A Vénuszon a gyarmatosító emberek víz alatti civilizációját katasztrófa fenyegeti. A Tudományos Tanács legfiatalabb tagja, David „Lucky” Starr a bolygóra érkezve azzal szembesül, hogy egyre többen esnek valamilyen elmekontroll áldozatául. Egy későbbi kalandja a Merkúron játszódik, ahol egy nagyszabású projekt keretében azon dolgoznak, hogy a Föld jövője érdekében napfényt juttassanak a világűrbe. A Fény Tervezetet azonban valaki szabotálja, és Starr-ra vár a feladat, hogy a végére járjon a szövevényes rejtélynek.

A Paul French álnéven írt ifjúsági sorozat Isaac Asimov könnyed és kalandos oldalát mutatja meg, miközben nem ad fel semmit a klasszikus science fiction tudományos igényességéből és a szerzőre jellemző sodró és világos stílusból. A harmadik és negyedik könyv, A Vénusz óceánja és A Merkúr óriás Napja most közös kiadásban, új fordításban jelenik meg.

Az emberek maguk mögött hagyták a Solariát, a bolygó azonban mégsem néptelenedett el teljesen, rengeteg robot ugyanis itt maradt. Miután hosszú idő múlva újra telepesek érkeznek, megtörténik az elképzelhetetlen: a robotok emberekre támadnak.

A bolygó egykori lakója, Gladia Delmarre két robot és D. G. Baley – a közel két évszázada halott nyomozó, Elijah Baley leszármazottja – társaságában a helyszínre utazik, hogy utánajárjanak a történteknek. Kalandjuk során nagyszabású összeesküvésre bukkannak, és még azzal az eshetőséggel is kénytelenek szembesülni, hogy talán forradalmasítani kell a robotika Három Törvényét.

A robotika atyjaként számon tartott Asimov negyedik, egyben utolsó robotregénye, amely egyúttal hidat képez a szerző klasszikus Alapítvány-sorozatához.

A halhatatlanság halála az időutazás modern regénye. Isaac Asimov az atomkor olvasóinak új világot tár fel: nem a csillagok, nem az űrutazás felé vezető utat, hanem az egymás mellett létező különböző Valóságokat irányító Halhatatlanok világát. Ám a tökéletes Halhatatlanság létezése egyetlen hajszálon függ. Elég egyetlen elhatározás, egyetlen mozdulat és a tökéletes rend, a Halhatatlanok uralma mindörökre eltűnik. Kitől függ a Halhatatlanság léte vagy halála? Ki teheti meg azt az egyetlen végzetes mozdulatot? A világhírű tudós színes és lebilincselően fordulatos regényében korunk egyik legizgalmasabb problémáját feszegeti: az idő relativitását és a konkrét történelmi korhoz való kötöttség és felelősségérzet megnövekedését.

A Galaktikus Birodalom tizenkétezer éve létezik – ám egy matematikus szerint már nem sokáig. Hari Seldon minden politikai nyomás ellenére kitart amellett, hogy az általa kidolgozott új tudomány – a pszichohistória – megjósolta a civilizáció bukását. Az új Birodalom felemelkedését megelőző zűrzavar évezredei azonban lerövidíthetők, ha létrehozzák az emberi tudás tárházát egy távoli bolygón: az Alapítványt. 

Isaac Asimov klasszikus regénye írók és olvasók generációinak meghatározó olvasmányélménye, ami arra a kérdésre keresi a választ, vajon a tudomány módszereivel feltérképezhetjük-e a jövőt, és képesek vagyunk-e befolyásolni azt. Az Alapítvány-trilógia évtizedekkel a megírása után is elgondolkodtató olvasmány, aminek ott a helye minden sci-fi olvasó polcán.

A Külső Világhoz tartozó Solarián élő maroknyi telepes minden szükségletét hűséges robotszolgálók elégítik ki. Ezen a különös bolygón egy nap olyan gyilkosságra kerül sor, amelyre látszólag nincs elfogadható magyarázat. Az áldozat olyannyira visszavonultan élt, hogy környezetével is csak holografikus úton érintkezett, valakinek mégis sikerült halálos csapást mérnie rá, miközben a szolgálók a robotika első törvényét megszegve tétlenül nézték. Elijah Baley nyomozót pozitronvezérlésű társával, Daneel Olivaw robottal együtt egyenesen New York utcáiról küldik a bolygóra, hogy megoldja az észbontó ügyet.

A robotika atyjaként számon tartott Asimov második robotregénye, amelyben a szerző ezúttal is a krimi és a sci-fi zsánerét ötvözi, idén új fordításban jelenik meg.

A galaxis sorsa eldőlt. Golan Trevize, az Első Alapítvány fiatal tanácsosa hozta meg a döntést, amellyel választott a két Alapítvány és Gaia, a kollektív tudattal rendelkező emberiség útja között. Ám Trevize nem elégedett, és végül arra jut, válaszokat csak a legendás Föld, a régen elfeledett eredetbolygó felkutatásával találhat. Társaival, Janov Pelorat történésszel és Blisszel, Gaia képviselőjével nekivág a hosszú útnak, melynek végén úgy reméli, megleli az emberiség bölcsőjét. Ahogy világról világra utaznak, a tanácsos és útitársai előtt egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy végül az ősi múlt dönti majd el, milyen lesz a jövő.

Isaac Asimov kronológiailag utolsó Alapítvány-regényében a szereplőkkel együtt az olvasó előtt is feltárul a Földről kirajzó emberiség története, ahogy mítoszokon és elhagyott bolygókon keresztül az út végül elvezet oda, ahol több mint húszezer évvel ezelőtt minden elkezdődött.

A Külső Világhoz tartozó Solarián élő maroknyi telepes minden szükségletét hűséges robotszolgálók elégítik ki. Ezen a különös bolygón egy nap olyan gyilkosságra kerül sor, amelyre látszólag nincs elfogadható magyarázat. Az áldozat olyannyira visszavonultan élt, hogy környezetével is csak holografikus úton érintkezett, valakinek mégis sikerült halálos csapást mérnie rá, miközben a szolgálók a robotika első törvényét megszegve tétlenül nézték. Elijah Baley nyomozót pozitronvezérlésű társával, Daneel Olivaw robottal együtt egyenesen New York utcáiról küldik a bolygóra, hogy megoldja az észbontó ügyet.

A robotika atyjaként számon tartott Asimov második robotregénye, amelyben a szerző ezúttal is a krimi és a sci-fi zsánerét ötvözi, idén új fordításban jelenik meg.

Elijah Baley nyomozó a Földről érkezik az Aurora bolygóra, hogy fényt derítsen egy különös robotgyilkosság rejtélyére. Az első számú gyanúsított dr. Fastolfe, egy neves robotszakértő, akinek a tudása, az indítéka és a lehetősége is megvolt a bűntett elkövetésére. Csak egyetlen bökkenő van: Baley-nek és robottársának, R. Daneel Olivawnak épp azt kell bebizonyítania, hogy Fastolfe ártatlan. Ebben az esetben ugyanis, amelyhez egy hatalmi harc és egy nem mindennapi szerelem is kapcsolódik, nem egyszerűen az igazságszolgáltatás a tét, hanem a túlnépesedett Föld sorsa is.

A robotika atyjaként számon tartott Asimov harmadik robotregénye, amelyben a szerző ezúttal is a krimi és a sci-fi zsánerét ötvözi, és a robotok viselkedését szabályozó törvényeken keresztül az emberi lélek mozgatórugóit tárja fel.

Az emberek maguk mögött hagyták a Solariát, a bolygó azonban mégsem néptelenedett el teljesen, rengeteg robot ugyanis itt maradt. Miután hosszú idő múlva újra telepesek érkeznek, megtörténik az elképzelhetetlen: a robotok emberekre támadnak.

A bolygó egykori lakója, Gladia Delmarre két robot és D. G. Baley – a közel két évszázada halott nyomozó, Elijah Baley leszármazottja – társaságában a helyszínre utazik, hogy utánajárjanak a történteknek. Kalandjuk során nagyszabású összeesküvésre bukkannak, és még azzal az eshetőséggel is kénytelenek szembesülni, hogy talán forradalmasítani kell a robotika Három Törvényét.

A robotika atyjaként számon tartott Asimov negyedik, egyben utolsó robotregénye, amely egyúttal hidat képez a szerző klasszikus Alapítvány-sorozatához.

Alig egy évszázaddal a jelenkor után teljesen átalakul a világ. Az emelkedő tengervíz lassan elárasztja előbb Amerika parti városait, majd a szárazföld belsejének zömét. Mindössze a magaslatok maradnak szárazon, kis szigetcsoportokat alkotva. Ide települnek a tengeri kereskedelemből élő csereállomások, telephelyek. Az önfejű, függetlenségét őrző Myra és hétéves kislánya Madár nevű vitorlásukkal vízi életre adják a fejüket, s csak a kifogott halakat becserélni kötnek ki időnként. Hét éve Myra férje magával vitte idősebbik lányukat, Row-t egy nebraskai gátszakadás idején. Ám egy nap, mikor egy idegen férfi leírásából Myra ráismer Row-ra, akivel az a Sarkkör táján találkozott, a nő fejébe veszi, hogy feljut Grönland nehezen hajózható környékére, hogy megtalálja lányát. Az egyre sokasodó kalóztársaságok hajókra gyűjtik ugyanis a fiatal lányokat. Noha Myra minden újat kizár az életéből, felvesz a hajójára egy fuldokló navigátort, Danielt, majd a Madár zátonyra futásakor hármasban utaznak tovább a nagyobb Sednával. Myra minden ravaszságát beveti, hogy észak felé csábítsa a hajó legénységét, akiknek legfőbb célja biztonságos közösséget építeni a szárazföldön. A biztonság azonban ritka kincs ebben a világban. Kalózok veszik üldözőbe a Sednát, és Myra bánni kezdi, hogy fiatalabb lánya életét kockára tette Row megmentéséért.

William R. Forstchen ráijesztett a világra az Egy másodperccel később című regényével, a történet azonban nem ért végett, hamarosan következett a folytatás, az Egy évvel később. Két év telt el ,,a nap", vagyis a világ több országát egyszerre sújtó összehangolt, elektromágneses hullámokat (EMP) gerjesztő támadás óta. Áramszolgáltatás híján az Egyesült Államok kontinentális területeinek nagy részén középkori állapotok uralkodnak, s becslések szerint az offenzívát, valamint az azt követő káoszt az ország lakosságának csupán húsz százaléka élte túl. Az észak-karolinai Black Mountain városa - lakóinak hősies helytállása folytán - nem semmisült meg teljesen, de a halál és az emberfeletti megpróbáltatások őket sem kímélték. Vezetőjük, John Matherson otthona porig égett, és az inzulinkészletek kiapadása miatt a férfi elveszítette egyik lányát, a cukorbeteg Jennifert is. A Bluemontban újjászerveződött amerikai kormány látszólag mindent megtesz annak érdekében, hogy feltartóztassa az országba humanitárius segítségnyújtásra hivatkozva benyomuló idegen katonai erőket. Az új vezetés tervének részeként John egyetlen életben maradt lánya, a tizennyolc éves Elizabeth is megkapja a katonai behívóját... WILLIAM R. FORSTCHEN számos The New York Times-bestseller szerzője. Legújabb regényében az Egy másodperccel később című könyvéből jól ismert Black Mountain-i szereplők sorsát követhetjük nyomon a Hordával vívott pusztító csata utáni időszakban. Vajon sikerül-e vállvetve lerakniuk egy új világ alapjait, ha önmagukon kívül senkiben sem bízhatnak?

Vogronics Andrásnak hívnak. 1974-ben születtem Budapesten. Gyerekkoromban faltam az indiános könyveket, imádtam a spagettiwesterneket. Budapesten laktam, de gyermekként a nyári vakációkat vidéken töltöttem. Traumákkal, örömökkel, nagy barátságokkal, valamint csalódásokkal és reményekkel átszőtt kalandos gyermekkorom volt, amelybe utat talált a történelem, a közélet és politika iránti érdeklődés és szeretet is. Mindezt annak köszönhetem, hogy kedvenc általános iskolai történelemtanárom a dolgok mögötti rejtett összefüggések megtalálására és az ezek nyomán felmerülő kérdések megválaszolására buzdított. Azóta is alapvetően kritikusan szemlélem a társadalmi folyamatokat és a politika mocsarába süllyedt hétköznapokat. Pár éve vendégíróként publikálom cikkeimet a Kolozsvári Szalonna hírportálján. Miután heti rendszerességgel elkezdtem közölni e könyv fejezeteit is, végül úgy döntöttem, hogy kiadom egyben az egészet. Remélem a regény olvasójának is legalább annyi öröme telik majd az olvasásában, mint nekem a megírásában.