Németország, 1944. A hóviharban hajladozó fák között egy lány rohan az erdőben. Menekül. Egy csecsemőt szorít a melléhez, egy zsidó kisfiút. A lány tizenhat éves, holland, és Noának hívják. Vajon hogyan kerülhetett ide, és övé-e a gyermek, akit ennyire óv? Helyzete teljesen kilátástalannak látszik, ám váratlanul menedékre talál egy német cirkuszban, amelynek igazgatója a háború szörnyűségei között is megőrizte emberségét. Hogy üldözői ne fedezhessék fel, Noa kénytelen megtanulni egy trapézmutatványt a vezető légtornász, Astrid segítségével. A két nő kezdetben bizalmatlan egymással, idővel azonban mély barátság szövődik közöttük. Ám az egyre növekvő veszély próbára teszi a kapcsolatukat: képesek megvédeni egymást, vagy titkaik pusztulást hoznak rájuk?
Jean-Pierre Montcassen regénye az I. (Szent) István király halálát és a velencei Orseolo Péter trónra lépését követő évtizedben játszódik. A pogány hagyományokhoz makacsul ragaszkodó Békés vármegyei Vata törzsfő kisebbik fia, Zétény beleszeret egy cserzővarga lányába, Csernébe. Szerelme viszonzásra talál, ám a két fiatalnak nemcsak a vagyoni, hanem a vallási különbségekkel is meg kell küzdeniük: a lány családja keresztény, Zétény atyja pedig többször is parancsot adott már a birtokaira lépő térítő papok megölésére. Miközben az ország nagyurainak egyik fele az ősi vallást megőrizve fordul szembe az új, idegen és keresztény királlyal és talpnyalóival, Zéténynek is meg kell vívnia a maga küzdelmét a szerelméért – a lelkében és az apjával szemben egyaránt.
Ezernégyszáznegyvenhat. A várnai vereségből még csak eszmélő Magyarország tovább sodródik a végső káosz felé. Az egymással hadakozó bárói ligákat, harácsoló nagyurakat a hét kapitánynak nem sikerült megfékezni, s immár a nyugati országrészeket is lángba borítják Cillei Ulrik és Habsburg Frigyes seregei. Északon a cseh Giskra haramiái fosztogatnak, keleten pedig az ifjú Mohamed szultán gyűjti erőit, hogy végleg leszámoljon a Hunyadi János vezette keresztény erőkkel. A szűk mozgástérben egyértelművé válik, hogy valakinek meg kell fékeznie a külső és belső ellenséget, különben menthetetlenül darabokra szaggatják az országot.
Egyetlen ember lenne alkalmas a feladatra, de Hunyadit ezekben a válságos hónapokban olyan seb kínozza, amit soha nem gyógyíthat be semmiféle gyógyír. Mégis el kell vállalnia a megmentő szerepét; hadait elsőként a magyar földeket régóta sanyargató Cillei Ulrik ellen vezeti. Régi barátja, segítőtársa, Vitéz János tisztában van vele, hogy a szétszabdalt nemzet egyesítésére a megoldás, hogy a törökellenes harcok hősének át kell vennie a hatalmat az egész ország felett – ha kell, fegyverrel.
Bán Mór történelmi regénysorozatának utolsó előtti kötetében Hunyadi Jánost felemelkedésének csúcsán, immár Magyarország kormányzójaként láthatjuk. Az egységet sikerül ugyan megteremteni, ám súlyos áron: míg a belső ellenség megfékezése zajlik, keleten a szultán – hagyományos címe szerint Isten árnyéka a földön – hatalmas muszlim hadsereg szervezésébe kezd, mellyel tervei szerint egész Európát uralma alá hajtja majd.
Anglia, 1840. Cassandra Austen imádott húga, Jane halála óta, immár két évtizede egyedül él, napjait a barátok és rokonok látogatása tölti ki, és persze a húga jó hírnevének megóvásába fektetett csendes, eltökélt munka. Cassandra, aki már betöltötte hatvanadik évét, és egészsége egyre törékenyebb, meglátogatja Kintburyben Fowle-ékat, régen elhunyt vőlegénye családját. Jane kincset érő leveleit keresi. Amikor házigazdáját és a minden lében kanál szobalányt kijátszva a levelek nyomára bukkan, nemcsak Jane-nel, de saját magával kapcsolatos titkokkal is szembesül. Vajon hajlandó lesz a világ szeme elé tárni életének legbensőségesebb részleteit, vagy tűzre veti húga hagyatékát?
Az Austen kisasszony felváltva mutatja be a parókia életét és Cassandra élénk, a Jane-nel töltött évekről szóló emlékeit, közben megismerhetjük Jane zseniálisan elképzelt elveszett leveleit. A még sosem hallott történet Cassandráról szól, aki a legfontosabb szerepet töltötte be Jane életében. Gill Hornby rendkívüli empátiával, összetett érzelmek ábrázolásával és szellemességgel ismeri el Cassandra érdemeit. A nő, akit életre kelt, éppen olyan elragadó, mint akármelyik Austen-hősnő.
1925-öt írunk: a műkincs-kereskedelem elsősorban a férfiak kiváltsága, de senki nem ismeri jobban e világot a fiatal Irene Blumnál. Igazságtalanul megtagadják ugyan tőle egy seattle-i múzeum vezető kurátori állását, de ő nem fogadja el a vereséget. Amikor a birtokába kerül egy térkép, amely talán az ősi khmer civilizáció történelmét rejtő réztekercsek nyomára vezethet, azonnal felismeri, hogy ez a felfedezés nem csupán szakmai hírnevét állíthatja helyre, de egyben az évszázad legnagyobb régészeti szenzációja is lehet. Feszültséggel és titkokkal terhes utazásra indul hát Seattle-ből Sanghajon és Saigonon keresztül a kambodzsai esőerdő mélyébe Különös társai akadnak egy kommunista műkincsrabló, egy elhivatott archeológus és egy jóképű, titokzatos múltú bártulaj személyében. Ahogy az expedíció tagjai egyre messzebb hagyják maguk mögött a civilizált világot, úgy jutnak egyre elképesztőbb felismerésekre, és úgy válik egyre veszélyesebbé az útjuk. Úgy tűnik, a földgolyó e részén mindenkinek akad valami titkolnivalója, ám az, amit végül felfedeznek, nem csupán a történelmet változtatja meg, de egyben saját életük legnagyobb rejtélyeit is megoldja.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
