A második világháború végéhez közeledve két brit haditengerészeti hírszerző őrült ötlettel áll elő, hogyan lehetne félrevezetni a németeket a dél-európai partraszállás helyével kapcsolatban. A terv kivitelezésében a kulcsszereplő egy teljesen valószínűtlen titkos ügynök lesz: egy hulla.

Ben Macintyre bestseller könyve bemutatja a különös történetet, mi történik miután a halott embert – brit katonai egyenruhába öltöztetve, hamis hírszerzési iratokkal a táskájában – megtalálják a németek által megszállt területen és hogyan változtatja meg Hitler katonai terveit ez a fondorlatos akció, megnyitva az utat a szövetségesek titkos hadművelete előtt.

SOKAN MEGHALNAK, HOGY ÖVÉK LEGYEN A CAESAROK TRÓNJA

Harry Sidebottom, aki „zseniálisan rekonstruálja az ókori világ életét… és beleszövi erőteljes elbeszélésébe, amelynek témái több szempontból is klasszikusak” (Andrew Taylor, a nagy sikerű Amerikai fiú írója) a Tűz és kard című kötettel folytatja A caesarok trónja-sorozatot. Az epikus hangvételű regény a gyilkosságok, államcsínyek, lázadások és polgárháborúk legdrámaibb korszakában játszódik: a hat császár évében.

Kr. u. 238 áprilisában az egész birodalom lángokban áll. A két Gordianus halála után a zsarnok Maximinus Thrax a trón visszaszerzésére indul. A Gordianusok lázadását támogató Szenátus a saját soraiból választ két új császárt. Ám egy nagyravágyó férfi véres forradalmat hirdet, és harcok törnek ki Róma utcáin.

Miközben Maximinus Észak-Itáliába vonul, csak Aquileia városa áll közte és Róma között. Menophilus, a Gordianusok barátja a nyomasztó esélyek ellenére előkészíti a város védelmét. A világtörténelem egyik legnagyobb ostromában az egész birodalom sorsa forog kockán.

A Tűz és kard drámaian izgalmas történet gyilkosságról, lázadásról és polgárháborúról. Csodálatos, az erőszakra és bosszúra épülő világot teremt – olyan világot, amiben senki sincs biztonságban, különösen, ha magasra mer törni.

Uhtredet, a nagy harcost arra kényszerítik, hogy kezdjen béketárgyalásokat a dánokkal, akik ily módon csapdát állítanak neki. A király tanácsadói nem bíznak benne, a dánok a halálát óhajtják, egyetlen szövetségesét, Ethelflaedet, Alfréd lányát klastromba zárják. Uhtrednek látnia kell, hogy miközben a királyt körülvevő papok a béke és a hittérítés politikáját hirdetik, Wessex ellenségei minden nappal erősebbé válnak. A közel harminc esztendeje uralkodó Nagy Alfrédnak állítólag már csak napjai vannak hátra, miközben egy északi varázslónő megjövendöli Uhtrednek hét király halálát, és asszonyokét, akiket szeret. Amint Alfréd meghal, ellenségei és vetélytársai egymás torkának esnek, így Wessex védtelenné válik a határain gyülekező vikingek előtt. A tét pedig nem kisebb, mint az alfrédi örökség és az egész angol nemzet túlélése. A nagyszabású történelmi sorozat, az Angolszász históriák hatodik része olyan időkbe repít bennünket, amikor a becsület és a hűség, az önfeláldozás és a hősiesség volt a hírnév és egyben az örök élet záloga. Cornwell megmutatja, miféle erők formálták az angol nemzet karakterét: keresztény lelkiség és pogány természetesség csak együtt volt képes létrehozni egy új nemzetet. A Királyok alkonya lenyűgöző történet arról, hogyan született meg - s kis híján hogyan veszett oda - mindaz, amit ma Anglia néven ismerünk.

Moszkva, ​1945. A város az óriási áldozatokat követelő nagy honvédő háború végét ünnepli, milliók várnak egy jobb jövő eljövetelére. Ám a zsúfolt utcán lövések dördülnek, és miután a zaj elül, egy fiú és egy lány fekszik vérbe fagyva a földön. A két halott nem akárki: magas rangú pártfunkcionáriusok gyermekei, egy elitiskola tanulói. Baleset történt vajon vagy gyilkosság? Egy Sztálin elleni összeesküvés része lenne a két tragikus haláleset, vagy éppenséggel a párt és az ország teljhatalmú urának cselszövése?

Vizsgálat indul, a könyörtelen nyomozás kamaszok sorát kényszeríti arra, hogy szüleik és barátaik ellen valljanak. Családok szakadnak szét, és a tébolyult boszorkányüldözés közepette egy pár próbálja megőrizni politikailag veszélyes szerelmének titkát – hiszen Sztálin országában az őszinte érzelmekért borzalmas árat kell fizetni. 
Simon Sebag Montefiore Moszkva-trilógiájának záró része egyszerre sötét hangulatú politikai thriller és sodró lendületű történelmi regény, amely hiteles képet rajzol a sztálini rezsim perverziójáról és a terror által összezúzott emberi sorsokról. 
„Folyamatos, a gyomrot görcsbe rántó terror – Montefiore elképesztő hitelességgel kelti életre Sztálin Szovjetunióját. Az Éjszaka Moszkvában a szerelem, félelem, önfeláldozás és túlélés magával ragadó története.” 
(Booklist)

„Sokan ​úgy vélik, azért nevezte el a nép Alkonydombnak, mert ezen a vidéken, bárhonnan nézi is az ember a nap járását, mindig a domb mögött tűnik el. De van olyan legenda is, hogy a Rákóczi-felkelés idején azon a vidéken zsellérlázadás volt. Ezek a lázadók csatlakoztak Vak Bottyán dunántúli hadseregéhez. Később a császáriak elfogták a lázadó zsellérek vezérét, és azon a dombon kínozták halálra. Vallatás közben a lázadó, hogy kínjait feledje, valami népdalt gajdolt… Egyik sora, ha jól emlékszem úgy szólt valahogyan: "Bealkonyult már énnekem, édes hazám, érted éltem.” Azóta hagyomány a megyében, hogy a lázadókat az Alkonydombon végzik ki, és ott is kaparják el őket a domb aljában." Berkesi Andrásnak a felszabadulás 25. évfordulójára kiadott új regénye a Zala megyei Alkonydomb körüli legendákat a közelmúlt évtizedei emlékeivel, az emlékekben élő emberek legendás múltjának idézésével egészíti ki. Itt, az Alkonydomb aljában végeztek ki 1919-ben harminc vöröskatonát, abban a reményben, hogy kivégzésük a proletárdiktatúra alkonyát is jelenti. Csakhogy megfeledkeztek arról: sokan, rengetegen lesznek, akik megérik az alkonydombi virradatot is, és ott fognak állni azok mellett, akik mint utódok 1945-ben folytatták apáik, elődeik küzdelmét a szabadságért. Berecz Sándor, a regény egyik központi alakja is itt, az alkonyomb alján találja meg soha nem ismert édesapját, igaz emberré magasult emlékét, de el kell veszítenie ennek ellenében édesanyját, aki iszonyatos bűnének terhével a tisztább, emberségesebb életet ígérő felszabadulás után már amúgy sem tudott volna élni… A végig izgalmas, feszült légkörű regényben Berkesi András egy rendkívül jelentős történelmi korszakot mutat be. A gyorsan pergő cselekménysorral bizonyítja: 1945 szinte törtvényszerű következménye volt mindannak, ami 1919-ben kezdődött. Egyúttal olyan belső, lelki folyamatokat is érzékeltet, különösen az anya súlyos tragédiába torkolló életútjának végigkísérésével, amelyek nagyon sok ember sorsának lettek meghatározói.

Ezerötszázötvennégy. A három részre szakadt ország keleti határvidékén Debrecen kénytelen egyszerre keresni a Habsburg Császárság, az Erdélyi Fejedelemség és a Török Birodalom kegyeit. Gazdag polgárai háromfelé adóznak, túlélésük érdekében három urat próbálnak meggyőzni hűségükről. Hol Erdély oltalmát kérik a Habsburgokkal szemben, hol a Habsburgokét a török ellen – és mindennek meg kell fizetniük az árát.

A rövid, dúlásmentes békeévekben azonban a város lakóit hétköznapi események tartják izgalomban: Duskás Ferenc, az egyik leggazdagabb fiatal kereskedő vízimalmot készül építeni a város határában, Ötvös Ambrus nem mástól, mint Oláh Miklós esztergomi érsektől kapott megrendelést egy értékes kehelyre, a város földesura, Török János fiatal feleséget vett magához, a besztercebányai rézbányászat jogának új tulajdonosa debreceni kötődésű, és felcsillan a lehetőség, hogy a töröknek szállított rézen vagyonokat keressenek az élelmes kalmárok.

A világtörténelmi és a hétköznapi események hátterében pedig egyéni emberi sorsok, tragédiák és örömök rejlenek, amelyekről megélőiken kívül sokszor nem is tud más. Érdekházasságok, reménytelen szerelmek, elvesztett vagyonok, kettétört életek és váratlan felemelkedések eseményei szövődnek egybe egy család, egy város, egy nemzet történetévé.