1454. Az élőhalott VI. Henrik király több mint egy éve senyved a windsori kastélyban.
Ambiciózus és hűséges felesége és királynéja, Anjou Margit fáradhatatlanul őrködik férje érdekei felett, reménykedve, hogy Edward fiuk egy napon még megismeri az apai szeretetet.
Richard yorki herceg, a királyság protektora hónapról hónapra növeli befolyásást, miközben a király éber álmot alszik. Félelmetes hármasszövetségben Salisbury és Warwick grófokkal mindent elkövet, hogy szétzilálja Henrik és a királyné táborát.
Ám amikor a király váratlanul magához tér, és belovagol Londonba, hogy ismét elfoglalja a helyét a trónon, a hatalmi egyensúly megint felborul, és elszabadul a káosz.
A Yorkok és Lancasterek viszálya olyan háborúval fenyeget, amely szét fogja tépni Angliát.

Conn Iggulden a görög–perzsa háborúk (Kr. e. 499–449) izgalmas és hőstettekkel teli történetét eleveníti fel az új trilógiában. Ennek első kötete, az Athén kapui a háború kezdetétől Athén elfoglalásáig tart. A történet a marathóni csata (Kr. e. 490) krónikájával kezdődik, amikor az athéniak az édeskömény illatú mezőn hősiesen megvédték városukat Dareiosz király túlerőben lévő seregével szemben.

A csatát Miltiadész parancsnokolta, aki elvékonyította a középső törzset, és az így megerősített két szárny fegyelmezett, phalanx alakzatban lándzsáival irgalmatlanul felmorzsolta a perzsákat. A vereségért Dareiosz szörnyű bosszút akart állni a görögökön. A következő hadjáratot már fia, Xerxész vezette vizen és szárazföldön. A cél Athén volt. A döntő csata a Thermopülai-szorosban, Kr. e. 480-ban zajlott, amikor is Leónidasz, spártai király serege három napra feltartóztatta Xerxész szárazföldi seregét és hajóhadát, így Athénnak sikerült kis időt nyernie, és Themisztoklész, a hadvezér egyetlen nap alatt kiürítette a várost, és menekítette a lakosokat.

Conn ​Iggulden remek új sorozatának első kötete, a Viharmadár az angol történelem egyik legizgalmasabb korszakában, a Rózsák háborúja (1455-1485) idején játszódik.
Anglia félelmetes oroszlánja, V. Henrik király halott.
1437-ben a régensség évei után végre nagykorú lesz, és elfoglalja az angol trónt a szelíd és hitbuzgó VI.Henrik, a Bárány. A testben és lélekben beteges, gyönge király legbizalmasabb embereire, Derry Brewer kémfőnökre és William de la Pole-ra, Suffolk hercegére bízza az uralkodást. Ám Richard Plantagenet yorki herceg és sokan mások szerint Angliának erős királyra van szüksége. Amikor a megszerzett francia tartományok veszélybe kerülnek, otthon pedig lázadás érlelődik, Angliában kezdenek tartani attól, hogy Henrik és tanácsadói romba döntik az országot. A félelem nagyon is indokolt lesz, amikor Henrik titkos szerződést köt a franciákkal, és feleségül veszi a kislány Anjou Margitot. Vihar készülődik Anglia felett, Henrik királyt és támogatóit otthon és külföldön is támadják.
Ki vagy mi mentheti meg a királyságot, mielőtt késő lenne?

1461 tele
Richard, yorki herceg halott, levágott fejét a várfalra tűzik.
VI. Henrik király fogságban van. A Lancaster -királyné győzedelmesen végigvonul az országon, miután az özvegy skót királyné, Guelders Mária a legjobb vitézeit Margit rendelkezésére bocsájtotta. Ez a hadsereg szinte megállíthatatlannak tűnik.
Edward March, aki a yorki hercegi címet örökölte, királynak kiáltja ki magát a parlamentben. Ezt követően véres harcok, pártviszályok kezdődnek a York- és Lancaster-ház tagjai és hívei között, ahol testvér testvér ellen, király király ellen harcol.
Két ember követeli magának a koronát, de csak az egyik szerezheti meg.

Conn ​Iggulden remek új sorozatának első kötete, a Viharmadár az angol történelem egyik legizgalmasabb korszakában, a Rózsák háborúja (1455-1485) idején játszódik.
Anglia félelmetes oroszlánja, V. Henrik király halott.
1437-ben a régensség évei után végre nagykorú lesz, és elfoglalja az angol trónt a szelíd és hitbuzgó VI.Henrik, a Bárány. A testben és lélekben beteges, gyönge király legbizalmasabb embereire, Derry Brewer kémfőnökre és William de la Pole-ra, Suffolk hercegére bízza az uralkodást. Ám Richard Plantagenet yorki herceg és sokan mások szerint Angliának erős királyra van szüksége. Amikor a megszerzett francia tartományok veszélybe kerülnek, otthon pedig lázadás érlelődik, Angliában kezdenek tartani attól, hogy Henrik és tanácsadói romba döntik az országot. A félelem nagyon is indokolt lesz, amikor Henrik titkos szerződést köt a franciákkal, és feleségül veszi a kislány Anjou Margitot. Vihar készülődik Anglia felett, Henrik királyt és támogatóit otthon és külföldön is támadják.
Ki vagy mi mentheti meg a királyságot, mielőtt késő lenne?

1454. Az élőhalott VI. Henrik király több mint egy éve senyved a windsori kastélyban.
Ambiciózus és hűséges felesége és királynéja, Anjou Margit fáradhatatlanul őrködik férje érdekei felett, reménykedve, hogy Edward fiuk egy napon még megismeri az apai szeretetet.
Richard yorki herceg, a királyság protektora hónapról hónapra növeli befolyásást, miközben a király éber álmot alszik. Félelmetes hármasszövetségben Salisbury és Warwick grófokkal mindent elkövet, hogy szétzilálja Henrik és a királyné táborát.
Ám amikor a király váratlanul magához tér, és belovagol Londonba, hogy ismét elfoglalja a helyét a trónon, a hatalmi egyensúly megint felborul, és elszabadul a káosz.
A Yorkok és Lancasterek viszálya olyan háborúval fenyeget, amely szét fogja tépni Angliát.

1461 tele
Richard, yorki herceg halott, levágott fejét a várfalra tűzik.
VI. Henrik király fogságban van. A Lancaster -királyné győzedelmesen végigvonul az országon, miután az özvegy skót királyné, Guelders Mária a legjobb vitézeit Margit rendelkezésére bocsájtotta. Ez a hadsereg szinte megállíthatatlannak tűnik.
Edward March, aki a yorki hercegi címet örökölte, királynak kiáltja ki magát a parlamentben. Ezt követően véres harcok, pártviszályok kezdődnek a York- és Lancaster-ház tagjai és hívei között, ahol testvér testvér ellen, király király ellen harcol.
Két ember követeli magának a koronát, de csak az egyik szerezheti meg.

SOKAN MEGHALNAK, HOGY ÖVÉK LEGYEN A CAESAROK TRÓNJA

Harry Sidebottom, aki „zseniálisan rekonstruálja az ókori világ életét… és beleszövi erőteljes elbeszélésébe, amelynek témái több szempontból is klasszikusak” (Andrew Taylor, a nagy sikerű Amerikai fiú írója) a Tűz és kard című kötettel folytatja A caesarok trónja-sorozatot. Az epikus hangvételű regény a gyilkosságok, államcsínyek, lázadások és polgárháborúk legdrámaibb korszakában játszódik: a hat császár évében.

Kr. u. 238 áprilisában az egész birodalom lángokban áll. A két Gordianus halála után a zsarnok Maximinus Thrax a trón visszaszerzésére indul. A Gordianusok lázadását támogató Szenátus a saját soraiból választ két új császárt. Ám egy nagyravágyó férfi véres forradalmat hirdet, és harcok törnek ki Róma utcáin.

Miközben Maximinus Észak-Itáliába vonul, csak Aquileia városa áll közte és Róma között. Menophilus, a Gordianusok barátja a nyomasztó esélyek ellenére előkészíti a város védelmét. A világtörténelem egyik legnagyobb ostromában az egész birodalom sorsa forog kockán.

A Tűz és kard drámaian izgalmas történet gyilkosságról, lázadásról és polgárháborúról. Csodálatos, az erőszakra és bosszúra épülő világot teremt – olyan világot, amiben senki sincs biztonságban, különösen, ha magasra mer törni.

A ​magának való, éles eszű Barbe Nicole Ponsardin egy gazdag reimsi családba, a pezsgőgyártással kísérletező Clicquot famíliába házasodik be. Boldog, bár némileg unalmas életét egy váratlan tragédia, ifjú férje halála változtatja meg örökre. A 27 évesen megözvegyült Madame Clicquot-nak döntenie kell: eladja férje cégét, és a befolyt pénz által biztosított jómódban éli tovább életét, vagy mindent kockára tesz, és a 19. század eleji elvárásokat felrúgva maga áll a vállalkozás élére.

A merész döntést hozó asszonynak a napóleoni háborúk forrongó Európájában kell helytállnia, és felvirágoztatnia a Clicquot pezsgőházat. Fáradhatatlan újító szellemének és minden akadályt legyűrő akaraterejének köszönhetően a Veuve Clicquot újszerű eljárással készülő nedűi nemsokára már egyetlen európai királyi család asztaláról sem hiányozhatnak, a pezsgőivás pedig az előkelőség és kifinomultság elengedhetetlen ismérvévé válik. 

Fabienne Moreau gondos kutatómunkán alapuló regénye egy kivételes asszony történetét tárja elénk, aki minden előítélet, akadály és tragédia dacára az egész világot megváltoztatta.

A megrázó erejű dokumentum-regény két időszakban játszódik. 1944-ben az Óbudai Téglagyárban kezdődik, majd 1969-ben egy háborús bűnös leleplezésével zárul. Először olvashatunk a hírhedt és rettegett Téglagyár brutális hétköznapjairól, a kínzásokról, a gyilkosságokról, az innen induló halálmenetekről és szökésekről. A főhős megjárja ezt a poklot, szörnyű, borzalmas események tanúja és túlélője. Kalandos úton megszökik, majd huszonöt év múlva újra találkozik rabtartójával a pokol csendőrével, azaz a Téglagyár parancsnokával. Izgalmas, fordulatos nyomozás után leleplezi a bujkáló háborús bűnöst.