A siheder

Ez a regény az orosz család, az orosz társadalom torzképe. A bölcselkedő, világot megmentő zavaros fejű intellektuel ifjak, a tilosban járkáló nemesi leánykák, a családi kellemetlenségeket kiaknázó zsarolók, a kártyabarlangoknak elegánsan kiöltözködött úri tolvajai, akik egymás tétét ellopkodják, kerítőnők, pénzhamisítók, az elzüllött egzisztenciák egész nagy tömege mellett egyetlenegy férfiút látunk, aki ment minden hibától: a monostorokat járó vén parasztbölcs, aki szent és istennek tetsző életet folytat. Az orosz társadalmat, főként annak elitjét, az intelligenciát a negyvenes évek írói, különösen Turgenyev, a fenséges nimbuszával vették körül, és meg nem érdemelt piedesztálra állították. Dosztojevszkij lerántja az álarcot erről a társadalomról és nevetséges meztelenségében állítja elénk. Az orosz Pató Pálok, Kárpáthy Abellinók, a vagyonukat elherdáló, külföldet járó, kártyabarlangokat búvó nemes urak, a hatvanas évek radikális orosz ifjai, akik homályos, világot megmentő eszméikkel kótyagosítják egymást, az idealizált orosz társadalom ellenképe, az orosz társadalom karikatúrája. (Trócsányi Zoltán)