A mindennapi élet pszichopatológiája Freud alapvető műve. Azt mutatja meg benne, hogy egészséges emberek mindennapos gondolataiban és cselekvéseiben hogyan nyilvánulnak meg a tudattalan erői. A tulajdonképpeni pszichopatológia, a kórlélektan tárgya éppen a társadalom mindennapjaiba beilleszkedni nem tudó, aszociálissá vált ember, aki ösztönei és indulatai rabjaként szenved. Kis elvétések, elszólások, elírások, feledékenységek analízise árulja el a könyvben a tudattalan mozgását. A mindennapi élet ilyen apró „kórtüneteiből” elemzi ki Freud a mögöttük meghúzódó indulati és ösztöntényezőket.
Az anyag, amelyen Freud a tudattalan szerepét itt bemutatja, mindenkinek rendelkezésére áll; mindennapi élete apró jelenségeinek megfigyelésével mindenki önmagán tanulmányozhatja és ellenőrizheti Freud állításait. A mindennapi élet pszichopatológiájában elemzett jelenségek tudattalan motívumai számos esetben korántsem fekszenek olyan ményen, hogy a műben adott útmutatás segítségével alkalomadtán bárki ne próbálhatná ki önmagán is felderítésüket, elmélyítve ezzel önismeretét, emberismeretét.
1932-ben jelent meg először magyar fordításban azoknak az előadásoknak a szövege, amelyeket 1916 -1917 telén Sigmund Freud orvosoknak és laikus hallgatóknak tartott a pszichoanalízis alapvető kérdéseiről, a pszichoanalitikus kezelésről, „a szavak alkalmazásáról a pszichoterápiában”, ahogyan ő maga jellemezte módszerét.
Három alapkérdést elemez a huszonnyolc fejezet. Az elvétések, az álom és a neurózisok tana körül csoportosítva, a pszichoanalitikus teórián és a gyakorlaton kívül megismerjük azokat a társadalmi körülményeket és azt a tudományos légkört is, amelyekben a freudizmus kialakult és világszerte ismertté vált.
A Bevezetés a pszichoanalízisbe kiadásával egyidejűleg Hermann Imre remek fordítói tevékenységére emlékezünk: ma is jórészt az ő magyar szakkifejezéseit használja a pszichoanalitikus szakirodalom.
Abraham Maslow pszichológusi pályáját viselkedéskutatóként kezdte, erős élettani háttérrel, azután áttért az emberben rejlő lehetőségek felfedezésére, ahol a tudományt a vallással ötvözte, és lerakta egy új, humanisztikus tudomány alapjait.
Ugyanakkor mondanivalóját kiszélesítette társadalmi méretekre is, hiszen ha felismerjük, hogy a magasabb motivációk megjelenéséhez szükség van az alacsonyabb szükségletek kielégítésére, akkor mindannyiunk felelőssége, hogy részt vegyünk egy olyan társadalom megalkotásában, amelyben minél több ember minél több szükséglete ki tud elégülni.
Az 1950-es években kidolgozott szükségletelmélete, a Maslow-piramis ma is a motivációkutatás egyik alaptétele. Két olyan úttörő pszichológiai irányzat is az alapítói között tartja számon, amelyek nélkül ma más lenne a világ: a humanisztikus és a transzperszonális pszichológia.
ABRAHAM MASLOW (1908-1970) New Yorkban született. A City College of New Yorkban, a Cornell Egyetemen, majd a Wisconsini Egyetemen tanult. Mielőtt a Massachuttes-beli Brandeis Egyetem pszichológia tanszékének vezetője lett, tizennégy éven keresztül tanított a Brooklyn College-ben. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 1968-ban elnökévé választotta.
Hogyan valósítsuk meg jobbnál jobb ötleteinket? Hogyan egyeztessük össze a technológia korának kihívásait az alkotótevékenységgel? Miként tudunk hivatásunkra fókuszálni egy merőben új környezetben? Ebben az igényesen összeállított kötetben húsz, a maga területén meghatározó vezető, többek között Scott Belsky, Stefan Sagmeister és Seth Godin mutatja be szemléletmódját, valamint világunk és munkakörnyezetünk újdonsült kihívásaira kialakított stratégiáját. Egyszerűen alkalmazható, praktikus tippjeik segítségével gondolhatjuk újra saját munkamódszereinket és tehetjük ismét hatékonnyá a hétköznapokat, hogy ötleteink ne csak megszülessenek, de meg is valósuljanak.
Ne félj, mesélj! – olvasható V. Kulcsár Ildikó biztatása évek óta a Nők Lapja hasábjain. Levelek ezrei érkeznek a kedves invitálásra. Sok nőnek és férfinak ez jelenti az egyetlen lehetőséget, hogy örömeiket és bánataikat elmondhassák, szívüket kiönthessék valakinek – akinek érdemes. Ildinek érdemes, mert minden levélírót azonnal a barátjaként kezel. Segítőkészen okos tanácsot ad, de ha úgy adódik, vitatkozik is, és egyáltalán nem próbál a bölcsek bölcse szerepében tetszelegni – őt olvasni olyan, mint egy jót dumálni a barátnőnkkel egy hangulatos kávézóban. Ami után úgy megyünk haza, hogy feltöltődtünk energiával – és még csak nem is a kávétól, hanem a szerzőből folyamatosan áradó derűtől és optimizmustól. Az első Ne félj, mesélj! kötet után a Ne félj, mesélj! Újra az elmúlt négy év leveleiből ad válogatást, kiegészítve V. Kulcsár Ildikó izgalmas interjúival és riportjaival.
Mindannyian szeretnénk egy jobb világban élni, de gyakran úgy érezzük, nincs beleszólásunk a dolgok alakulásába. John-Paul Flintoff számos történelmi és személyes példát sorakoztat fel, hogy szembesítsen azzal, nem csak olyan nagy emberek tudnak változásokat előidézni, mint Gandhi vagy Teréz anya. Mi is felszólalhatunk, ha valami nem tetszik. Ez a gyakorlatias könyv segít, hogy úrrá legyünk a tehetetlenség érzésén és a közönyön, és megtaláljuk, mely területeken és milyen módszerekkel érhetünk el változást.
Beszédet vagy előadást kell tartania? Tudni szeretné, mitől függ, hogy a hallgatóság érdeklődve „issza” a szónok szavait vagy unatkozik és el-ellankad a figyelme? Ha magabiztosan szeretne beszélni mások előtt, jó hírünk van: ez a tudás – a retorika, azaz az ékesszólás művészete – könnyebben elsajátítható, mint gondolná.
Olvassa el,
• hogyan tud felkészülni egy megszólalásra;
• milyen retorikai eszközökkel lehet felkelteni és fenntartani a közönség érdeklődését;
• miképp reagálhat magabiztosan váratlan kérdésekre, közbevágásokra, sértésekre.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
