HÁROM FÉRFI 
Tarquinius, az etruszk harcos és jövendőmondó. Brennus, a gall, Róma egyik rettegett gladiátora. Romulus, a rabszolgafiú, akit eladtak a gladiátoriskolának, s most arról álmodik, hogy bosszút áll önmagáért és ikerhúgáért, Fabioláért.

EGY NŐ 
Fabiola, akit tizenhárom évesen eladtak prostituáltnak, s a Római Köztársaság második leghatalmasabb férfijának a szeretője lesz. Gyűlöli ismeretlen apját, aki anyját megerőszakolta.

RÓMA RABSZOLGÁI 
Sorsuk összefonódik abban az odisszeában, amelyet a politika, a korrupció és az erőszak hajt, és amely az akkor ismert világ végéig vezet. Ott az egykor győzhetetlen római hadsereg maradéka – az Elfeledett légió – szinte esélytelenül száll harcba, és a három férfi találkozik a maga végzetével.

DICSŐSÉG

Spartacus hatalmas rabszolgaseregével minden csatát megnyert, legyőzte Róma légióit. Ki tudja megállítani most, hogy diadalmasan menetel az Alpok és a szabadság felé?

BOSSZÚ

Képes-e Crassus, Róma leggazdagabb embere kellően nagy sereget toborozni Spartacus ellen? A gall Crixus és emberei veresége végzetesen meggyengíti-e Spartacust? Hová vezet a rabszolgasereg zúgolódása?

HÁBORÚ

Viharfellegek gyűlnek az égen, a földön pedig kémek és árulók ólálkodnak. Spartacusnak döntenie kell: előre, át az Alpokon a bizonytalan szabadságba, vagy vissza, ismét szembeszállni Rómával, és megkísérelni egyszer s mindenkorra megtörni a hatalmát?

A történet a Spartacus, a gladiátorral vette kezdetét.

"Lendületes, szenvedéllyel teli történet –letehetetlen olvasmány. Eleven színekkel kelti életre Spartacust és az ókori Rómát." – Steven Pressfield, a Gates of Fire szerzője

A ​HÁROM FÉRFI 
története folytatódik: az Elfeledett légióban megismert férfiak – a lassan felnőtt férfivá váló Romulus, elválaszthatatlan barátja, Brennus, a gall harcos és a jövendőmondó etruszk Tarquinius – légiójuk szétverése után a pártusok fogságában harcolnak tovább a hajdan Nagy Sándor által meghódított vidékek peremén Ázsiában. Mi az a jövő, amelyet Brennusról látott Tarquinius, de nem hajlandó elárulni barátainak? És beteljesül-e az a jövendölés, amely szerint Romulus visszatér Rómába? Milyen titok lappang Romulus és Brennus Rómából való menekülése mögött?

A NŐ, 
Fabiola sorsát is követhetjük. Az egykori prostituált immár szabad nőként és Brutus kedveseként él Pompejiben a férfi birtokán, de Rómába kénytelen utazni, egyebek között a bosszúért lihegő fejvadászok elől menekülve. Fabiola „bűne”, hogy igyekezett megmenteni egy szökött rabszolgát, s ezért a fejvadászok vezére bosszút fogadott. Rómában Fabiola akaratlanul is közel kerül a köztársaság létét fenyegető belső viszályokhoz, ezért úgy dönt, hogy a Julius Caesar oldalán harcoló Brutus után megy. Vajon rátalál-e családja titkára? Kiderül-e, ki az a férfi, aki anyjukat megerőszakolva nemzette őt és ikertestvérét, Romulust? Egymásra talál a sok éve elszakadt ikerpár?

HARC A HATALOMÉRT 
Crassus halála után a triumvirátus megmaradt tagjai, Pompeius és Caesar egyaránt hatalomra tör Rómában. Caesar galliai hadjáratának sikerétől reméli az otthoni tömegek támogatását, míg Pompeius, megszegve a szigorú történelmi hagyományokat, seregek élén készül Róma ellen. Milyen cselszövések eredményezik a köztársasági lét felszámolását és a császárság létrehozását? E valós történelmi háttér előtt bontakozik ki a három férfi harca a túlélésért és a hazajutásért – vajon melyikük jár sikerrel? E történelmi események viharában keresi Fabiola kedvesét – vajon neki sikerül-e céljait, köztük az erőszaktevőn tervezett bosszút elérnie? És ki kerül ki győztesen a hatalmasok küzdelméből?

DICSŐSÉG

Spartacus hatalmas rabszolgaseregével minden csatát megnyert, legyőzte Róma légióit. Ki tudja megállítani most, hogy diadalmasan menetel az Alpok és a szabadság felé?

BOSSZÚ

Képes-e Crassus, Róma leggazdagabb embere kellően nagy sereget toborozni Spartacus ellen? A gall Crixus és emberei veresége végzetesen meggyengíti-e Spartacust? Hová vezet a rabszolgasereg zúgolódása?

HÁBORÚ

Viharfellegek gyűlnek az égen, a földön pedig kémek és árulók ólálkodnak. Spartacusnak döntenie kell: előre, át az Alpokon a bizonytalan szabadságba, vagy vissza, ismét szembeszállni Rómával, és megkísérelni egyszer s mindenkorra megtörni a hatalmát?

A történet a Spartacus, a gladiátorral vette kezdetét.

"Lendületes, szenvedéllyel teli történet –letehetetlen olvasmány. Eleven színekkel kelti életre Spartacust és az ókori Rómát." – Steven Pressfield, a Gates of Fire szerzője

Sigwulfot, a Nagy Károly frank király udvarában élő, száműzött szász herceget magához rendeli Yorki Alcuin, a király tanácsadója. Károly csodálatos ajándékokat kapott a bagdadi kalifától, és feltett szándéka, hogy hasonlóan egyediekkel viszonozza azokat. Mivel Bagdad uralkodói színe a fehér, a legfontosabb ajándékoknak az északi vidékeken élő ritka, fehér állatokat szánja.

Sigwulf már bizonyította képességeit a mór uralom alatt álló Hispániában, ezért rá bízzák az állatok beszerzését, majd az elszállításukat Bagdadba. Fehér vadászsólymokat és két jegesmedvét kell találnia, illetve – mivel Károly látta a képét egy könyvben – egy unikornist.

Társaival együtt elutaznak a messzi északra. Noha sikerül megszerezniük néhány állatot, hamar rá kell jönniük, hogy a feladatukban megnevezettek közül több nem is létezik. Miután útnak indulnak Bagdadba az állatsereglettel, egyik veszélyből a másikba sodródnak, és egyre inkább úgy tűnik, hogy valaki igyekszik meghiúsítani a küldetésüket… hiszen a hosszú utazás minden egyes szakasza újabb és újabb váratlan nehézségeket hoz…

Két korábban megjelent történelmi regény új kiadása egy kötetben."A fekete ember históriája" 1570-ben játszódik. Mohács után akad egy parasztvezér, Karácsony György, aki győzni tudott a török ellen. A belső harcoktól hangos ország megrémült „az új Dózsától”, összefogtak ellene, s végül Debrecenben halálra ítélték.
A kötet másik regénye a „Hajnal a tárnák fölött” 45 évvel korábban játszódik: Besztercebányán 1525-ben. Magyarország történetének ez volt a legkorábbi bányászmegmozdulása, az első magyar munkássztrájk. Az író mindkét regényben gyér számú hiteles adatot kerekít felidézett korképpé, összefüggő, érdekes történetté. A két regény Győry Miklós illusztrációval jelenik meg.

Hargitai Péter Amerikai magyar trilógiájának első könyvében egy tizennégy éves lány harcol a budapesti utcán 1956-ban, embert öl, elveszíti apját-anyját, legkedvesebb barátait, végül menekülni kényszerül az országból. Egyszóval: a történelem átgázol az életén, amely sosem lesz többé olyan, mint volt.

A második könyv (Millie) hőse egy serdülő magyar fiú Amerikában, aki ugyan nem (minden értelemben) árva, mégis közeli rokona a forradalom lányának,hiszen ő is ’56 után, gyerekfejjel hagyta el az országot, és próbál több-kevesebb sikerrel beilleszkedni. Nincs könnyű dolga: a hatvanas évek minden értelemben próbára teszik, különösen, amikor beleszeret egy amerikai lányba, és ez mindkettőjük családjának heves nemtetszésével találkozik. A helyzet emellett valósággal kikényszeríti a szembenézést: a fiatalember identitásának szinte megválaszolhatatlan kérdéseivel birkózik.

A meghasonlottság mellé újabb konfliktusok, kérdések – szerelem, életcél, elhivatottság, küldetés, betegség, születés és halál – társulnak a nagyobb ívű Barbár fantázia, a harmadik könyv lapjain. A történet az ötvenes évek Magyarországán kezdődik, és a nyolcvanas évek közepe táján, Amerikában ér véget, miközben az emigráció tájai egy űrbéli vízióban tágulnak egyetemes metaforává. Nagy Attila önmagán túllépve kísérletezik valahol a művészet és a tudomány fantasztikus határvidékén, ahol feloldódnak a műfajok, egybeér történelem és jelen, csodafegyverré változik az ősi képlet. Gyógy- és ajzószerek, belülről feszítő kételyek, félelmek szárnyán utazva ragadja magával az olvasót is. Hargitai világa egyszerre eredeti és ismerős, egyedülállóan magyar, és egyedülállóan amerikai – de leginkább emberi, és minden fantasztikumával együtt is megindítóan hiteles.

London, 1947. A várost emberemlékezet óta nem sújtotta ilyen kemény tél, a városlakók az éhezéssel küzdenek, az életet szigorú jegyrendszer szabályozza. A háború utáni Nagy-Britanniában az alig két évvel korábbi győzelem ellenére csöndes kétségbeesés uralkodik. Ann Hughes és Miriam Dassin Norman Hartnell híres mayfairi divatházának hímzői. A két nő között barátság szövődik, és életük visszafordíthatatlanul megváltozik, amikor vissza nem térő lehetőséget kapnak: részt vehetnek Erzsébet hercegnő menyasszonyi ruhájának elkészítésében.

Toronto, 2016. Egy emberöltővel később Heather Mackenzie megpróbálja megfejteni a nagyanyja által ráhagyott néhány hímzett virág titkát. Vajon hogyan került az értékes hímzés - amely megtévesztésig hasonlít II. Erzsébet királynő hetven évvel korábban viselt, lenyűgöző menyasszonyi ruhájának díszítéséhez - szeretett nagyijához, aki sohasem beszélt angliai életéről? És milyen kapcsolatban állt nagyanyja a híres textiltervezővel, a holokauszttúlélő Miriam Dassinnel?

Jennifer Robson a történelem egyik leghíresebb menyasszonyi ruháját készítő műhelyébe kalauzol el minket. Kulisszatitkokról rántja a leplet, derít fényt, miközben elsöprő erejű képet fest a rengeteg áldozattal kivívott győzelem ára által megrázott angol társadalomról, és felejthetetlen hősnőket kelt életre, kiknek sorsát a túlélés fájdalma, a barátság, és a megváltó erejű szeretet köti össze.

A mindmáig töretlen népszerűségű Robert Merle-nek szinte valamennyi műve megjelent már magyarul. Egyik utolsó nagy adósságunkat törlesztjük most ezzel az 1986-ban, tehát a hidegháborús korszak végén, de a nagy világváltozásokon még innen íródott regénnyel. Merle az izgalmas technikai részletek mellett hiteles képet fest benne a haditengerészek közel három hónapra összezárt, szigorú hierarchia és munkarend szerint élő közösségének mindennapjairól, az együttélés nehézségeiről, a külvilágtól elzárt katonák és a kisegítő személyzet gondjairól, örömeiről. Arról a természet közepén, az óceán mélyén természetellenes módon, de nagyon is létező világról, ahová soha nem jut el a napfény, ahol nincsenek ünnepek, és a napszakokat csak a változó színű neonvilágítás különbözteti meg egymástól. A regény egyúttal felhívja az olvasó figyelmét a nukleáris energia veszélyeire és a nukleáris háború szörnyű eshetőségére is. Annak a hidegháborúnak vége immár, de Merle több mint 25 éve megfogalmazott aggodalmai – sajnos – ma is aktuálisak.