A
Szijj Ferenc legújabb verseskötetében szereplő, háromszor kilencvenkilenc "ritka esemény" változatos módon szólaltatja meg egy öncélúvá züllött hatalom, egy világ elől elzárkózó közösség és egy lelki egyensúlyát vesztett individuum egyszerre hétköznapian groteszk és álomszerűen költői hangjait, amelyek végső soron az élet véletlenszerűségéről, törékenységéről és egyszeriségéről beszélnek.
