Ma már szinte természetes, hogy a kezedben tartott mobilon, a táskádban megbújó laptopodon, netán a direkt erre a célra készült e-könyvolvasódon bárhol, bármikor belemerülhetsz a kedvenc történeteidbe. Nem kell négy-öt könyvet cipelned a nyaralásra, mert egy egész könyvtárat elvihetsz a zsebedben, és az otthoni polc- és helyhiányt is képes orvosolni egy tenyérnyi kütyü.

Bizonyára nem mondok újdonságot azzal, hogy ez nem volt mindig így. Bár a könyvnyomtatás, ahogy mi ismerjük, az 1400-as évek közepén kezdődött el Európában – sőt Kínában már a 9. században feltalálták az első nyomdatechnikákat –, az elektronikus könyvek története még gyerekcipőben jár. De mit gondolsz, mennyi időre nyúlik vissza? Vajon húsz évre? Esetleg ötvenre? Mikor kezdődött? Az első, mindenki számára elérhető mobileszközökkel vagy már az első számítógép feltalálásával?

Ha abból indulunk ki, hogy az e-inket, vagyis az elektronikus könyvolvasók tintáját 1997-ben készítette el az E Ink Coorporation, akkor úgy saccolhatjuk, hogy az emberiség nagyjából huszonöt éve olvas e-könyveket. Ez azonban csak egy része az igazságnak.

Az első e-könyvolvasó ötlete 1930-ban, vagyis közel száz évvel ezelőtt pattant ki Bob Brown író fejéből. Ő úgy képzelte, hogy a „Beszélő filmeknek”, vagyis a hangosfilmeknek a mintájára kellene egy „Olvasó könyv”, ahol, ha elolvastál egy oldalt, a szemed előtt változik a kép. Ezzel az ötlettel talán nem is járt olyan messze a valóságtól. Az 1930-as években, amikor az emberek csetszobák helyett még kávézókban ültek össze, amikor lovaskocsik járták az utcákat, és az elektromosság még jóformán csak a villanykörtékben zümmögött (kizárólag a gazdagabb helyeken), egy elektronikus könyvolvasó álma a science fiction (tudományos fikció) netovábbjának számított.

Nem sokkal később, 1949-ben egy spanyol tanárnő, Angela Ruiz Robles megalkotta az e-olvasók elődjét. Annak érdekében, hogy kiváltsa diákjainál a rettentő mennyiségű tananyag cipelését, megalkotta a „Mechanikus Enciklopédiát”. Az orsókra fűzött, nyomtatott oldalak között egy sűrített levegővel működő szerkezet segített váltani, és bár az eszköz nem volt elektromos,  a célnak megfelelt.

Az első IBM gépek megjelenésével aztán megérkezett az első e-könyv is. A betűk már a képernyő méretéhez igazodtak, lapozni már a billentyűzet gombjaival lehetett.  Az 1960-as években azonban még nem beszélhettünk e-könyvolvasók tömegeiről.

De lássuk, végül hogyan jutottunk el a mai epubig (és a többi formátumig), amikor a legnagyobb bosszúságot már „csak” az okozza, hogy egyes e-könyvolvasó alkalmazások tele vannak reklámmal, mások rosszul jelenítik meg a beágyazott képeket, esetleg nem hagynak másolni?

A számítógépek egyre nagyobb térnyerése, az internet világot behálózó elterjedése, a scannerek, a karakterfelismerő szoftverek megjelenése volt az, ami ténylegesen beindította a folyamatot.

Egyre több könyvet digitalizáltak, egyre több régi iratról készült elektronikus változat és egyre több sikerkönyvet lehetett megszerezni (gyakran rossz minőségű) kalózváltozatban is. Bár a digitális kijelzőinken már jóval hamarabb tudtunk e-könyveket olvasni, az első célzott hardver 2004-ben jelent meg, a mindössze 6 colos Sony Librie formájában (ez megfelel egy közepes kategóriájú okostelefon kijelzőjének, és jelenleg is sok hasonló méretű e-könyvolvasó van forgalomban).

Ettől kezdve gyorsult fel a folyamat.

A manapság egyik legnépszerűbb e-könyvformátum, az epub, 2007-ben érkezett meg. Ugyanebben az évben jelent meg az Amazon által forgalmazott Kindle – és többé nem volt megállás.

Bár a korai időszakban az e-tintás olvasókért csillagászati összegeket kértek, manapság már sokkal könnyebben hozzá lehet jutni ezekhez a hasznos kis eszközökhöz. Az okostelefonokkal és a laptopokkal szemben vitathatatlan előnyük, hogy nem fárasztják a szemet, és hasonló érzést nyújtanak, mintha az ember valódi könyvet olvasna, s személyre szabva maga állíthatja be a betűméretet is.

Ugyanakkor, ha körülnézel a könyvmoly ismerőseid között, sokféle felhasználást fogsz találni. Van, aki rajongásig szereti az e-könyvolvasóját; van, aki a számítógép előtt merül bele egy történetbe; van, aki az egyébként is magánál hordott okostelefonjára esküszik; és végül van, aki hallgatni szereti a történeteket akár hangoskönyv formájában, akár felolvasóprogram segítségével.

Sokfélék vagyunk, ezért a szokásaink is különbözőek.

A DiBookon azért dolgozunk, hogy az olvasók körében minden felmerülő igényre megoldást találjunk. Bárhogy és bármit is szeretsz olvasni, kínálatunkban megtalálod az összes szükséges formátumot: epubban, mobiban, vagy akár kindle-eszközre is el tudjuk küldeni számodra a megvásárolt e-könyveket, hangoskönyveinket pedig akár út közben is hallgathatod.

Ezalatt a néhány évtized alatt is rengeteget változtak az olvasói szokások, és ki tudja még, mit hoznak a következő évek? Jelenleg csak azt tudjuk megígérni, hogy a DiBookon folyamatosan lépést tartunk az új trendekkel, hogy mindig megtaláld a számodra legmegfelelőbb, legkényelmesebb megoldást.