Firenze, 1429. február. Giovanni de’Medici, a tiszteletre méltó államférfi és bankár halála után hatalmas és jól működő cégrendszert hagy maga után. Két fiának, Cosimónak és Lorenzónak együtt kell a család élére állnia és folytatni az üzletet.  Józanság a politikában, nagymértékű visszafogottság a magánéletben, de eltökélten kézben tartani mindent – ezeket az elveket hagyta fiaira halálos ágyán Giovanni.

Teljesíteni mindezt szinte lehetetlen volt, hiszen az öreg bankár számos ellenséget szerzett. A legveszélyesebb közülük a vérszomjas Rinaldo degli Albizzi, akinek egyetlen célja, hogy Firenze vezetője legyen, és ehhez minden eszközt felhasznál: korrumpálja a tanács tagjait, orgyilkosokat küld a két Medicire, sőt megpróbálja megmérgezni őket. És ebben az összeesküvésekkel és intrikákkal teli, kegyetlen világban, ahol még egy hatalmas pestisjárvány is végigsöpör, olyan csodálatos alkotás születik a zseniális Brunelleschi tervei alapján, mint a firenzei dóm kupolája. Az építész munkájának legfőbb erkölcsi és anyagi támogatója ……. Medici, aki mindig megnyugvást talál a dóm belsejében zajló munkálatokat figyelve.

Firenze uralkodócsaládjának, a Mediciek történetét megelevenítő tetralógia első kötete ez a könyv.

Matteo Strukul 1973-ban született Pádovában. Jogásznak tanult, és az európai jog érdekelte. Thrillereivel új hangot hozott az olasz irodalomba. Hatalmas ívű történelmi regényei a műfaj csúcsát képviselik. Számos irodalmi díjra jelölték.

Feleségével, Silviával felváltva él Pádovában, Berlinben és Erdélyben.

Az őrület és a halál napjai elmúltak. Senki nem tudja visszaadni az öccsét, ahogyan senki nem tudja eltörölni a borzalmat és az öldöklést, amit az emberei véghez vittek húsvét után. Tudta, hogy sok bűne van, de azt is megtanulta, hogy a hatalom és a felelősség túlélésének egyetlen módja az, ha jót tesz.

A Medici család legdicsőségesebb korszaka Lorenzo il Magnifico, a Nagyszerű Lorenzo (1449–1492) idejére esett. 1469, Firenze: Lorenzo de Medici és Clarice Orsini esküvőjét ünnepli a város, a dúsgazdag bankár a római arisztokrata család lányát veszi feleségül. A házasság, amit Lorenzo édesanyja hozott össze, megerősíti a Mediciek politikai helyzetét, és növeli társadalmi presztízsét. Lorenzo életének szerelme azonban Lucrezia Donati, az izgalmas, különleges nő, akivel titokban továbbra is találkozik. Lorenzo, a keménykezű városvezető a művészetek nagy tisztelője és támogatója, meghívja a fiatal Leonardo da Vincit Firenzébe, hogy a polihisztor művész készítsen számára háborús gépeket. Megígéri, hogy az új fegyvereket kizárólag védekezésre fogja használni, mert nagyapja és apja tanításait követve meg van győződve arról, hogy Firenze jövője a békében és a virágzásban van, a művészetben és az irodalomban. Ezt az elvet azonban lehetetlen az intrikával és politikai cselszövéssel teli reneszánsz Firenzében megvalósítani. Egyre erősebbé és harciasabbá válik a Medici-ellenes párt, amelyet IV. Sixtus pápa is támogatott Rómából. Összeesküvést szerveznek a két fivér, Giuliano és Lorenzo ellen, és Giulianot bátyja szeme láttára szúrják halálra a firenzei dómban 1478. áprilisában, a húsvéti mise után. Lorenzo megmenekül. A merényletet véres megtorlás követi, amely mind két oldalon szörnyű áldozatokkal jár.

A Mediciekről szóló tetralógia befejező kötete, amely önálló, izgalmas regényként is megállja a helyét, a firenzei bankárdinasztia utolsó jelentős egyéniségének eseménydús életét mutatja be. Medici Mária (1575 – 1642) gyönyörű és szerencsétlen sorsú nő volt, aki úgy tudta megtestesíteni a királyi fenséget, mint előtte senki más. A Medici-dinasztiához való tartozása azonban valódi bűnt jelentett a franciák szemében, akik gyűlölték a korábbi királynét, Medici Katalint, aki csak alig több mint 10 évvel korábban uralkodott Franciaországban.

Medici Mária a kor leggazdagabb örökösnőjeként IV. (Bourbon) Henrik francia király felesége lett, majd a férje ellen elkövetett 1617-es merénylet után régensként uralkodott kiskorú fia, XIII. Lajos helyett. Intrikákkal és politikai cselszövésekkel teli kormányzása idején Medici Katalinhoz hasonlóan neki is olasz honfitársai voltak a bizalmasai. Így került ellentétbe a politikai játszmák nagy mesterével, Richelieu bíborossal, a pénzügyminiszterrel, és ebben a harcban alul maradt, száműzetésbe kellett vonulnia.

A Mediciek hagyományainak megfelelően a művészetek, a művészek nagy pártolója volt. Régenssége idején valósította meg nagy álmát: Párizsban a Luxembourg-palota és -kert a kora barokk művészet kiemelkedő alkotása. A palota allegórikus képeit Peter Paul Rubens készítette, akivel a királyné őszinte, mély baráti kapcsolatban volt.

Firenze, 1429. február. Giovanni de’Medici, a tiszteletre méltó államférfi és bankár halála után hatalmas és jól működő cégrendszert hagy maga után. Két fiának, Cosimónak és Lorenzónak együtt kell a család élére állnia és folytatni az üzletet.  Józanság a politikában, nagymértékű visszafogottság a magánéletben, de eltökélten kézben tartani mindent – ezeket az elveket hagyta fiaira halálos ágyán Giovanni.

Teljesíteni mindezt szinte lehetetlen volt, hiszen az öreg bankár számos ellenséget szerzett. A legveszélyesebb közülük a vérszomjas Rinaldo degli Albizzi, akinek egyetlen célja, hogy Firenze vezetője legyen, és ehhez minden eszközt felhasznál: korrumpálja a tanács tagjait, orgyilkosokat küld a két Medicire, sőt megpróbálja megmérgezni őket. És ebben az összeesküvésekkel és intrikákkal teli, kegyetlen világban, ahol még egy hatalmas pestisjárvány is végigsöpör, olyan csodálatos alkotás születik a zseniális Brunelleschi tervei alapján, mint a firenzei dóm kupolája. Az építész munkájának legfőbb erkölcsi és anyagi támogatója ……. Medici, aki mindig megnyugvást talál a dóm belsejében zajló munkálatokat figyelve.

Firenze uralkodócsaládjának, a Mediciek történetét megelevenítő tetralógia első kötete ez a könyv.

Matteo Strukul 1973-ban született Pádovában. Jogásznak tanult, és az európai jog érdekelte. Thrillereivel új hangot hozott az olasz irodalomba. Hatalmas ívű történelmi regényei a műfaj csúcsát képviselik. Számos irodalmi díjra jelölték.

Feleségével, Silviával felváltva él Pádovában, Berlinben és Erdélyben.

Az őrület és a halál napjai elmúltak. Senki nem tudja visszaadni az öccsét, ahogyan senki nem tudja eltörölni a borzalmat és az öldöklést, amit az emberei véghez vittek húsvét után. Tudta, hogy sok bűne van, de azt is megtanulta, hogy a hatalom és a felelősség túlélésének egyetlen módja az, ha jót tesz.

A Medici család legdicsőségesebb korszaka Lorenzo il Magnifico, a Nagyszerű Lorenzo (1449–1492) idejére esett. 1469, Firenze: Lorenzo de Medici és Clarice Orsini esküvőjét ünnepli a város, a dúsgazdag bankár a római arisztokrata család lányát veszi feleségül. A házasság, amit Lorenzo édesanyja hozott össze, megerősíti a Mediciek politikai helyzetét, és növeli társadalmi presztízsét. Lorenzo életének szerelme azonban Lucrezia Donati, az izgalmas, különleges nő, akivel titokban továbbra is találkozik. Lorenzo, a keménykezű városvezető a művészetek nagy tisztelője és támogatója, meghívja a fiatal Leonardo da Vincit Firenzébe, hogy a polihisztor művész készítsen számára háborús gépeket. Megígéri, hogy az új fegyvereket kizárólag védekezésre fogja használni, mert nagyapja és apja tanításait követve meg van győződve arról, hogy Firenze jövője a békében és a virágzásban van, a művészetben és az irodalomban. Ezt az elvet azonban lehetetlen az intrikával és politikai cselszövéssel teli reneszánsz Firenzében megvalósítani. Egyre erősebbé és harciasabbá válik a Medici-ellenes párt, amelyet IV. Sixtus pápa is támogatott Rómából. Összeesküvést szerveznek a két fivér, Giuliano és Lorenzo ellen, és Giulianot bátyja szeme láttára szúrják halálra a firenzei dómban 1478. áprilisában, a húsvéti mise után. Lorenzo megmenekül. A merényletet véres megtorlás követi, amely mind két oldalon szörnyű áldozatokkal jár.

A Mediciekről szóló tetralógia befejező kötete, amely önálló, izgalmas regényként is megállja a helyét, a firenzei bankárdinasztia utolsó jelentős egyéniségének eseménydús életét mutatja be. Medici Mária (1575 – 1642) gyönyörű és szerencsétlen sorsú nő volt, aki úgy tudta megtestesíteni a királyi fenséget, mint előtte senki más. A Medici-dinasztiához való tartozása azonban valódi bűnt jelentett a franciák szemében, akik gyűlölték a korábbi királynét, Medici Katalint, aki csak alig több mint 10 évvel korábban uralkodott Franciaországban.

Medici Mária a kor leggazdagabb örökösnőjeként IV. (Bourbon) Henrik francia király felesége lett, majd a férje ellen elkövetett 1617-es merénylet után régensként uralkodott kiskorú fia, XIII. Lajos helyett. Intrikákkal és politikai cselszövésekkel teli kormányzása idején Medici Katalinhoz hasonlóan neki is olasz honfitársai voltak a bizalmasai. Így került ellentétbe a politikai játszmák nagy mesterével, Richelieu bíborossal, a pénzügyminiszterrel, és ebben a harcban alul maradt, száműzetésbe kellett vonulnia.

A Mediciek hagyományainak megfelelően a művészetek, a művészek nagy pártolója volt. Régenssége idején valósította meg nagy álmát: Párizsban a Luxembourg-palota és -kert a kora barokk művészet kiemelkedő alkotása. A palota allegórikus képeit Peter Paul Rubens készítette, akivel a királyné őszinte, mély baráti kapcsolatban volt.

Kiben bízhatunk? Kit szeressünk? És ki az, aki még megmenthető? 1943-ban, a második világháború tetőpontján járunk, amikor Berlin szinte kizárólagosan a nők városa lett. Sigrid Schröder látszatra mintaszerű német katonafeleség: mindennap bejár dolgozni, a lehető legügyesebben használja fel az élelmiszerjegyeit, és kötelességtudóan gondoskodik kellemetlen, minden lében kanál anyósáról, miközben a rezsim vérfagyasztó erkölcstelenségeiről láthatóan tudomást sem vesz. Ám az álca mögött ott rejtőzik egy egészen másféle Sigrid: a nő, aki a szeretőjéről ábrándozik. Egy férfiról, akit a háborús káoszban szem elől vesztett, s aki zsidó. Ám nem Sigrid az egyetlen, akinek titkai vannak. A házba egy magas rangú SS-tiszt költözik a családjával, épp a folyosó szemközti oldalára, és az új szomszédok Sigridet akarata ellenére is bűvkörükbe vonzzák. A házban lakik a kötelező szolgálati évét töltő fiatal Ericha is, s egy veszélyes pillanatban Sigrid segítségét kéri. Sigridet hamarosan beszippantja egy olyan világ, amelynek létezéséről mindaddig sejtelme sem volt. Fokozatosan ébred rá a szörnyű valóságra, s eközben a magány erődítménye, amelyet az évek során gondosan felépített maga köré, kezd összeomlani. Döntenie kell, mit cselekedjen. El kell döntenie, mi a jó, és mi a rossz, és mi az, ami valahol e két véglet közötti árnyékokban rejtőzik. David Gillham lebilincselő regényében azt kutatja, mi történik, amikor hétköznapi emberek nem hétköznapi időkben és helyzetekben találják magukat, és a döntések, amelyeket meghoznak, sokszor nem kevesebbet jelentenek, mint a hajszálvékony határmezsgyét élet és halál között. "Megindító és remek regény olyan különleges nőkről, akik akár a végsőkig is képesek elmenni." (Paula McLain, A párizsi feleség című sikerkönyv szerzője) "A nők, a férfiak, a család és a szeretők közötti összetett kapcsolatok állnak a gyújtópontjában ennek a regénynek, amely egyszerre ejti rabul a szívünket és az elménket a kezdetétől egészen a végéig... A romantikával, rejtéllyel és váratlan fordulatokkal bőkezűen fűszerezett történelmi regény mintaszerű példája." (Library Journal) 

Jelen nincs múlt nélkül Laure Bataillon-díj (1997) Hans Fallada-díj (1998) A WELT napilap irodalmi díja (1999) Evangélikus könyvdíj (2000) Eeva-Joenpelto-díj, Finnország (2001) Michael Berg tizenöt éves, amikor hazafelé tart az iskolából, elesik, és megsérül. Egy Hanna nevű nő a segítségére siet, aki később a szeretője lesz. A testiség és az irodalom gyönyörű élményeit élik át együtt. Hanna hamarosan eltűnik, és Michael soha nem heveri ki szerelmüket. Legközelebb egyetemista korában látja viszont a nőt, egy borzalmas, háborús bűntény gyanúsítottjaként. Hanna nem védekezik a vádak ellen, és Michael apránként rádöbben, a nő azon az áron is ragaszkodik ahhoz, hogy megőrizze titkát, ha az egész világ gyilkosnak tartja. Bernhard Schlink fojtottan erotikus regénye a kilencvenes évek egyik legnagyobb könyvsikere – az első német nyelvű könyv, mely vezette a New York Times bestsellerlistáját. Negyvenöt nyelvre fordították le. A második világháború utáni Németországban játszódik; a morális kiállás, a nácizmussal való szembenézés, az emlékezni tudás és az empátia örök érvényű története. Bernhard Schlink 1944-ben született. Bíróból lett többszörösen díjazott író, emellett a berlini Humboldt Egyetem jogi karának nyugalmazott professzora. Több krimi után 1995-ben A felolvasó című regénye hozta meg neki a világhírt, amely részben önéletrajzi elemeken alapul. A könyv 1999-ben Oprah Winfrey könyvklubjába is bekerült, 2008-ban pedig Kate Winslet Oscar-díjat kapott Hanna alakjának megformálásáért.