Firenze, 1429. február. Giovanni de’Medici, a tiszteletre méltó államférfi és bankár halála után hatalmas és jól működő cégrendszert hagy maga után. Két fiának, Cosimónak és Lorenzónak együtt kell a család élére állnia és folytatni az üzletet.  Józanság a politikában, nagymértékű visszafogottság a magánéletben, de eltökélten kézben tartani mindent – ezeket az elveket hagyta fiaira halálos ágyán Giovanni.

Teljesíteni mindezt szinte lehetetlen volt, hiszen az öreg bankár számos ellenséget szerzett. A legveszélyesebb közülük a vérszomjas Rinaldo degli Albizzi, akinek egyetlen célja, hogy Firenze vezetője legyen, és ehhez minden eszközt felhasznál: korrumpálja a tanács tagjait, orgyilkosokat küld a két Medicire, sőt megpróbálja megmérgezni őket. És ebben az összeesküvésekkel és intrikákkal teli, kegyetlen világban, ahol még egy hatalmas pestisjárvány is végigsöpör, olyan csodálatos alkotás születik a zseniális Brunelleschi tervei alapján, mint a firenzei dóm kupolája. Az építész munkájának legfőbb erkölcsi és anyagi támogatója ……. Medici, aki mindig megnyugvást talál a dóm belsejében zajló munkálatokat figyelve.

Firenze uralkodócsaládjának, a Mediciek történetét megelevenítő tetralógia első kötete ez a könyv.

Matteo Strukul 1973-ban született Pádovában. Jogásznak tanult, és az európai jog érdekelte. Thrillereivel új hangot hozott az olasz irodalomba. Hatalmas ívű történelmi regényei a műfaj csúcsát képviselik. Számos irodalmi díjra jelölték.

Feleségével, Silviával felváltva él Pádovában, Berlinben és Erdélyben.

A firenzei bankárdinasztiából Medici Katalin (1519–1589) emelkedett a legmagasabb rangra II. Henrik francia király feleségeként, majd anyakirálynéként. Élete azonban nehéz és küzdelmes volt a francia udvarban, ahol soha nem fogadták be teljesen, mindig csak „az olasz kalmárnőnek” tekintették. Kirekesztettségét csak fokozta, hogy férje, akit imádott, nem őt, hanem a hatalomvágyó Diane de Poitiers-t szerette egész életében és halmozta el ajándékokkal. Katalin türelemmel és intelligenciával viselte el, hogy Diane szinte állandóan jelen van a királyi udvarban. Megalázott helyzetében barátai és gyermekei nyújtottak vigaszt. Egyik hű barátja Raymond de Polignac parancsnok, aki élete végéig szerette és hűségesen védelmezte a királynét. Katalin ezt a szerelmet csak akkor vette észre, amikor már késő volt. Másik nagy barátja a csillagjós mágus, a hipnotikus erejű Nostradamus, akinek furcsa jövendölései mindig megerősítést nyernek a jövőben. Katalin mindig hozzá fordult, amikor nagy bajban volt, amiért aztán fekete királynénak, méregkeverő asszonynak tartották.

A palota falain kívül közben dúl a kegyetlen vallásháború a katolikusok és a protestánsok között, amely Szent Bertalan éjszakáján esztelen mészárlásba torkollik.

A Mediciek 3. kötete nemcsak a királyné cselszövésekkel teli életét mutatja be, hanem a háborúkkal, véres csatákkal teli 16. századi Franciaországot is.

A Mediciekről szóló tetralógia befejező kötete, amely önálló, izgalmas regényként is megállja a helyét, a firenzei bankárdinasztia utolsó jelentős egyéniségének eseménydús életét mutatja be. Medici Mária (1575 – 1642) gyönyörű és szerencsétlen sorsú nő volt, aki úgy tudta megtestesíteni a királyi fenséget, mint előtte senki más. A Medici-dinasztiához való tartozása azonban valódi bűnt jelentett a franciák szemében, akik gyűlölték a korábbi királynét, Medici Katalint, aki csak alig több mint 10 évvel korábban uralkodott Franciaországban.

Medici Mária a kor leggazdagabb örökösnőjeként IV. (Bourbon) Henrik francia király felesége lett, majd a férje ellen elkövetett 1617-es merénylet után régensként uralkodott kiskorú fia, XIII. Lajos helyett. Intrikákkal és politikai cselszövésekkel teli kormányzása idején Medici Katalinhoz hasonlóan neki is olasz honfitársai voltak a bizalmasai. Így került ellentétbe a politikai játszmák nagy mesterével, Richelieu bíborossal, a pénzügyminiszterrel, és ebben a harcban alul maradt, száműzetésbe kellett vonulnia.

A Mediciek hagyományainak megfelelően a művészetek, a művészek nagy pártolója volt. Régenssége idején valósította meg nagy álmát: Párizsban a Luxembourg-palota és -kert a kora barokk művészet kiemelkedő alkotása. A palota allegórikus képeit Peter Paul Rubens készítette, akivel a királyné őszinte, mély baráti kapcsolatban volt.

Firenze, 1429. február. Giovanni de’Medici, a tiszteletre méltó államférfi és bankár halála után hatalmas és jól működő cégrendszert hagy maga után. Két fiának, Cosimónak és Lorenzónak együtt kell a család élére állnia és folytatni az üzletet.  Józanság a politikában, nagymértékű visszafogottság a magánéletben, de eltökélten kézben tartani mindent – ezeket az elveket hagyta fiaira halálos ágyán Giovanni.

Teljesíteni mindezt szinte lehetetlen volt, hiszen az öreg bankár számos ellenséget szerzett. A legveszélyesebb közülük a vérszomjas Rinaldo degli Albizzi, akinek egyetlen célja, hogy Firenze vezetője legyen, és ehhez minden eszközt felhasznál: korrumpálja a tanács tagjait, orgyilkosokat küld a két Medicire, sőt megpróbálja megmérgezni őket. És ebben az összeesküvésekkel és intrikákkal teli, kegyetlen világban, ahol még egy hatalmas pestisjárvány is végigsöpör, olyan csodálatos alkotás születik a zseniális Brunelleschi tervei alapján, mint a firenzei dóm kupolája. Az építész munkájának legfőbb erkölcsi és anyagi támogatója ……. Medici, aki mindig megnyugvást talál a dóm belsejében zajló munkálatokat figyelve.

Firenze uralkodócsaládjának, a Mediciek történetét megelevenítő tetralógia első kötete ez a könyv.

Matteo Strukul 1973-ban született Pádovában. Jogásznak tanult, és az európai jog érdekelte. Thrillereivel új hangot hozott az olasz irodalomba. Hatalmas ívű történelmi regényei a műfaj csúcsát képviselik. Számos irodalmi díjra jelölték.

Feleségével, Silviával felváltva él Pádovában, Berlinben és Erdélyben.

A firenzei bankárdinasztiából Medici Katalin (1519–1589) emelkedett a legmagasabb rangra II. Henrik francia király feleségeként, majd anyakirálynéként. Élete azonban nehéz és küzdelmes volt a francia udvarban, ahol soha nem fogadták be teljesen, mindig csak „az olasz kalmárnőnek” tekintették. Kirekesztettségét csak fokozta, hogy férje, akit imádott, nem őt, hanem a hatalomvágyó Diane de Poitiers-t szerette egész életében és halmozta el ajándékokkal. Katalin türelemmel és intelligenciával viselte el, hogy Diane szinte állandóan jelen van a királyi udvarban. Megalázott helyzetében barátai és gyermekei nyújtottak vigaszt. Egyik hű barátja Raymond de Polignac parancsnok, aki élete végéig szerette és hűségesen védelmezte a királynét. Katalin ezt a szerelmet csak akkor vette észre, amikor már késő volt. Másik nagy barátja a csillagjós mágus, a hipnotikus erejű Nostradamus, akinek furcsa jövendölései mindig megerősítést nyernek a jövőben. Katalin mindig hozzá fordult, amikor nagy bajban volt, amiért aztán fekete királynénak, méregkeverő asszonynak tartották.

A palota falain kívül közben dúl a kegyetlen vallásháború a katolikusok és a protestánsok között, amely Szent Bertalan éjszakáján esztelen mészárlásba torkollik.

A Mediciek 3. kötete nemcsak a királyné cselszövésekkel teli életét mutatja be, hanem a háborúkkal, véres csatákkal teli 16. századi Franciaországot is.

A Mediciekről szóló tetralógia befejező kötete, amely önálló, izgalmas regényként is megállja a helyét, a firenzei bankárdinasztia utolsó jelentős egyéniségének eseménydús életét mutatja be. Medici Mária (1575 – 1642) gyönyörű és szerencsétlen sorsú nő volt, aki úgy tudta megtestesíteni a királyi fenséget, mint előtte senki más. A Medici-dinasztiához való tartozása azonban valódi bűnt jelentett a franciák szemében, akik gyűlölték a korábbi királynét, Medici Katalint, aki csak alig több mint 10 évvel korábban uralkodott Franciaországban.

Medici Mária a kor leggazdagabb örökösnőjeként IV. (Bourbon) Henrik francia király felesége lett, majd a férje ellen elkövetett 1617-es merénylet után régensként uralkodott kiskorú fia, XIII. Lajos helyett. Intrikákkal és politikai cselszövésekkel teli kormányzása idején Medici Katalinhoz hasonlóan neki is olasz honfitársai voltak a bizalmasai. Így került ellentétbe a politikai játszmák nagy mesterével, Richelieu bíborossal, a pénzügyminiszterrel, és ebben a harcban alul maradt, száműzetésbe kellett vonulnia.

A Mediciek hagyományainak megfelelően a művészetek, a művészek nagy pártolója volt. Régenssége idején valósította meg nagy álmát: Párizsban a Luxembourg-palota és -kert a kora barokk művészet kiemelkedő alkotása. A palota allegórikus képeit Peter Paul Rubens készítette, akivel a királyné őszinte, mély baráti kapcsolatban volt.

1588-ban kisiklott a történelem. I. Erzsébetet meggyilkolták, az armada sikerrel járt, és Angliát II. Fülöp spanyol király birodalmához csatolták. A megerősödött katolikus egyház egyesített csapatai egész Európát a római pápák uralma alá hajtották. A birodalom technikai fejlődése lelassult, a nyelvi és társadalmi gátak sokkal tovább fönnmaradtak, egészen a 20. századig. Az elektromosság nem terjedt el, a legtöbb munkát még mindig gőzgépek végzik. A rendet továbbra is középkori várak vigyázzák dörgő ágyúikkal. Az inkvizíció brutális bosszúhadjáratai ellenére azonban a népek körében ott él a régi istenek eretnek imádata, és az évszázad közepére ismét fújni kezdenek a közelgő forradalom szelei… Keith Roberts többszörös Brit SF-díjas szerző alternatív történelmi regénye megjelenése óta a szépirodalom legnagyobb klasszikusai közé emelkedett. Anthony Burgess az 1939 óta megjelent angol könyvek 99 legjobbja közé sorolta. „Ritka gyönyörű regény.” – Brian W. Aldiss „Mestermű… Az egyik legjobb alternatív történelmi regény, amit valaha olvastam.” – George R. R. Martin

„Az öregasszony harciasan szembefordult unokájával. – Nem titkoltam, és ma sem titkolom. A születésed percében megátkoztalak. – Ha már itt tartunk, drága sámán vagy táltos nagyikám, mondjad már meg nekem, hogy milyen lesz az én jövőm? Az öregasszony nem figyelt a lány kérdésében rejlő gúnyra, lehunyt szemmel, mintha a jövőt fürkészné, sokáig hallgatott, majd megszólalt halk, de gyűlölettől izzó hangon: – A te jövőd a gyilkosok jövője. Újból gyilkolni fogsz, mert ez a sorsod. És úgy fogod végezni, ahogy a gyilkosoknak megíratott. Csúf halállal. Rettenetes csúf halállal.” A szenvedély szörnyű tetteket motiválhat, de csapdába eshet a szenvedélytől vezérelt egyén is, mert tettének következményei őt magát is elpusztíthatják.

Smith Sullivan, a híres filmsztár nem engedheti meg magának, hogy bármi vagy bárki elvonja a figyelmét a munkájáról. Mégsem képes kiverni a fejéből filmbéli partnere gyönyörű nővérét, Valentina Landont és a tüzet, amelyet a lány hűvös kisugárzása mögött sejt.   Valentina nem utasítja el az érzékiséget vagy az igaz szerelem gondolatát. Hollywoodi menedzserként azonban túl sokszor nézte már végig, hogyan veszítik el a fejüket egyébként okos nők férfi színészek miatt, hogy aztán darabokra törjön a szívük, amikor a tündérmese véget ér.   Ám amikor a forgatás hetei során a Smith és Valentina közti vonzalom egyre szenvedélyesebbé válik, a férfi tudja: meg kell győznie a nőt, hogy engedje kicsit közelebb magához…