Lebilincselő lovagregény Oroszlánszívű Richárd királyról és a kereszteslovagokról.
Az izgalmas történet fő színtere a Szentföld, ahol a hős lovagok a muzulmánokkal csatáznak a hitért, a becsületért és a Szentföld birtoklásáért.
Mindkét oldalon nemes hősök, híres vitézek sorakoznak fel, s izgalmasabbnál izgalmsabb kalandoknak lehetünk tanúi.
Walter Scott világhírű nagyregénye a történelem egyik legromantikusabb, legérdekesebb korszakába vezeti el az olvasót.
Talán a legjobb ebben a műfajban!

Bene Zoltán Hollók gyomra című műve 2010-ben jelent meg először. A regény három egymásba fonódó életút története révén a XVI. századba, elsősorban a török hódoltság alatt tengődő Szegedre vezeti el az olvasót. Ez a regény, miként Árpás Károly írja, „nem a jókais vagy jósikás nemzeti dicsőségről szól, s nem a Kemény Zsigmond-i jelen-értelmezés jelenik meg benne, hanem Bene szándéka szerint az egyszerű ember. Az a mindennapi ember, aki, ha nem ismeri fel a létét meghatározó szituációt, akkor nem is lesz ura annak. Ha pedig nem lesz ura, akkor sodortatni fog a történésekben.” Eszes Máté megállapítása szerint a könyv legfőbb erénye a mindennapok bemutatása és a remek jellemrajzok.

Bene Zoltán 1973-ban született, Szegeden él. 2001 óta publikál rendszeresen, ez alatt az idő alatt több prózakötete látott napvilágot, elbeszélései a legkülönfélébb irodalmi folyóiratokban, illetőleg antológiákban olvashatók.

Tíz éve jelent meg a a nagy sikerű Török tükör, és tíz nyelvre le is fordították. Rengeteg recenzió, kritika látott róla napvilágot annak idején. A főszereplő egy török ifjú, így a hódítók szempontjából ismerhetünk rá a hódoltság korának Magyarországára. A kritikák is utaltak rá, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című művének 21. századi párdarabját is megkaptuk, sodró mesélőkedvvel. A szerző aztán elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A második kiadáshoz a Prae Kiadó a tíz évvel korábbihoz hasonlóan Sebastian Stachowskit kérte fel a borítótervezésre, aki módosított kicsit a terveken az első kiadáshoz képest. A szerző fotóját Sasho N. Alushevski készítette. Az arab idézeteket Sayfo Omar ellenőrizte.

A Csiglemezőből és a Hosszúhídból megismert északi származású, de a székelyek között, Székelyországban felnövő Keménd Branya vezér várának elfoglalása után visszatér Vas-hegy (ma Zengő) közeli falujába. Az Árpád vezértől kapott sókereskedelmi jognak köszönhetően, ha nem is veszélyektől mentesen, de éveken át biztos jövedelmet szereznek, emberben, jószágban gyarapodnak.

A béke azonban nem tart sokáig. Árpád nagyfejedelmet megmérgezik és Gyermek Lajos keleti frank király hatalmas sereggel tör az országra. Minden fegyverforgató férfinak hadba kell vonulnia a nyugati gyepű megvédésére az új nagyfejedelem, Tarhos seregében.

Keménd százada ismét a kabar Aba vezér parancsnoksága alá kerül, és azt a feladatot kapják, hogy éjjel-nappal zaklassák a Duna mentén felvonuló német seregeket, hogy azok megfogyatkozva és elcsigázottan vehessék fel aztán a harcot Tarhos főseregével.

A székelyek kitesznek magukért, sikerrel alkalmazzák évszázados, hagyományos könnyűlovas harcmodorukat az ellenség lovassága és gyalogsága ellen, ám a győzelmeiknek mindig ára van: a század egyre fogy, a harcosok egyre fáradtabbak, egyre inkább belefásulnak a harcba. A mai Pozsony előterében sorra kerülő végső nagy ütközetben pedig olyan áldozatot kell hozniuk a győzelemért, amilyet talán még soha…

A már-már elfeledett Gulácsy Irén történelmi regényeivel és sajátosan erdélyi elbeszéléseivel és nem utolsósorban Erdély jogán címmel összegyűjtött írásaival egykor országos népszerűségre tett szert, amellett a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom intézményrendszereinek létrehozásában és működtetésében jeleskedett. A Förgeteg az erdélyi földreform idején játszódó megkapóan idilli történet, ami a marosvásárhelyi Zord Idő pályázatára készült.

Az első regény, amelynek István a címe, az államalapításról szól, ifjúságának néhány hónapjáról, amikor kénytelen tudomásul venni történelmi feladatát. A feladat tudata formálja azzá a kemény lelkű, tenni tudó emberré, akire szüksége van a történelemnek.

A második regény, Az egyetlen út az István halála utáni nagy zűrzavar története, amelyben az emigrációból hazatérő Endre felismeri a kibontakozás egyetlen lehetőségét. Ez a Vata féle pogány lázadás kora.

A harmadik regény, a Lovagok a Körös-parton pedig arról szól, hogy több évtizedes belső harcok után hogyan is születik meg végre a rend, hogyan szilárdul meg az az épület, amelyet István és társai építettek. A regény hősei: a kalandos életű és tragikus sorsú Salamon és a lovagi eszményt megtestesítő, legendás hírű László.