Életem küzdelmes és szép volt. Nehéz időket éltem meg és ezt osztom most meg veletek. Sorsunk egy és ugyanaz. Mindannyian ugyan azt az utat járjuk be életünk során de van, akinek könnyebb és van akinek nehezebb. Ebben a kis regényben elmesélem életem fájó és boldog emlékeit. Soha nem gondoltam volna, hogy valaha lesz egy olyan ember az életemben, aki megírja Életem Könyvét. Én csak egy ember voltam a sok közül de olyan , akinek a Család a Hit és a Szeretet volt a legfontosabb dolog az életében.

Az Életem Könyve megírására akkor szántam el magam, amikor egy hideg téli napon csendesen üldögéltem az ágyam szélén és nagymamám régi megkopott fényképét nézegettem. Akkor döntöttem el, hogy megírom Élete Könyvét. Az emlékeimben felsorakoznak néhai szavai a háború előtti és utáni családi történetek. Valahogy úgy érzem, ezt a könyvet meg kell írnom. Titkon bízok abban, hogy ez a sugallat nem a véletlen műve, hanem Ő akarta így.