Egy véletlenül talált emlékirat – szerzője ismeretlen.
A szöveg egy haláltáborokat megjárt fiatalember emlékeinek tárgyilagos leírása mindenféle szépírói szándék nélkül. A maga keresetlenségében megrázó szöveg felelősséget ró a megtalálóra…
Túl az egyszerű publikáláson, mit lehet és mit szabad kezdeni egy ilyen kordokumentummal?
Szabad-e, illik-e, érdemes-e párbeszédet kezdeni az ismeretlen szerzővel, az Ismeretlennel? Szabad-e nem párbeszédbe keveredni az Ismeretlennel, ha megszólít?
Surányi András filmrendező – akinek számos hozzátartozóját meggyilkolták az embertelen időkben – vette a bátorságot, és beszélgetésbe kezdett vele…
