepesek érkeznek, megtörténik az elképzelhetetlen: a robotok emberekre támadnak.

A bolygó egykori lakója, Gladia Delmarre két robot és D. G. Baley – a közel két évszázada halott nyomozó, Elijah Baley leszármazottja – társaságában a helyszínre utazik, hogy utánajárjanak a történteknek. Kalandjuk során nagyszabású összeesküvésre bukkannak, és még azzal az eshetőséggel is kénytelenek szembesülni, hogy talán forradalmasítani kell a robotika Három Törvényét.

A robotika atyjaként számon tartott Asimov negyedik, egyben utolsó robotregénye, amely egyúttal hidat képez a szerző klasszikus Alapítvány-sorozatához.

A Galaktikus Birodalom tizenkétezer éve létezik – ám egy matematikus szerint már nem sokáig. Hari Seldon minden politikai nyomás ellenére kitart amellett, hogy az általa kidolgozott új tudomány – a pszichohistória – megjósolta a civilizáció bukását. Az új Birodalom felemelkedését megelőző zűrzavar évezredei azonban lerövidíthetők, ha létrehozzák az emberi tudás tárházát egy távoli bolygón: az Alapítványt. 

Isaac Asimov klasszikus regénye írók és olvasók generációinak meghatározó olvasmányélménye, ami arra a kérdésre keresi a választ, vajon a tudomány módszereivel feltérképezhetjük-e a jövőt, és képesek vagyunk-e befolyásolni azt. Az Alapítvány-trilógia évtizedekkel a megírása után is elgondolkodtató olvasmány, aminek ott a helye minden sci-fi olvasó polcán.

A Galaktikus Birodalom már csak emlék, az Alapítvány pedig behódolt a titokzatos Öszvér hatalmának. Úgy tűnik, a Seldon-terv elbukott. Ám létezik egy Második Alapítvány, amely a színfalak mögött igyekszik alakítani az eseményeket, és különleges módszereikkel visszavezetni az emberiséget a Seldon által megálmodott útra. Az Öszvér és az Első Alapítvány tagjai is mindent megtesznek, hogy rábukkanjanak erre a rejtélyes szervezetre, de a titkot, amely meghatározza az egész faj sorsát, nem olyan egyszerű feltárni.

Isaac Asimov klasszikus trilógiájának utolsó kötetében az egész galaxisra kiterjedő kutatás során továbbra is azzal foglalkozik, mi mozgatja az emberiséget, milyen törvényszerűségeknek engedelmeskednek a társadalmak, és hogyan képes egy egyén döntése befolyásolni a jövő alakulását. Az Alapítvány-trilógia évtizedekkel a megírása után is elgondolkodtató olvasmány, aminek ott a helye minden sci-fi olvasó polcán.

Hari Seldon ötszáz évvel ezelőtt indította el a tervét, amelynek célja a Galaktikus Birodalom összeomlását követő káosz és anarchia idejének lerövidítése. A galaxis szélén létrehozott Alapítvány lakóinak számára úgy tűnik, a terv zökkenőmentesen halad, azonban egy fiatal tanácsos, Golan Trevize szerint valójában a háttérben még mindig a régen eltöröltnek hitt Második Alapítvány mozgatja a szálakat. Titkos küldetésre indul hát, amelyen kéretlen útitársat is kap a mítoszokba vesző eredetbolygót, a Földet kutató Janov Pelorat személyében. Ám talán nem a Második Alapítvány az egyetlen csoport, amely titokban próbálja befolyásolni az emberiség sorsát.

Isaac Asimov három évtizeddel az eredeti Alapítvány-regények megírása után tért vissza legkedveltebb történetfolyamához, hogy tovább vezesse az olvasókat a távoli jövő eseményein, közben feltárva az emberek és civilizációk működésének alapelveit.

A galaxis sorsa eldőlt. Golan Trevize, az Első Alapítvány fiatal tanácsosa hozta meg a döntést, amellyel választott a két Alapítvány és Gaia, a kollektív tudattal rendelkező emberiség útja között. Ám Trevize nem elégedett, és végül arra jut, válaszokat csak a legendás Föld, a régen elfeledett eredetbolygó felkutatásával találhat. Társaival, Janov Pelorat történésszel és Blisszel, Gaia képviselőjével nekivág a hosszú útnak, melynek végén úgy reméli, megleli az emberiség bölcsőjét. Ahogy világról világra utaznak, a tanácsos és útitársai előtt egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy végül az ősi múlt dönti majd el, milyen lesz a jövő.

Isaac Asimov kronológiailag utolsó Alapítvány-regényében a szereplőkkel együtt az olvasó előtt is feltárul a Földről kirajzó emberiség története, ahogy mítoszokon és elhagyott bolygókon keresztül az út végül elvezet oda, ahol több mint húszezer évvel ezelőtt minden elkezdődött.

Az Alapítvány-sorozatból az Amazon Prime készített adaptációt!

A távoli jövő Galaktikus Birodalmában évezredek óta béke honol. Amikor azonban egy fiatal matematikus, Hari Seldon felveti, hogy egy új tudomány, a pszichohistória szerint ez a béke hamarosan megszűnik, mozgásba lendül a Birodalom hatalmas gépezete. Cleon császár és hű minisztere, Demerzel minden követ megmozgat, hogy irányításuk alá vonják Seldont, aki azonban váratlanul kicsúszik a kezeik közül. A hatalmas bolygóváros, Trantor betondzsungelében megindul a hajsza, amelynek tétje, hogy ki alakítsa az emberiség jövőjét.

Isaac Asimov ebben a regényében visszatér az Alapítvány világának születéséhez, bemutatva a kezdeteit annak a könyvsorozatnak, amelyet a science fiction legnagyobb hatású történetei között tartanak számon.

Az Alapítvány-sorozatból az Apple TV készített adaptációt!

Miközben Hari Seldon azon dolgozik, hogy tökéletesítse a pszichohistória forradalmi tudományát, és biztosítsa az emberiség helyét a csillagok között, a Galaktikus Birodalom az összeomlás küszöbére kerül. Seldon a hatalomért folyó harc kellős közepén találja magát: aki megszerzi magának a matematikust, annak kezébe kerül a pszichohistória, és egyúttal a galaxis jövője is. Seldonnak többek között olyanoktól kell megóvnia élete munkáját, mint a populista, befolyásolható Cleon császár és egy könyörtelen tábornok, miközben meg kell találnia szellemi hagyatéka valódi örököseit – és a keresés saját unokájával és egy új Alapítvány álmával kezdődik.

Isaac Asimov élete utolsóként megírt regényében visszatér az Alapítvány világának születéséhez, lezárja a bevezetését annak a könyvsorozatnak, amelyet a science fiction legnagyobb hatású történetei között tartanak számon.