„Nem lehet attól a benyomástól szabadulni, hogy az emberek rendszerint hamis mértékekkel mérnek, hatalomra, sikerre és gazdagságra törekednek, és ezt csodálják másoknál, az élet valódi értékét pedig lebecsülik.” – írta Freud 1930-ban. Ezek mûve kezdõ sorai, s úgy érzem a mû egésze nem vesztett semmit aktualitásából, sõt az évtizedekben csak egyre idõszerûbbé válnak gondolatai. Freud mûvét elolvasván, gondolatait megszívlelvén talán megtalálhatnánk a boldogság igazi útját, s afelé kormányozhatnánk életünket, vagy legalábbis megtudhatjuk: Freud a második világháború elõtt hogyan látta a boldog ember lehetséges útját.

1932-ben jelent meg először magyar fordításban azoknak az előadásoknak a szövege, amelyeket 1916 -1917 telén Sigmund Freud orvosoknak és laikus hallgatóknak tartott a pszichoanalízis alapvető kérdéseiről, a pszichoanalitikus kezelésről, „a szavak alkalmazásáról a pszichoterápiában”, ahogyan ő maga jellemezte módszerét.

Három alapkérdést elemez a huszonnyolc fejezet. Az elvétések, az álom és a neurózisok tana körül csoportosítva, a pszichoanalitikus teórián és a gyakorlaton kívül megismerjük azokat a társadalmi körülményeket és azt a tudományos légkört is, amelyekben a freudizmus kialakult és világszerte ismertté vált.

A Bevezetés a pszichoanalízisbe kiadásával egyidejűleg Hermann Imre remek fordítói tevékenységére emlékezünk: ma is jórészt az ő magyar szakkifejezéseit használja a pszichoanalitikus szakirodalom.

Ismerjük ​vagy nem ismerjük, elismerjük vagy sem Sigmund Freudot – nélküle és pszichoanalitikus iskolája nélkül a lélektan nem fejlődött volna olyanná, amilyennek ma tapasztaljuk. Számtalan gyakorlati esetből, megfigyelésből levont általános következtetéseit rögzíti ez a kis kötet, amely három „értekezést” (tanulmányt) tartalmaz a legizgalmasabb tárgykör, a szexualitás témájában. Az első A nemiség tévútjai címet viseli. Ebben mai szemmel is kivételesen tárgyilagos modorban fejti ki a kérdés természetes vagy kóros vetületét – mennyiben változat, mennyiben betegség. Második és harmadik értekezése a gyermeki és a serdülőkori szexualitást elemzi. Sok, ma már közkeletűvé vált fogalom kap itt először világos értelmezést (szorongás, elfojtás, szublimáció stb.) A könyvben csupán egy kis szeletét látjuk Freud világának, ahogyan azt 1905-ben megfogalmazta. 1915-ben már a magyar olvasó is hozzáférhetett, dr. Ferenczi Sándor közérthető, gördülékeny fordításának köszönhetően, aki nem csupán kiválóan ismerte a freudi életművet, hanem közvetlen munkatársa is volt a professzornak.

„Az õshorda állapotában a szabad és kötetlen szexuális élet lehetett a domináns vágy, ezt a vezérhím korlátozó hatalma gátolta, amíg ezt a hatalmat le nem lehetett küzdeni, az õsapát meg nem ölték fiai. Ezzel azonban el is vesztették azt, bûntudatuk támadt, és a szeretett-gyûlölt apa megölésének kényszerét elhárítandó kialakították az incesztus tilalmát. Ez viszont nagy terhet ró a vágyakra, ösztönökre, ezt a tilalmat nagyon nehéz betartani, ezért is kell a tilalmat határokkal messze kihelyezni, megtiltani az endogámiát, tiltani mindenféle lázadást a paternális hatalom ellen. Ezt szolgálja a tabu, egyes viszonylatokban a totem. A totem és a tabu tehát a védekezõ mechanizmusok projektív, rituális megnyilvánulása.”

1932-ben jelent meg először magyar fordításban azoknak az előadásoknak a szövege, amelyeket 1916 -1917 telén Sigmund Freud orvosoknak és laikus hallgatóknak tartott a pszichoanalízis alapvető kérdéseiről, a pszichoanalitikus kezelésről, „a szavak alkalmazásáról a pszichoterápiában”, ahogyan ő maga jellemezte módszerét.

Három alapkérdést elemez a huszonnyolc fejezet. Az elvétések, az álom és a neurózisok tana körül csoportosítva, a pszichoanalitikus teórián és a gyakorlaton kívül megismerjük azokat a társadalmi körülményeket és azt a tudományos légkört is, amelyekben a freudizmus kialakult és világszerte ismertté vált.

A Bevezetés a pszichoanalízisbe kiadásával egyidejűleg Hermann Imre remek fordítói tevékenységére emlékezünk: ma is jórészt az ő magyar szakkifejezéseit használja a pszichoanalitikus szakirodalom.

Abraham Maslow pszichológusi pályáját viselkedéskutatóként kezdte, erős élettani háttérrel, azután áttért az emberben rejlő lehetőségek felfedezésére, ahol a tudományt a vallással ötvözte, és lerakta egy új, humanisztikus tudomány alapjait.

Ugyanakkor mondanivalóját kiszélesítette társadalmi méretekre is, hiszen ha felismerjük, hogy a magasabb motivációk megjelenéséhez szükség van az alacsonyabb szükségletek kielégítésére, akkor mindannyiunk felelőssége, hogy részt vegyünk egy olyan társadalom megalkotásában, amelyben minél több ember minél több szükséglete ki tud elégülni. 

Az 1950-es években kidolgozott szükségletelmélete, a Maslow-piramis ma is a motivációkutatás egyik alaptétele. Két olyan úttörő pszichológiai irányzat is az alapítói között tartja számon, amelyek nélkül ma más lenne a világ: a humanisztikus és a transzperszonális pszichológia.

ABRAHAM MASLOW (1908-1970) New Yorkban született. A City College of New Yorkban, a Cornell Egyetemen, majd a Wisconsini Egyetemen tanult. Mielőtt a Massachuttes-beli Brandeis Egyetem pszichológia tanszékének vezetője lett, tizennégy éven keresztül tanított a Brooklyn College-ben. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 1968-ban elnökévé választotta.

Képzeld csak el, milyen érzés lenne, ha élveznéd a céljaidhoz vezető utat! Nem csak arra vágyakoznál, hogy mennyire jó lesz, ha majd egyszer végre eléred az áhított eredményeket, hanem könnyedén élnéd meg az oda vezető mindennapokat is. Jól hangzik? Akkor fantasztikus hírem van számodra! Ez a könyv óriási segítségedre lehet ebben!" - SZABÓ PÉTER Tökéletesítsd bármely készségedet, vagy teljesíts bármilyen kihívást azáltal, hogy megtanulod élvezni a folyamatot! Amikor egy új készséget akarunk elsajátítani, vagy szembenézünk egy félelmetes kihívással, amelyen reményeink szerint úrrá leszünk, akkor a türelem, az összpontosítás és a fegyelem azok a jellemvonások, amelyekre a leginkább szükségünk lehet. Nehezen megfogható tulajdonságok ezek, amelyeket nem egyszerű fenntartani. Ebben a lebilincselő és gyakorlatias könyvben Thomas Sterner megmutatja, hogyan sajátítsuk el ezeket a készségeket életünk bármely területén, a golfozástól kezdve az üzleti életen át a gyermeknevelésig azáltal, hogy megtanuljuk megszeretni magát a folyamatot. Első éveink folyamatos próbálkozásokból és bukásokból állnak. Ha feladtuk volna a kudarcok és nehézségek dacára, soha nem tanulunk meg járni, vagy bekötni a cipőnket. De akkor felnőttként miért mondunk le a célunkról oly gyakran, amikor elsőre nem értünk el sikert? A modern világ technológiai sebessége, a már megszokottá vált párhuzamos feladatvégzés és az azonnali jutalmazás ígérete csak tovább ront a helyzeten. A tanulásról szóló kutatásában Sterner úgy találta, hogy elfelejtettük a gyakorlás alapelveit, a cél kitűzésének és az eléréséhez szükséges kitartó erőfeszítésnek a folyamatát. Az általa ismertetett módszerek megmutatják, hogy a megfelelő módon végzett gyakorlás nem rabszolgamunka, hanem sokkal inkább egy önmagában is kiteljesítő folyamat, amely fegyelmet és rendet hoz az életünkbe.

Hogyan kell szeretni magam? Meggyógyulhatunk-e a traumából? Mi értelme van az életemnek? A nagy sikerű Heti Agymosó beszélgetéssorozatban bárki tanácsot kérhetett, feltehette kérdését, megvallhatta problémáját.
Feldmár András spontán és őszintén felelt, a műsorvezető Ács Dániel, a Feldmár Intézet szóvivője volt. A videós sorozatból készült válogatáskötet problémás élethelyzeteiben, hétköznapi dilemmáiban és az elmesélt érzésekben magunkra ismerhetünk. Saját – a gyerekeinkhez, párunkhoz, szüleinkhez, a terapeutánkhoz, önmagunkhoz és másokhoz fűződő – kapcsolatainkban megjelenő elakadásainkra is elgondolkodtató válaszokat kaphatunk.

Miért teszünk olyasmit, amivel magunk sem értünk egyet?

Milyen belső program irányítja tetteink zömét?

Hol tanultuk az életünket megkeserítő pszichológiai játszmákat?

Valóban magunk írtuk-e meg életünk tervét?

Miért éppen az önismeret menthet meg bennünket a beprogramozott csapdáktól?

Ezekre a kérdésekre keresi a szerző a választ, remélve az olvasó közreműködését. Ebben a könyvben F. Várkonyi Zsuzsa sokéves önismeret-tanítási tapasztalatát összegzi nemcsak a segítő foglalkozású szakemberek, hanem az érdeklődő laikusok számára is.

Az olvasó megismerkedhet a tranzakció-elemzés alapjaival és jó néhány olyan gondolattal, melyek e tanítás-tanulás során születtek, és bizonyultak sokak életében helytállónak és hasznosnak.

A Tanulom magam F. Várkonyi Zsuzsa Kulcslyuk Kiadónál megjelenő életműsorozatának első kötete.