HARCOS
Miután megacélozta a római hadseregben töltött évtized, Spartacus hazatér Trákiába.

RABSZOLGA
A hatalmat hitszegéssel és erőszakkal megszerző új király eladja Spartacust egy római rabszolga-kereskedőnek.

HŐS
Ezzel kezdetét veszi a történelem egyik legbámulatosabb históriája. A nagyszerű harcos története, aki megszökik a rabszolgaságból, hogy hadsereget toborozzon és szembeszálljon Róma hatalmával.

Ben Kane új bestsellersorozata a történelmi tények és a hihető fikció lebilincselő kombinációja.

„Kegyetlen szemek, kemény öklök, metsző sikolyok, szép szerelmek – a klasszikus történet új életre kelt.” – Daily Telegraph

A ​HÁROM FÉRFI 
története folytatódik: az Elfeledett légióban megismert férfiak – a lassan felnőtt férfivá váló Romulus, elválaszthatatlan barátja, Brennus, a gall harcos és a jövendőmondó etruszk Tarquinius – légiójuk szétverése után a pártusok fogságában harcolnak tovább a hajdan Nagy Sándor által meghódított vidékek peremén Ázsiában. Mi az a jövő, amelyet Brennusról látott Tarquinius, de nem hajlandó elárulni barátainak? És beteljesül-e az a jövendölés, amely szerint Romulus visszatér Rómába? Milyen titok lappang Romulus és Brennus Rómából való menekülése mögött?

A NŐ, 
Fabiola sorsát is követhetjük. Az egykori prostituált immár szabad nőként és Brutus kedveseként él Pompejiben a férfi birtokán, de Rómába kénytelen utazni, egyebek között a bosszúért lihegő fejvadászok elől menekülve. Fabiola „bűne”, hogy igyekezett megmenteni egy szökött rabszolgát, s ezért a fejvadászok vezére bosszút fogadott. Rómában Fabiola akaratlanul is közel kerül a köztársaság létét fenyegető belső viszályokhoz, ezért úgy dönt, hogy a Julius Caesar oldalán harcoló Brutus után megy. Vajon rátalál-e családja titkára? Kiderül-e, ki az a férfi, aki anyjukat megerőszakolva nemzette őt és ikertestvérét, Romulust? Egymásra talál a sok éve elszakadt ikerpár?

HARC A HATALOMÉRT 
Crassus halála után a triumvirátus megmaradt tagjai, Pompeius és Caesar egyaránt hatalomra tör Rómában. Caesar galliai hadjáratának sikerétől reméli az otthoni tömegek támogatását, míg Pompeius, megszegve a szigorú történelmi hagyományokat, seregek élén készül Róma ellen. Milyen cselszövések eredményezik a köztársasági lét felszámolását és a császárság létrehozását? E valós történelmi háttér előtt bontakozik ki a három férfi harca a túlélésért és a hazajutásért – vajon melyikük jár sikerrel? E történelmi események viharában keresi Fabiola kedvesét – vajon neki sikerül-e céljait, köztük az erőszaktevőn tervezett bosszút elérnie? És ki kerül ki győztesen a hatalmasok küzdelméből?

HÁROM FÉRFI 
Tarquinius, az etruszk harcos és jövendőmondó. Brennus, a gall, Róma egyik rettegett gladiátora. Romulus, a rabszolgafiú, akit eladtak a gladiátoriskolának, s most arról álmodik, hogy bosszút áll önmagáért és ikerhúgáért, Fabioláért.

EGY NŐ 
Fabiola, akit tizenhárom évesen eladtak prostituáltnak, s a Római Köztársaság második leghatalmasabb férfijának a szeretője lesz. Gyűlöli ismeretlen apját, aki anyját megerőszakolta.

RÓMA RABSZOLGÁI 
Sorsuk összefonódik abban az odisszeában, amelyet a politika, a korrupció és az erőszak hajt, és amely az akkor ismert világ végéig vezet. Ott az egykor győzhetetlen római hadsereg maradéka – az Elfeledett légió – szinte esélytelenül száll harcba, és a három férfi találkozik a maga végzetével.

HARCOS
Miután megacélozta a római hadseregben töltött évtized, Spartacus hazatér Trákiába.

RABSZOLGA
A hatalmat hitszegéssel és erőszakkal megszerző új király eladja Spartacust egy római rabszolga-kereskedőnek.

HŐS
Ezzel kezdetét veszi a történelem egyik legbámulatosabb históriája. A nagyszerű harcos története, aki megszökik a rabszolgaságból, hogy hadsereget toborozzon és szembeszálljon Róma hatalmával.

Ben Kane új bestsellersorozata a történelmi tények és a hihető fikció lebilincselő kombinációja.

„Kegyetlen szemek, kemény öklök, metsző sikolyok, szép szerelmek – a klasszikus történet új életre kelt.” – Daily Telegraph

A ​dolgok cselekvő részese beszél itt 1918–1919-ről. Könyve olvasható kordokumentumként is, hisz hiteles képet ad a történetekről. Sinkó majdnem mindig igaz történeteket sző a regénybe, de a művész teremtő erejével gyúrja azokat egyetlen nagy eseménysorrá. Megjeleníti a századelő fitatalságának világát, szellemi válaszútjait, majd szinte teljes képet rajzol a háború utáni Budapest társadalmi, politikai és eszmei színeiről. Pincérek, és politikusok, orvosok és házmesterek, munkások és utcalányok élő, forrongó Pestje ez, a háború megviselte nagyváros, ahol minden felbomlóban van, ahol minden lehetségesnek látszik, s ezért a maga módján mindenki a kibontakozás útját keresi. Ezt kutatja az a maroknyi kommunista is, aki tudja: a háborúval egy korszak zárult le, egy egész világ süllyedt el. Optimista ez a kis csoport, bizton hiszi az új korszak eljövetelét, a világforradalom győzelmét. S amikor a kommunisták 1919. márciusában hatalomra kerülnek, az új helyzet kettőzött erővel veti föl számukra a régi kérdéseket: milyen a viszonyok a körülöttük hullámzó emberekhez, meggyőzhetik-e a sokaságot a maguk igazáról?
De az Optimisták nem történelemkönyv. Hősei eleven, a maguk sorsát élő, kapcsolódni vágyó emberek, akik még a történelem legparancsolóbb fordulatai közt sem képesek leplezni személyes vágyaikat szenvedélyeiket.

„Egy embert ki lehet űzni a szülőföldjéről, de a szülőföldjét kiűzni az emberből nem lehet.” „Szigetújfalu egy a sok magyar falu között, s egy a magyarországi sváb települések között is. Különlegességei nincsenek. Ha vannak, inkább a régi korokból. Itt húzódott egykor a római birodalom határa, s itt állt a Duna-parton a limes erődítményeinek egyike. A középkorban kolostort építettek köveiből, mely azóta ugyancsak az enyészeté lett. Az ősi kövek csak nagyon szűkszavúan beszélnek a régmúltról, akárcsak az újfalusi öregek a saját múltjukról, annak is egy sosem feledhető szakaszáról, az 1946-os kényszerű kitelepítésről. És annak meghökkentő-szép folyományáról, a kényszerű visszaszökésekről. Kényszerűt mondunk, pedig a hazaszökés már – szemben a kitelepítéssel – teljesen önkéntes elhatározás volt, mégis mintha a lelkek mélyén valamilyen különös kényszerítő erő irányította volna a döntéseket. Természetesen nem egyetlen erő befolyásolta őket. Ha egy lett volna, illethetnénk a konvencionális hazaszeretet szóval, vagy a gravitációnál is titkosabb szülőföld-vonzással, melyet nem tudott megsemmisíteni a kiűzetés traumája. Talán mert érezték, nem a szülőföld vetette ki őket magából, hanem a szülőföldön éppen regnáló hatalom önzése és szűklátókörűsége.”

Írhatnánk, hogy ez könyv a Batthyányak regénye. Azé a családé, amelyik a XVI. századtól a XIX. századig olyan sokszor alakította – vagy szerette volna alakítani – a magyar történelmet. Vagy esetleg csak névvel látta el a semmit, ahogyan azt Shakespeare megfogalmazta? Batthyány Boldizsár, a regény főszereplője szinte az egész család összes jellemvonását magán viseli. No meg a kor, a XVI. század összes búbánatának, bölcsességének és szennyének is – furcsa módon – a közelébe kerül: Franciaországban Medici Katalin környezetében látja a hugenották kiírtását, itt lesz reménytelenül szerelmes Stuart Máriába, és követi ezért nyomon a szerencsétlen királynő életének minden változását. Flamandföldön megismerkedik Brueghellel, képet vásárol tőle, vagyis ott van a történések közepében. Majd hazajön – és itt kezdődik számára a kaland, a törököktől vérző, nagy részében kihalt, Habsburg részében bosszúk és árulások, lázongások és megbicsaklások által megbékélni soha nem tudó Magyarországon.

I. ​u. 785-ben, Norvégiában kezdődik a történet, amikor Gorm király egyik csatlósa orvul tőrbe csalja és megöli Harald jarlt és harcosainak csapatát; családját, rokonait elpusztítják, földjeit elfoglalják, népét rabszolgasorba döntik. Egyedül a legkisebb fiú, az ifjú Sigurd menekül meg és húga, Runa. A lány fogságba esik, és az áruló Randver jarl őt szemeli ki a fia feleségének.
Miközben a hatalmasságok üldözik, Sigurd azon töpreng, elhagyták-e az istenek – hűséges követőiből és kiváló, kalandok közt verbuvált harcosokból mégis összeállít egy kis csapatot, hogy megbosszulja a családján esett sérelmet, kiszabadítsa húgát, és dicsőséget szerezzen nevének az istenek előtt. Válogatott harcosai meg Óðin, a Mindenek Atyja segítségével hozzálát bosszúterve megvalósításához – és útján sem ember, sem isten nem állíthatja meg…

Giles Kristan az angliai Leicestershire-ben született 1975-ben. Édesapja angol, édesanyja norvég. A kilencvenes években az Upside Down nevű zenekar vezető énekese volt, és dalszövegeket is írt.

Elsősorban viking témájú történelmi regényei bestsellerek lettek, legismertebb közülük a Raven-sorozat, amelyet 18 nyelvre fordítottak le.