Conn Iggulden remek új sorozatának első kötete, a Viharmadár az angol történelem egyik legizgalmasabb korszakában, a Rózsák háborúja (1455-1485) idején játszódik.
Anglia félelmetes oroszlánja, V. Henrik király halott.
1437-ben a régensség évei után végre nagykorú lesz, és elfoglalja az angol trónt a szelíd és hitbuzgó VI.Henrik, a Bárány. A testben és lélekben beteges, gyönge király legbizalmasabb embereire, Derry Brewer kémfőnökre és William de la Pole-ra, Suffolk hercegére bízza az uralkodást. Ám Richard Plantagenet yorki herceg és sokan mások szerint Angliának erős királyra van szüksége. Amikor a megszerzett francia tartományok veszélybe kerülnek, otthon pedig lázadás érlelődik, Angliában kezdenek tartani attól, hogy Henrik és tanácsadói romba döntik az országot. A félelem nagyon is indokolt lesz, amikor Henrik titkos szerződést köt a franciákkal, és feleségül veszi a kislány Anjou Margitot. Vihar készülődik Anglia felett, Henrik királyt és támogatóit otthon és külföldön is támadják.
Ki vagy mi mentheti meg a királyságot, mielőtt késő lenne?
Gabo Regény A Rózsák háborúja (tetralógia) 
IV. (York) Edward elmenekült Angliából, és Burgundiában kapott menedéket, ahol dühödten várja az alkalmas pillanatot, hogy visszaszerezze hatalmát. Egy hatalmas tengeri vihar után megtépázott seregével Ravenspurnál száll partra testvérével, Richard herceggel. A városkapuk azonban zárva maradnak a fáradt, kiéhezett sereg előtt...
1461 tele
Richard, yorki herceg halott, levágott fejét a várfalra tűzik.
VI. Henrik király fogságban van. A Lancaster -királyné győzedelmesen végigvonul az országon, miután az özvegy skót királyné, Guelders Mária a legjobb vitézeit Margit rendelkezésére bocsájtotta. Ez a hadsereg szinte megállíthatatlannak tűnik.
Edward March, aki a yorki hercegi címet örökölte, királynak kiáltja ki magát a parlamentben. Ezt követően véres harcok, pártviszályok kezdődnek a York- és Lancaster-ház tagjai és hívei között, ahol testvér testvér ellen, király király ellen harcol.
Két ember követeli magának a koronát, de csak az egyik szerezheti meg.
Conn Iggulden a görög–perzsa háborúk (Kr. e. 499–449) izgalmas és hőstettekkel teli történetét eleveníti fel az új trilógiában. Ennek első kötete, az Athén kapui a háború kezdetétől Athén elfoglalásáig tart. A történet a marathóni csata (Kr. e. 490) krónikájával kezdődik, amikor az athéniak az édeskömény illatú mezőn hősiesen megvédték városukat Dareiosz király túlerőben lévő seregével szemben.
A csatát Miltiadész parancsnokolta, aki elvékonyította a középső törzset, és az így megerősített két szárny fegyelmezett, phalanx alakzatban lándzsáival irgalmatlanul felmorzsolta a perzsákat. A vereségért Dareiosz szörnyű bosszút akart állni a görögökön. A következő hadjáratot már fia, Xerxész vezette vizen és szárazföldön. A cél Athén volt. A döntő csata a Thermopülai-szorosban, Kr. e. 480-ban zajlott, amikor is Leónidasz, spártai király serege három napra feltartóztatta Xerxész szárazföldi seregét és hajóhadát, így Athénnak sikerült kis időt nyernie, és Themisztoklész, a hadvezér egyetlen nap alatt kiürítette a várost, és menekítette a lakosokat.
1454. Az élőhalott VI. Henrik király több mint egy éve senyved a windsori kastélyban.
Ambiciózus és hűséges felesége és királynéja, Anjou Margit fáradhatatlanul őrködik férje érdekei felett, reménykedve, hogy Edward fiuk egy napon még megismeri az apai szeretetet.
Richard yorki herceg, a királyság protektora hónapról hónapra növeli befolyásást, miközben a király éber álmot alszik. Félelmetes hármasszövetségben Salisbury és Warwick grófokkal mindent elkövet, hogy szétzilálja Henrik és a királyné táborát.
Ám amikor a király váratlanul magához tér, és belovagol Londonba, hogy ismét elfoglalja a helyét a trónon, a hatalmi egyensúly megint felborul, és elszabadul a káosz.
A Yorkok és Lancasterek viszálya olyan háborúval fenyeget, amely szét fogja tépni Angliát.
1454. Az élőhalott VI. Henrik király több mint egy éve senyved a windsori kastélyban.
Ambiciózus és hűséges felesége és királynéja, Anjou Margit fáradhatatlanul őrködik férje érdekei felett, reménykedve, hogy Edward fiuk egy napon még megismeri az apai szeretetet.
Richard yorki herceg, a királyság protektora hónapról hónapra növeli befolyásást, miközben a király éber álmot alszik. Félelmetes hármasszövetségben Salisbury és Warwick grófokkal mindent elkövet, hogy szétzilálja Henrik és a királyné táborát.
Ám amikor a király váratlanul magához tér, és belovagol Londonba, hogy ismét elfoglalja a helyét a trónon, a hatalmi egyensúly megint felborul, és elszabadul a káosz.
A Yorkok és Lancasterek viszálya olyan háborúval fenyeget, amely szét fogja tépni Angliát.
1461 tele
Richard, yorki herceg halott, levágott fejét a várfalra tűzik.
VI. Henrik király fogságban van. A Lancaster -királyné győzedelmesen végigvonul az országon, miután az özvegy skót királyné, Guelders Mária a legjobb vitézeit Margit rendelkezésére bocsájtotta. Ez a hadsereg szinte megállíthatatlannak tűnik.
Edward March, aki a yorki hercegi címet örökölte, királynak kiáltja ki magát a parlamentben. Ezt követően véres harcok, pártviszályok kezdődnek a York- és Lancaster-ház tagjai és hívei között, ahol testvér testvér ellen, király király ellen harcol.
Két ember követeli magának a koronát, de csak az egyik szerezheti meg.
IV. (York) Edward elmenekült Angliából, és Burgundiában kapott menedéket, ahol dühödten várja az alkalmas pillanatot, hogy visszaszerezze hatalmát. Egy hatalmas tengeri vihar után megtépázott seregével Ravenspurnál száll partra testvérével, Richard herceggel. A városkapuk azonban zárva maradnak a fáradt, kiéhezett sereg előtt...
A vad északi tenger partján álló Bebbanburgot az idõk kezdete óta az Uhtredek háza uralja. A zord erõd Lord Uhtred másodszülött fia, az ifjú Osbert otthona, ám Krisztus után 866 egyik gyönyörû reggelén a távolban feltûnõ sárkányhajó mindent megváltoztat; a félelmetes viking had elõl nincs menekvés. A tízéves fiú elõször a bátyját és a nevét (elvégre Bebbanburg mindenkori örökösének az Uhtred név dukál), majd apját, végül pedig nagybátyja mesterkedése nyomán örökségét is elveszíti.A dán fogságba került Uhtredet Jarl Ragnar és családja neveli fel, és ifjú vikingként csatlakozik az utolsó angolszász királyság, Wessex elleni hadjárathoz. Alfréd, Wessex ájtatos és betegeskedõ királya azonban nem adja könnyen magát. A félelmetes harcossá érett Uhtrednek választania kell: a szívét és a viking szabadság útját követi, vagy a vér szavára hallgat? Döntése pedig nemcsak az utolsó királyság, hanem az egész sziget sorsát eldöntheti…
Bernard Cornwell monumentális Angolszász históriák-sorozata Anglia születése és a viking háborúk korába visz el minket. A könyvsorozatból a BBC és a Netflix készített nagy sikerû tévéadaptációt Az utolsó királyság címmel, amelyet Magyarországon forgattak.
„Mint a Trónok harca, csak a valóságban.”Observer
Párizs, 1944. Élise Chevalier tudja, mit jelent szeretni… és gyűlölni. Vőlegényét, az ifjú francia katonát, a Maginot-vonalnál ölték meg a németek. Az ellenséggel egy városban élve Élise kénytelen jó mélyre eltemetni a lelkében dúló dühödt indulatot. Ám egy idő után úgy érzi, nem nézheti tétlenül mások szenvedését.
Ugyanitt, ugyanekkor Sébastian Kleinhaus már alig ismer magára. Négy éve viseli a Harmadik Birodalom hadseregének egyenruháját, amelyet megvet, egy olyan háborúban, amelyben nem hisz, és kétségbeesve keresi a kiutat ebből a csapdahelyzetből.
Egy francia ellenálló és egy német katona. Egy nő és egy férfi. Akik egymásba szeretnek.
Bretagne, 1963. A tizennyolc éves Joséphine Chevalier előhúzza az anyja ágya alatt lapuló bőröndöt, és az abban rejlő titok alapjaiban forgatja fel az életét. Mindenáron ki akarja deríteni az igazságot, ezért Párizsba utazik, ahol megismeri egy tiltott szerelem történetét, amely a világháború idején a szabadságáért küzdő városban szökkent szárba. A felszabadulás előtti utolsó, lopott órák története ez, meg az aljas árulásé, amely egyszer s mindenkorra megváltoztatta két fiatal életét.
A nagy sikerű Míg Párizs aludt című könyv szerzőjének új regénye háborúról és megtorlásról, szerelemről és elválásról, szeretetről és megbocsátásról.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
