Abraham Maslow pszichológusi pályáját viselkedéskutatóként kezdte, erős élettani háttérrel, azután áttért az emberben rejlő lehetőségek felfedezésére, ahol a tudományt a vallással ötvözte, és lerakta egy új, humanisztikus tudomány alapjait.
Ugyanakkor mondanivalóját kiszélesítette társadalmi méretekre is, hiszen ha felismerjük, hogy a magasabb motivációk megjelenéséhez szükség van az alacsonyabb szükségletek kielégítésére, akkor mindannyiunk felelőssége, hogy részt vegyünk egy olyan társadalom megalkotásában, amelyben minél több ember minél több szükséglete ki tud elégülni.
Az 1950-es években kidolgozott szükségletelmélete, a Maslow-piramis ma is a motivációkutatás egyik alaptétele. Két olyan úttörő pszichológiai irányzat is az alapítói között tartja számon, amelyek nélkül ma más lenne a világ: a humanisztikus és a transzperszonális pszichológia.
ABRAHAM MASLOW (1908-1970) New Yorkban született. A City College of New Yorkban, a Cornell Egyetemen, majd a Wisconsini Egyetemen tanult. Mielőtt a Massachuttes-beli Brandeis Egyetem pszichológia tanszékének vezetője lett, tizennégy éven keresztül tanított a Brooklyn College-ben. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 1968-ban elnökévé választotta.
Gabo Tényirodalom, non-fiction GABO Pszichológia 140 pont
A mindennapi élet pszichopatológiája Freud alapvető műve. Azt mutatja meg benne, hogy egészséges emberek mindennapos gondolataiban és cselekvéseiben hogyan nyilvánulnak meg a tudattalan erői. A tulajdonképpeni pszichopatológia, a kórlélektan tárgya éppen a társadalom mindennapjaiba beilleszkedni nem tudó, aszociálissá vált ember, aki ösztönei és indulatai rabjaként szenved. Kis elvétések, elszólások, elírások, feledékenységek analízise árulja el a könyvben a tudattalan mozgását. A mindennapi élet ilyen apró „kórtüneteiből” elemzi ki Freud a mögöttük meghúzódó indulati és ösztöntényezőket.
Az anyag, amelyen Freud a tudattalan szerepét itt bemutatja, mindenkinek rendelkezésére áll; mindennapi élete apró jelenségeinek megfigyelésével mindenki önmagán tanulmányozhatja és ellenőrizheti Freud állításait. A mindennapi élet pszichopatológiájában elemzett jelenségek tudattalan motívumai számos esetben korántsem fekszenek olyan ményen, hogy a műben adott útmutatás segítségével alkalomadtán bárki ne próbálhatná ki önmagán is felderítésüket, elmélyítve ezzel önismeretét, emberismeretét.
1932-ben jelent meg először magyar fordításban azoknak az előadásoknak a szövege, amelyeket 1916 -1917 telén Sigmund Freud orvosoknak és laikus hallgatóknak tartott a pszichoanalízis alapvető kérdéseiről, a pszichoanalitikus kezelésről, „a szavak alkalmazásáról a pszichoterápiában”, ahogyan ő maga jellemezte módszerét.
Három alapkérdést elemez a huszonnyolc fejezet. Az elvétések, az álom és a neurózisok tana körül csoportosítva, a pszichoanalitikus teórián és a gyakorlaton kívül megismerjük azokat a társadalmi körülményeket és azt a tudományos légkört is, amelyekben a freudizmus kialakult és világszerte ismertté vált.
A Bevezetés a pszichoanalízisbe kiadásával egyidejűleg Hermann Imre remek fordítói tevékenységére emlékezünk: ma is jórészt az ő magyar szakkifejezéseit használja a pszichoanalitikus szakirodalom.
„EZ A KÖTET MINDENRE VÁLASZT AD. FORGASSÁK HASZONNAL!” Eckhart Tolle Byron Katie élete függőségek rabságában, kilátástalanul és reményvesztetten telt egészen 1986-ig, amikor egy napon – egészen váratlanul – olyan élményben volt része, melyet ő maga „valóságra ébredés”-ként írt le. Mi vezette el ehhez a megtapasztaláshoz? Tett bármit, aminek következménye lehetett a hirtelen megvilágosodás? Mi történt vele valójában? Katie megvilágosodása előtt jó ideje magába zárkózva élt. Napjai monoton egyhangúságban és eseménytelenül teltek, legtöbbször négy kérdés töltötte ki gondolatait, ezeket ismételgette magában, keresve, kutatva a válaszok után. Minden újabb felmerülő gondolata után a következő kérdéseket tette fel magának: Igaz? Egészen biztosan tudod, hogy igaz? Hogyan reagálsz, amikor elhiszed ezt a gondolatot? Ki lennél a gondolatod nélkül? Négy egyszerű kérdés ez, mely minden emberi helyzetre alkalmazható. Byron Katie önsegítő módszerét, „A Munkát” (The Work) ez idáig százezrek sajátították el világszerte. Sikerét annak köszönheti, hogy úgy vezeti el sorsfordító felismerésekhez az olvasót, hogy nem kell más hozzá, mint papír, ceruza, egy kis önismeret és az elvégzett Munka. „Rájöttem, hogy amikor elhiszem a gondolataimat, szenvedek, amikor viszont nem hiszem el őket, nem szenvedek, és ez igaz minden egyes emberi lényre. A szabadság ennyire egyszerű. Úgy találtam, hogy a szenvedés választható, opcionális. Olyan örömre leltem magamban, ami sosem tűnik el, egyetlen pillanatra sem. És ez az öröm mindenkiben ott van ugyanúgy.” Byron Katie
„Azokban az években, amikor cserben hagytam önmagam, az elmémet nehéznek éreztem. Tudtam, hogy találnom kell egy tisztább utat, amin elindulva LEHET KÖNNYEBB az életem.”
Yung Pueblo gyógyulás felé vezető útja csak azután kezdődött, hogy a napjainkban sokakat érintő függőség mind testileg, mind lelkileg megviselte. A megoldást keresve rájött, ahelyett, hogy menekülne a szorongása és félelmei elől, azokkal szembenézve, őszinte önvizsgálattal tud a mentális egészség útjára lépni. Amint rendszeresen me- ditálni kezdett és megtanult bízni az intuícióiban, kezdte jobban érezni magát, és mélyebben meg tudta élni a szeretetet. Rögös utat járt be, de sajátos irodalmi vénájával megmutatta mindannyiunknak, hogyan lehetséges a teljes gyógyulás. Utazásából szebbnél szebb versek születtek, ami által világhírre tett szert.
A Lehet könnyebb című könyvében a szerző most saját megélt tapasztalatain keresztül bemutatja, hogyan érhet- jük el az önmagunk iránti együttérzést, hogyan valósíthatjuk meg az elengedést, és ezeken keresztül az érzelmi érettséget. Ahogy megszabadulunk terheinktől, az elménk végre kisimul, és képessé válunk újra megélni a jelen pillanatot. Ahogy erősödünk és egyre inkább elmélyül az önismeretünk, a mi felelősségünk – és egyben a gyógy- ulás útjának része –, hogy olyan lépéseket tegyünk, amelyek támogatják nemcsak saját, de embertársaink egészsé- gét és harmóniáját is. A könyv utolsó részéből azt is megtudhatjuk, hogyan járulhatunk hozzá mi is egy olyan világ megteremtéséhez, amely mélyen együttérző.
Yung Pueblo Diego Perez írói álneve, jelentése„fiatalok”. A név azt hivatott érzékeltetni, hogy az emberiség a figyelemre méltó növekedés és gyógyulás korszakába lép, amikor is sokan mélyítik el önismeretüket, és megszabadulnak régóta hordozott terheiktől. Reményei szerint ahogy egyre többen meggyógyulunk, cse- lekedeteink tudatosabbá válnak, döntéseinkben együttérzőbbek leszünk, gondolataink letisztulnak, és a jövő tisztábbá, fényesebbé válik.
"Az a baj, hogy nincs önbizalmam" - halljuk úton-útfélen, még olyan emberek szájából is, akikről adottságaik és körülményeik alapján nem gondolnánk, hogy ilyen problémával küzdenek. Mások nem vallják be, hogy így éreznek, sőt épp az ellenkezőjéről igyekeznek meggyőzni lehengerlő viselkedésükkel, ám arroganciájuk mögött gyakran szintén belső bizonytalanság, az önelfogadás hiánya húzódik meg. Bár egész modern kultúránk énközpontú, narcisztikus, a lelkünk mélyén sokan nem szeretjük magunkat, és félünk, hogy mások is kevésnek, elégtelennek, értéktelennek találnak minket. Éppen ezért védekező pozíciót veszünk fel, visszahúzódunk, nehogy még jobban megsérüljünk - vagy éppen minden erőnkkel bizonyítani próbáljuk, hogy igenis érünk valamit. Ám a bennünk lévő kétséget a külső sikerek csak átmenetileg enyhítik. Ráadásul saját magunkkal kapcsolatos elégedetlenségünket hajlamosak vagyunk környezetünkre is kivetíteni, ezért rossz közérzetet és türelmetlenséget terjesztünk magunk körül. Tiszta szívből szeretni és becsülni önmagunkat azonban nem könnyű, ha fájdalmas kudarcok terhét cipeljük, ha mások bántó, lekicsinylő mondatai belénk égtek, ha a szüleink sem fogadtak el minket feltétel nélkül. Ebben az esetben önismereti munkára van szükségünk, hogy felnőtt fejjel csodálkozzunk rá: minden gyöngeségünkkel együtt is értékes és szeretetreméltó emberi lények vagyunk. Ebben igyekeznek segítséget nyújtani a kötet kiváló szerzői is.
Hányszor érzed úgy a lelked mélyén, hogy ELÉG? Hogy már nem bírod tovább, nem tudsz többet vállalni? Hogy egyszerűen nincs energiád és kedved semmihez? Hogy folyton fáradt vagy, mégsem tudsz elaludni, mert amint leoltod a villanyt, elkezdenek száguldani a gondolataid? Hogy ha még valami történik vagy még valaki beszól, felrobbansz, mert már pattanásig feszülnek az idegeid? Hogy képtelen vagy koncentrálni, és mindent elfelejtesz? Hogy ha a dolgok így mennek tovább, arra rámegy a párkapcsolatod, a családod?
Látszólag talán magabiztosan helytállsz a világban, csak belül érzed magad elcsigázottnak, üresnek, kedvetlennek, néha kétségbeesettnek. Próbálsz úgy tenni, mintha minden rendben lenne, de érzed, hogy valami nagyon nem oké. Akkor ez most mi: depresszió, krónikus fáradtság, pánik?
Egyik sem. Ezek a kiégés tipikus tünetei. Azt mondod: semmi gond, majd meditálsz vagy elkezdesz sportolni. Kérlek, ne tedd, mert nem biztos, hogy használsz magadnak. Nem mindegy ugyanis, hogy még csak úton vagy a kiégés felé vagy már nyakig ülsz benne, mert más-más módszerrel tudod megállítani a folyamatot vagy kilábalni belőle.
Ebben a könyvben mindent megtalálsz, amit a magad és a körülötted élők kiégéséről tudnod kell. A segítségével beazonosíthatod, hogy te hol tartasz a tüneteid alapján, és megismerheted a Főnix Programot, melynek segítségével elkerülheted a kiégést vagy felépülhetsz belőle. A felkínált módszerek és lehetőségek közül szabadon válogathatod ki azokat, amelyek a te életedbe a legjobban beépíthetők. Mint ahogy azt is megtudhatod, hogy hozzátartozóként, kollégaként vagy vezetőként miként tudsz segíteni, ha valakin a kiégés jeleit tapasztalod.
Dr. Füredi Júlia
Szervezetpszichológus, vállalatikultúra-szakértő. Banki felsővezetői pozíciójából kiégése miatt állt fel. A saját érdekében is alaposan beleásta magát a témába, miután pedig önmagán segíteni tudott, úgy döntött, felhalmozott tapasztalatait és tudását mások számára is elérhetővé teszi.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
