1454. Az élőhalott VI. Henrik király több mint egy éve senyved a windsori kastélyban.
Ambiciózus és hűséges felesége és királynéja, Anjou Margit fáradhatatlanul őrködik férje érdekei felett, reménykedve, hogy Edward fiuk egy napon még megismeri az apai szeretetet.
Richard yorki herceg, a királyság protektora hónapról hónapra növeli befolyásást, miközben a király éber álmot alszik. Félelmetes hármasszövetségben Salisbury és Warwick grófokkal mindent elkövet, hogy szétzilálja Henrik és a királyné táborát.
Ám amikor a király váratlanul magához tér, és belovagol Londonba, hogy ismét elfoglalja a helyét a trónon, a hatalmi egyensúly megint felborul, és elszabadul a káosz.
A Yorkok és Lancasterek viszálya olyan háborúval fenyeget, amely szét fogja tépni Angliát.
Conn Iggulden remek új sorozatának első kötete, a Viharmadár az angol történelem egyik legizgalmasabb korszakában, a Rózsák háborúja (1455-1485) idején játszódik.
Anglia félelmetes oroszlánja, V. Henrik király halott.
1437-ben a régensség évei után végre nagykorú lesz, és elfoglalja az angol trónt a szelíd és hitbuzgó VI.Henrik, a Bárány. A testben és lélekben beteges, gyönge király legbizalmasabb embereire, Derry Brewer kémfőnökre és William de la Pole-ra, Suffolk hercegére bízza az uralkodást. Ám Richard Plantagenet yorki herceg és sokan mások szerint Angliának erős királyra van szüksége. Amikor a megszerzett francia tartományok veszélybe kerülnek, otthon pedig lázadás érlelődik, Angliában kezdenek tartani attól, hogy Henrik és tanácsadói romba döntik az országot. A félelem nagyon is indokolt lesz, amikor Henrik titkos szerződést köt a franciákkal, és feleségül veszi a kislány Anjou Margitot. Vihar készülődik Anglia felett, Henrik királyt és támogatóit otthon és külföldön is támadják.
Ki vagy mi mentheti meg a királyságot, mielőtt késő lenne?
1461 tele
Richard, yorki herceg halott, levágott fejét a várfalra tűzik.
VI. Henrik király fogságban van. A Lancaster -királyné győzedelmesen végigvonul az országon, miután az özvegy skót királyné, Guelders Mária a legjobb vitézeit Margit rendelkezésére bocsájtotta. Ez a hadsereg szinte megállíthatatlannak tűnik.
Edward March, aki a yorki hercegi címet örökölte, királynak kiáltja ki magát a parlamentben. Ezt követően véres harcok, pártviszályok kezdődnek a York- és Lancaster-ház tagjai és hívei között, ahol testvér testvér ellen, király király ellen harcol.
Két ember követeli magának a koronát, de csak az egyik szerezheti meg.
IV. (York) Edward elmenekült Angliából, és Burgundiában kapott menedéket, ahol dühödten várja az alkalmas pillanatot, hogy visszaszerezze hatalmát. Egy hatalmas tengeri vihar után megtépázott seregével Ravenspurnál száll partra testvérével, Richard herceggel. A városkapuk azonban zárva maradnak a fáradt, kiéhezett sereg előtt...
Néhány nappal azután, hogy a náci Németország megadta magát, a szövetségesek hihetetlen felfedezést tettek: az osztrák Altaussee falu sóbányájából a valaha volt leglenyűgözőbb művészeti gyűjtemény került elő Rembrandt, Rubens, Michelangelo és sok más művész több száz remekműve rejtőzött a bánya járataiban. 1933 és 1945 között a nácik több millió műkincset és antik tárgyat raboltak el. Hitler személyes parancsára speciálisan képzett csapatokat küldtek Európa különböző részeibe, hogy fosztogassanak. A múzeumok, a galériák, a zsidó családok gyűjteményei jogos zsákmánynak számítottak. A legkiválóbb műalkotásokat Hitler tervezett Führer Múzeumában szándékoztak közzétenni, míg az elfajzottnak ítélt műalkotásokat a nácik számára oly hőn óhajtott külföldi valutára cserélték. A háború után a műkincsek nagy részét megtalálták, de több mint százezer alkotásnak nyoma veszett. Ezek az elmúlt évtizedben időről időre felbukkantak, sokat közülük a világ legnevesebb múzeumai állítottak ki Párizsban, New Yorkban és Berlinben. A Fosztogatók a nácik fanatikus művészeti megszállottságának, valamint az "elveszett" kincsekért napjainkban folyó elkeseredett jogi és erkölcsi harcnak a lebilincselő története. Milliárdokat érő műalkotásokról esik szó, és az örökösökről, akik a múltjukhoz való jogukért harcolnak. Anders Rydell (1982) svéd író és újságíró, a Konstnären (Művész) című művészeti lap főszerkesztője. Rendszeresen jelennek meg cikkei svéd szakfolyóiratokban. Saját kreatív ügynöksége magazinok, kiállítások és filmek fejlesztésével foglalkozik, és vitafórumokat szervez. Korábban kiadott művei: Piraterna - De svenska fildelarna som plundrade Hollywood (Piraterna - A svéd file-megosztók, akik kifosztották Hollywoodot) és Noll Noll - Decenniet som förändrade världen (Nulla-nulla - az évtized, amely megváltoztatta a világot) A Fosztogatókat 2014-ben jelölték az August Strindbergről elnevezett rangos irodalmi díjra.
1937-ben Ernest Hemingway Spanyolországba utazott, hogy a polgárháborúról tudósítson. Az eredmény: minden idők legjobb háborús regénye, amellyel Hemingway a legnagyobb közönségsikerét aratta.
Egy fiatal amerikai, Robert Jordan önkéntesként csatlakozik egy antifasiszta gerillacsapathoz, amelynek fel kell robbantania egy hidat. Az akció végrehajtása közben beleszeret a gyönyörű Mariába.
Hemingway kiforrott hangon ötvözi a hegyek között töltött percek apró rezdüléseit az az élet végességének tragikumával.
„Gigantikus” – The New York Times
„Három dolog egy fergeteges műben: szerelmi történet, feszült kalandregény és az életükért harcoló spanyol gazdák vészterhes tragédiája.” – Time
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
