1932-ben jelent meg először magyar fordításban azoknak az előadásoknak a szövege, amelyeket 1916 -1917 telén Sigmund Freud orvosoknak és laikus hallgatóknak tartott a pszichoanalízis alapvető kérdéseiről, a pszichoanalitikus kezelésről, „a szavak alkalmazásáról a pszichoterápiában”, ahogyan ő maga jellemezte módszerét.
Három alapkérdést elemez a huszonnyolc fejezet. Az elvétések, az álom és a neurózisok tana körül csoportosítva, a pszichoanalitikus teórián és a gyakorlaton kívül megismerjük azokat a társadalmi körülményeket és azt a tudományos légkört is, amelyekben a freudizmus kialakult és világszerte ismertté vált.
A Bevezetés a pszichoanalízisbe kiadásával egyidejűleg Hermann Imre remek fordítói tevékenységére emlékezünk: ma is jórészt az ő magyar szakkifejezéseit használja a pszichoanalitikus szakirodalom.
A mindennapi élet pszichopatológiája Freud alapvető műve. Azt mutatja meg benne, hogy egészséges emberek mindennapos gondolataiban és cselekvéseiben hogyan nyilvánulnak meg a tudattalan erői. A tulajdonképpeni pszichopatológia, a kórlélektan tárgya éppen a társadalom mindennapjaiba beilleszkedni nem tudó, aszociálissá vált ember, aki ösztönei és indulatai rabjaként szenved. Kis elvétések, elszólások, elírások, feledékenységek analízise árulja el a könyvben a tudattalan mozgását. A mindennapi élet ilyen apró „kórtüneteiből” elemzi ki Freud a mögöttük meghúzódó indulati és ösztöntényezőket.
Az anyag, amelyen Freud a tudattalan szerepét itt bemutatja, mindenkinek rendelkezésére áll; mindennapi élete apró jelenségeinek megfigyelésével mindenki önmagán tanulmányozhatja és ellenőrizheti Freud állításait. A mindennapi élet pszichopatológiájában elemzett jelenségek tudattalan motívumai számos esetben korántsem fekszenek olyan ményen, hogy a műben adott útmutatás segítségével alkalomadtán bárki ne próbálhatná ki önmagán is felderítésüket, elmélyítve ezzel önismeretét, emberismeretét.
Abraham Maslow pszichológusi pályáját viselkedéskutatóként kezdte, erős élettani háttérrel, azután áttért az emberben rejlő lehetőségek felfedezésére, ahol a tudományt a vallással ötvözte, és lerakta egy új, humanisztikus tudomány alapjait.
Ugyanakkor mondanivalóját kiszélesítette társadalmi méretekre is, hiszen ha felismerjük, hogy a magasabb motivációk megjelenéséhez szükség van az alacsonyabb szükségletek kielégítésére, akkor mindannyiunk felelőssége, hogy részt vegyünk egy olyan társadalom megalkotásában, amelyben minél több ember minél több szükséglete ki tud elégülni.
Az 1950-es években kidolgozott szükségletelmélete, a Maslow-piramis ma is a motivációkutatás egyik alaptétele. Két olyan úttörő pszichológiai irányzat is az alapítói között tartja számon, amelyek nélkül ma más lenne a világ: a humanisztikus és a transzperszonális pszichológia.
ABRAHAM MASLOW (1908-1970) New Yorkban született. A City College of New Yorkban, a Cornell Egyetemen, majd a Wisconsini Egyetemen tanult. Mielőtt a Massachuttes-beli Brandeis Egyetem pszichológia tanszékének vezetője lett, tizennégy éven keresztül tanított a Brooklyn College-ben. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 1968-ban elnökévé választotta.
Szerintem az ember soha nem tudja, mi minden lehetséges még. Minden pillanatban fel lehet ébredni abból az álomból vagy álomkórból, amiben éppen vagyunk. És óriási meglepetés érhet minket, mert onnan látjuk, hogy addig aludtunk.
Lépj ki a tömegtudatból, a játszmákból! Az a Te igazságod, amit személyesen átélsz, lépj magasabb tudatosságszintre és legyél szabad, a sorsod ura.
A filozófiák, a vallások, a nézetek, a tudomány is csupán egy nézőpont. Egyik sem tartalmazza a „végső” igazságot, csupán egy lehetséges szemléletét. Azért, mert a végső igazság te magad vagy.
Az emberek többsége nem fogja ezt az utat követni. Behódolnak annak, hogy ezt, vagy azt az utat kövessék, melyet mások előírtak, mivel az sokkal könnyebb.
Ha nem mész bele a játszmákba, hanem önmagad maradsz, s teszed, amit belül jónak érzel, előbb-utóbb abbahagyják a befolyásolást, mert nem mennek vele semmire. A nehézségek segítenek a tudatosságunk felébresztésében, vagy, ha tudatosan dolgozunk ezen. Mivel a legtöbb ember nem akar, vagy nem is tud erről, ezért van oly sok probléma és szörnyűség a világban.
Ez nem azoknak szól, akik azt kérdezik, mi hasznom belőle, vagy akik mindent gyorsan akarnak. Hanem azoknak, akik a színfalak mögé szeretnének látni, s nem az ego rabszolgáiként egy mások által diktált életet élni.
"Napjainkban is kimondott-kimondatlan elvárás a nőkkel szemben, hogy anyává váljanak. A közgondolkodás szerint, akinek nincs gyereke, az önző, karrierista, netán gondja van a nőiességével. Valójában azonban ahány gyermektelen nő, annyiféle történet. Van, akinél tudatos döntés eredménye a gyermektelenség, másoknál a (megfelelő) párkapcsolat hiánya, egészségi problémák vagy elrettentő családi minták állnak a háttérben. Ebben a hiánypótló interjúkötetben 18 nő ‒ köztük Bocskor Bíborka énekesnő, Csákányi Eszter színésznő és Kőbán Rita olimpiai bajnok kajakozó ‒ mesél arról, hogyan éli meg gyermektelenségét. Emellett családszociológus, meddőségi, reprodukciós és örökbefogadási szakember, pszichológus is megosztja tapasztalatait. Az interjúk megerősítik az olvasót abban, hogy bárhogy is dönt, a boldogságához az önazonos utat kell járnia, ha pedig nem az ő választása a gyermektelenség, akkor erőt meríthet, ötleteket kaphat a helyzet elfogadásához, feldolgozásához."
Mi a szabadság? A szabadság a választás joga: a jog, hogy megteremtsük magunknak a választás alternatíváit. A választás lehetősége nélkül az ember nem ember, hanem csak rész, eszköz, dolog.
- Archibald MacLeish, Pulitzer-díjas amerikai költő
Sheena Iyengar a világ egyik legelismertebb döntéshozatali szakértője hét különböző
szempontból mutatja be, hogy a választás erőteljes eszköz arra, hogy meghatározzuk magunkat és életünket. Lebilincselő módon alapvető kérdésekre keresi a választ. Mennyire választhatunk szabadon? Mi a kapcsolat természetünk és választási módszereink között? Mennyire vagyunk egyformák amikor döntünk? Mekkora befolyásunk van mindennapi döntéseinkre? Hogyan választunk, amikor lehetőségeink gyakorlatilag korlátlanok? Megengedhetjük-e bárkinek is, hogy helyettünk döntsön, és ha igen, kinek és miért? Miért van az, hogy néha saját érdekeink ellenében döntünk?
A választás művészete segít, hogy jobban megismerjük önmagunkat és megalapozottabb döntéseinkkel felfedezzük a választás örömét és kihívásait.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
