Nemere István Horthy Miklós életét feldolgozó regénytrilógiája utolsó kötetében a kormányzó és a száműzött pályafutását mutatja be. 1920 tavaszán Horthyt megválasztották Magyarország kormányzójának és ezen a poszton csaknem huszonöt évig kitartott.
Ahogyan az előző kötetekben, a szerző nemcsak főszereplője életének eseményeit mutatja be meglepő részletességgel, hanem az akkori Magyarország viszonyait is. Hisz nem csak a volt admirális, aztán „Főméltóságú Úr” szereplője a regénynek. Lapjain, akár egy szétterített legyezőn, megjelennek a korabeli magyar élet szinte összes szereplői, arisztokraták, munkások, politikusok, hivatalnokok, újságírók, demokraták és nyilasok. Látjuk, hogyan veszíti el a kormányzó gyermekeit, hogyan nyer teret a német orientáció és hogyan kerül az ország mindinkább a nácik uszályába. Tanúi vagyunk Horthy és Hitler tárgyalásainak, és annak, hogy a kormányzó kényszerpályán mozgott, nem volt elég ügyes ahhoz, hogy kivezesse országát a bajból, viszont túl becsületes, hogy rókalelkű politikus módjára lavírozzon a sokféle akarat és hatás között. Veszni hagyta a vidéki zsidóságot, de megmentette a budapestiek nagyobb részét. Túl későn próbálta elhagyni a nácikat, akik ezt a fia elrablásával, majd az ő és családja internálásával bosszulták meg. Hitler foglyaként vészelte át a háború utolsó hónapjait, utána meg kis híján a nürnbergi háborús bűnösök vádlottjai közé került… Csak évekkel később, már túl a nyolcvanon vált teljesen szabad emberré.
Utolsó éveit Portugáliában töltötte, közel az imádott óceánhoz. Szegényen, szinte nyomorogva, mások kegyeire hagyatkozva élt, hiszen nem volt kimentett vagyona, svájci bankszámlája… Mert nem volt „igazi politikus”.
Horthy Miklós életének nagy ívét 1957-ben fejezte be. Az olvasó a harmadik könyvből megtudja, hogyan élt és halt a magyar történelem egyik legellentmondásosabb alakja.
„Az egyik kedvencem.”
Alicia Keys
„Kénytelen voltam újra és újra becsukni ezt a regényt, és mély lélegzetet venni… Igazi mestermű.”
Glennon Doyle, az Untamed szerzője
Ana olyan korban született Galileában, amikor a nőket vagyontárgynak tekintették, akik akkor távozhatnak apjuk házából, ha férjhez mennek. Ana szeretné a kezében tartani a sorsát. Egy idősödő özvegyembernek ígérték feleségül, aminek már a gondolatára is elborzad. Aztán találkozik egy tizennyolc éves názáreti áccsal, és ez a találkozó mindent megváltoztat. Mégsem csak egyszerű szerelmi történet bontakozik ki. Az út, amit Ana bejár, örömöt és tragédiát egyaránt tartogat. Nőkkel is barátságokat köt, és ezek révén gazdagodik az élete. A vágyak könyve időtlen elbeszélés egy mesteri írótól. A nagy álmok és a sóvárgás története, amely arról szól, hogyan tehetnek szert a nők olyasféle erőre, amellyel változtathatnak a világon.
„Lenyűgöző ...Ana csodálatos figura, erős és inspiráló, az élettörténete pedig magával ragadó, letehetetlen olvasmány.” – Good Housekeeping
„A keresztény történet merész, fantáziadús újraértelmezése női perspektívából.” – Sunday Times
„Zseniális ...az ismerős figurák életre kelnek.” – Daily Mail
„A regény kiindulópontja meglepő... A könyv lenyűgöző módon idézi meg Galilea életét, az okos, lázadó Ana pedig emlékezetes figura.” – Times (UK)
„Ez nem Jézus története, hanem Anáé. ...A regény egy bátor nő testamentuma, valamint számtalan ellopott női hang története.” – Irish Times
„Kifogástalan ...egy írótól, aki mestere a műfajának. Gyakorlatilag tökéletes történelmi regény.” – New York Journal of Books
„Kidd szokatlan narrátorát arra használja fel, hogy új perspektívákat tárjon fel egy számtalanszor elemzett korszakban.” – Washington Post
„Fantáziadús... Egy fiatal nő küzdelmét mutatja be, aki szembeszegül a társadalom által diktált viselkedési normákkal.” – TIME
„A könyv tanúbizonyság a szerző tehetségéről mind a komplex figurák és az érdekes cselekményvezetés megalkotása terén... Ana alakjának intenzitása, bátorsága... arra fogja inspirálni az olvasót... hogy éljen önazonos életet, és legyen hű önmagához.” – Library Journal
„Egy erős nő inspiráló története, aki egy olyan társadalomban él, amely mindenáron el akarja hallgattatni.” – Good Housekeeping (US)
„Kidd merész narratívája lehetővé teszi főhősnője számára, hogy minden tekintetben egyenlő legyen a férjével, miközben felteszi a kérdést: vajon más lenne a nyugati kultúra, ha a férfiak és a nők kezdettől fogva egymás spiritualitását tiszteletben tartva éltek volna?” – O, The Oprah Magazine
„Anát ambíciója és erős igazságérzete szimpatikus figurává teszi a modern olvasó számára... Emlékezetes portré egy nőről, aki küzd, hogy megőrizze és továbbadja a női történeteket - a sajátját és még számtalan másikat is.” – Publishers Weekly
„Kénytelen voltam újra és újra becsukni ezt a regényt, és mély lélegzetet venni. Radikális újragondolása az Újtestamentumnak, a női vágyakozást, annak elfojtását és felébredését járja körül, igazi mestermű.” – Glennon Doyle, az Untamed szerzője
„Emlékezetes, nagy hatású regény.” – Observer
„Figyelemre méltó regény, amely arra késztetett, hogy átértékeljem, mit jelent nőnek lenni, akár rabszolgaként, akár szabad emberként… Komoly beszélgetések elindítója.” – Oprah Winfrey, O, The Oprah Magazine
„Az erőteljes metaforák és a valószerű figurák olyan hatással bírnak, hogy az olvasó szemébe sokszor könny szökik.” – Library Journal
„Kidd aprólékos történelmi kutatásai és gondos helyszín- és karakterformálása a garancia arra, hogy a könyv nem csupán egy különleges regény, de maradandó hatással is bír… A szerző ragyogó képességei sok szinten megmutatkoznak, de elsősorban a Názáreti Jézus mesteri, tiszteletteljes ábrázolásában nagyon is emberi, fiatal férfiként... A regény egy nagyszabású mestermű, a tudás és a történetmesélés diadala.” – Associated Press
„Ez a történelmi tényeken alapuló, merész cselekményvezetésű, mesteri regény egy emlékezetes főhősnőt kelt életre.” – People
„Kidd merész narratív revizionizmusa lehetővé teszi főhősnője számára, hogy minden tekintetben egyenlő legyen a férjével, miközben felteszi a kérdést: vajon más lenne a nyugati kultúra, ha a férfiak és a nők kezdettől fogva egymás spiritualitását tiszteletben tartva éltek volna? Nem is olyan elrugaszkodott gondolat, hisz az evangéliumok Jézust a nők szelíd pártfogójaként ábrázolják.” – O, The Oprah Magazine
„Könyvklubbarát olvasmány . . . Ana szelíd férje a Názáreti Jézus, imádott bátyja pedig nem más mint Júdás, Jézus nyughatatlan barátja. Ezek az ismerős, emberi férfiak vonzzák be az olvasót a történet világába. De ami ott is tartja, az a Kidd által megteremtett élénk, színes világ, melyet az Újtestamentumból jól ismert nevek és a hasonló alapossággal kidolgozott új figurák népesítenek be - a legfontosabb közülük fiktív narrátorunk, Ana.” – Boston Globe
„Az olyan történelmi regények rajongóinak ajánlott [...] mint a The Red Tent vagy a Naamah . . . Kidd szokatlan narrátorát arra használja fel, hogy új perspektívákat tárjon fel egy számtalanszor elemzett korszakban.” – Washington Post
„Ana az eszköz, amelyen keresztül megtapasztaljuk az ősi, kasztokon alapuló társadalmi rendet, a férfi felsőbbrendűséget és a bosszúvágy örök hatalmát… Mindvégig tudjuk, hogy végződik majd ez a történet, de hogy milyen váratlan utakon jutunk el odáig, azt nem is sejtjük… A vágyak könyve elgondolkodtatja az olvasót, és ez sokszor nem kis fegyvertény.” – Star-Tribune
„Alaposan kidolgozott történelmi háttérrel rendelkező regény egy fiatal zsidó nőről, aki szembeszáll a kulturális normákkal, hogy teret adjon a bensőjében rejlő szenvedélynek és lehetőségeknek.” – Good Morning America
„Sue Monk Kidd legújabb regényében megismerjük Anát, a bátor, intelligens nőt, aki Jézus felesége lesz még jóval azelőtt, hogy a férfi nyilvánosan igét kezd hirdetni. Az aprólékos történelmi kutatáson alapuló könyv emberközelivé teszi Jézust, a férfit, valamint egyben egy erős nő inspiráló története is, aki egy olyan társadalomban él, amely mindenáron el akarja hallgattatni.” – Good Housekeeping
„Annak ellenére, hogy a fantáziadús regény helyszíne az ókori Júdea, kifejezetten kortárs műnek érződik, mivel központi témája egy erős akaratú nő ráébredése önnön szellemének legyőzhetetlen voltára.” – Esquire
„Zseniális… A történetet mindannyian ismerjük, de új nézőpontból látjuk, az ismerős szereplők mind életre kelnek… Bravó!” – Daily Mail
„A regény kiindulópontja meglepő… A történet lenyűgöző módon idézi meg Galilea életét, az okos, lázadó Ana pedig emlékezetes figura.” – Times (London)
„Tanúbizonyság a szerző tehetségéről, mind a komplex figurák kidolgozása, mind az érdekes cselekményvezetés terén… A Római Birodalom mindennapi életének történelmi részletei, az erős női karakterek, a képzeletgazdag bepillantás a filozófusközösségek és az egyiptomi könyvtárak életébe... kitűnő választássá teszik a regényt a könyvklubok számára. Történelmi fikció, az inspiráló kategóriából. Ana alakjának intenzitása, bátorsága arra fogja inspirálni az olvasót… hogy éljen önazonos életet, és legyen hű önmagához.” – Library Journal
„Magával ragadó, feszes tempójú, érdekes hangvételű történet… a jóság fontosságát és a női hangok erejét hangsúlyozó üzenet bizonyára erős érzelmeket vált ki a kortárs olvasóból.” – Booklist
Sue Monk Kidd első regénye, A méhek titkos élete, több mint száz héten át szerepelt a New York Times bestsellerlistáján, több mint hatmillió példányban kelt el az Egyesült Államokban, díjnyertes mozifilm és musical is készült belőle, és harminchat nyelvre fordították le. Második regénye, A sellő legendája, vezette a New York Times bestsellerlistáját, és tévéfilm is készült belőle. Harmadik könyve, a Szárnyak nélkül, szabadon az Oprah's Book Club könyvklub kiemelt kötete volt, és szintén szerepelt a New York Times bestsellerlistájának élén. Kidd Észak-Karolina államban él.
Anjou I. Károly 1316-ban ismét komoly kihívásokkal találta magát szemközt. A mindjobban megerősödő királyi hatalommal szemben akkor robbantak ki újabb lázadások, amikor a régiek utóharcai még javában tartottak, és a frissen elfoglalt területek pacifikálása is elég vontatottan haladt. Bár a dévai csatát követően Kán László hasonnevű fiainak hatalma megtört, ők mégis sikeresen elmenekültek és az ellenállás tüzét szítva kisebb-nagyobb felkeléseket robbantottak ki Erdélyben, amelyek folyamatosan lekötötték a tartomány elfoglalására küldött királyi erőket. Mialatt Erdélyben – ha nem is kilátástalan, de mindenesetre végeláthatatlannak tűnő – küzdelem folyt a lázadókkal, Kelet-Magyarország legnagyobb hatalmú főnemese a Borsa, vagy más formában Barsa nembeli, gyakran Kopasznak is nevezett Jakab robbantott ki új lázadást.
Ócsárd nembeli Imre, Károly király száznagya, a kunok szállását ért támadás és kislánya meggyilkolása után bosszút esküszik Borsa Kopasz és a szolgálatába lépett kunok ellen. Feldúltan érkezik a temesvári királyi udvarba, ám Károly nem az egyelőre még túlerőben lévő Borsa ellen küldi harcba, hanem Diósgyőrbe helyezi át, Drugeth Fülöp parancsnoksága alá, hogy segítsen neki mozgósítani az északi nemesi hadakat és bevenni az árulóvá lett Petenye fia Péter kezén lévő Regéc várát. Az események azonban hamarosan Sárospatakra sodorják Imrét, és úgy tűnik, egyre messzebb kerül bosszúja beteljesítésétől.
Csikász Lajos Anjou lobogók alatt című, az Anjou-ház Magyarországon töltött évszázadait feldolgozó regénysorozatának negyedik része méltó folytatása az Ezüst sávok, arany liliomok, Diadalmas liliomok és Éjszín liliomok című köteteknek. Mint mindig, a szerző ebben a könyvében is új megvilágításból, új részletekkel gazdagítva beszéli el főhőse fordulatokban gazdag, egyszerre felemelő és megrázó kalandjait.
Ezerötszáznegyvennyolc, Magyar Királyság. Buda lassan egy évtizede török kézre került, az ország három részre szakadt. A három résznek – a török hódoltságnak, a Habsburg-uralom alatt álló Magyar Királyságnak és a Fráter György által kormányzott Erdélynek – szinte pontosan a határán áll egy gyorsan gyarapodó mezőváros: Debrecen, a török fogságban sínylődő Enyingi Török Bálint birtoka.
A debreceni tőzsérek félelmet nem ismerve hajtják és hajtatják át a hatalmas szürkemarhagulyákat a török által megszállt országrészeken Bécs felé – vagy a vállalkozóbb kedvűek a császári harmincadvámot megkerülendő észak felé –, hogy onnan a nyugati kézműipar termékeivel és luxuscikkekkel térjenek vissza a keleti országrészbe.
Az öntudatos lutheránus polgárság egyik vezéralakja Bakóczy Péter tanácsnok, szenátor leánya, Sára a Székesfehérvárról Debrecenbe költözött nagy múltú és nagy hírű Sákvári tőzsérfamília utolsó sarja, Gábor felesége lesz. Az esküvő után azonban rá kell döbbennie, hogy férjét sötét titkok lengik körül, és talán az élete sincs biztonságban mellette…
A szerző kiterjedt történelmi kutatásokon alapuló, rendkívül élvezetes stílusban megírt történelmi regénye egyedülálló betekintést nyújt az 1500-as évek közepének mindennapjaiba, remek arányérzékkel állítva a kor történelmi és politikai eseményeit szereplői drámai és felemelő sorsának hátteréül.
Az írónő legnépszerűbb regénye, amely már korában számos kiadást ért meg. A mohácsi vészt megelőző és követő évtizedeket eleveníti fel, azt a korszakot, amely inkább áldozatokban, mint hősökben bővelkedett. A regény főhőse, Czibak Imre nem született hősnek, a történelmi körülmények edzették mintegy akaratán kívül a nemzet kardjává. Szemtanúja és részese olyan meghatározó eseményeknek, mint a Dózsa György vezette parasztfelkelés, II. Lajos megkoronázása. Czibak túlélője a mohácsi vésznek, abban bízik, hogy a tragédia okozta gyásznak megtisztító hatása lesz a nemzetre, és végre elkezdődhet az országépítés. De kiderül, hogy ehhez még az ő vértanúságára is szükség van.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
