Elijah Baley nyomozó a Földről érkezik az Aurora bolygóra, hogy fényt derítsen egy különös robotgyilkosság rejtélyére. Az első számú gyanúsított dr. Fastolfe, egy neves robotszakértő, akinek a tudása, az indítéka és a lehetősége is megvolt a bűntett elkövetésére. Csak egyetlen bökkenő van: Baley-nek és robottársának, R. Daneel Olivawnak épp azt kell bebizonyítania, hogy Fastolfe ártatlan. Ebben az esetben ugyanis, amelyhez egy hatalmi harc és egy nem mindennapi szerelem is kapcsolódik, nem egyszerűen az igazságszolgáltatás a tét, hanem a túlnépesedett Föld sorsa is.
A robotika atyjaként számon tartott Asimov harmadik robotregénye, amelyben a szerző ezúttal is a krimi és a sci-fi zsánerét ötvözi, és a robotok viselkedését szabályozó törvényeken keresztül az emberi lélek mozgatórugóit tárja fel.
Gabo Regény Robotregények 175 pont
A Galaktikus Birodalom bukása elkezdődött. A távoli világok lassan modern barbárságba süllyednek, miközben elfeledik a modern tudomány vívmányait. A galaxis széli, jelentéktelen bolygón, a Terminuson azonban már működésbe lépett a matematikus Hari Seldon évezredes terve. Az Alapítvány vezetői, kihasználva tudásukat és leleményességüket, még a legnagyobb ellenfelekkel is szembe szállnak. Ám még a nagy Seldon sem számíthatott minden váratlan tényezővel, ami veszélybe sodorhatja az új aranykor eljövetelét.
A klasszikus történet folytatásában Isaac Asimov tovább boncolgatja az emberi társadalmak működését és törvényszerűségeiket, arra keresve a választ, hogyan lehetne megjósolni a jövőt a tudomány segítségével. Az Alapítvány-trilógia évtizedekkel a megírása után is elgondolkodtató olvasmány, aminek ott a helye minden sci-fi olvasó polcán.
The old battle between East and West is heating up again, after a hundred years of uneasy peace, and robots may hold the key to victory. Only the other side is ten years ahead in research...
A Galaktikus Birodalom tizenkétezer éve létezik – ám egy matematikus szerint már nem sokáig. Hari Seldon minden politikai nyomás ellenére kitart amellett, hogy az általa kidolgozott új tudomány – a pszichohistória – megjósolta a civilizáció bukását. Az új Birodalom felemelkedését megelőző zűrzavar évezredei azonban lerövidíthetők, ha létrehozzák az emberi tudás tárházát egy távoli bolygón: az Alapítványt.
Isaac Asimov klasszikus regénye írók és olvasók generációinak meghatározó olvasmányélménye, ami arra a kérdésre keresi a választ, vajon a tudomány módszereivel feltérképezhetjük-e a jövőt, és képesek vagyunk-e befolyásolni azt. Az Alapítvány-trilógia évtizedekkel a megírása után is elgondolkodtató olvasmány, aminek ott a helye minden sci-fi olvasó polcán.
Az emberiség gyarmatosította a Naprendszert, és a Föld egyre inkább a külső bolygóktól függ, miközben az aszteroidaövezet kalózai is folyamatos fenyegetést jelentenek rá. Amikor a Marsról érkezett élelmiszerek rejtélyes haláleseteket okoznak, a Tudományos Tanács legfiatalabb tagját, David Starrt küldi a Marsra, hogy felderítse a gyilkosságok indítékát, de David egy sokkal nagyobb titokra bukkan a kietlen bolygó mélyén. Útja később a kisbolygóövezetbe viszi, ahol a szülei egy kalóztámadásban életüket vesztették, ám ekkor már nem csupán néhány halálesettel kell számolnia, hanem talán a Föld sorsa is rajta múlik… A Paul French álnéven írt ifjúsági sorozat Isaac Asimov könnyed és kalandos oldalát mutatja meg, miközben nem ad fel semmit a klasszikus science fiction tudományos igényességéből és a szerzőre jellemző sodró és világos stílusból. Az első két könyv, Az Űrvándor és Az aszteroidák kalózai most közös kiadásban, új fordításban jelenik meg.
Az Alapítvány-sorozatból az Apple TV készített adaptációt!
Miközben Hari Seldon azon dolgozik, hogy tökéletesítse a pszichohistória forradalmi tudományát, és biztosítsa az emberiség helyét a csillagok között, a Galaktikus Birodalom az összeomlás küszöbére kerül. Seldon a hatalomért folyó harc kellős közepén találja magát: aki megszerzi magának a matematikust, annak kezébe kerül a pszichohistória, és egyúttal a galaxis jövője is. Seldonnak többek között olyanoktól kell megóvnia élete munkáját, mint a populista, befolyásolható Cleon császár és egy könyörtelen tábornok, miközben meg kell találnia szellemi hagyatéka valódi örököseit – és a keresés saját unokájával és egy új Alapítvány álmával kezdődik.
Isaac Asimov élete utolsóként megírt regényében visszatér az Alapítvány világának születéséhez, lezárja a bevezetését annak a könyvsorozatnak, amelyet a science fiction legnagyobb hatású történetei között tartanak számon.
A galaxis sorsa eldőlt. Golan Trevize, az Első Alapítvány fiatal tanácsosa hozta meg a döntést, amellyel választott a két Alapítvány és Gaia, a kollektív tudattal rendelkező emberiség útja között. Ám Trevize nem elégedett, és végül arra jut, válaszokat csak a legendás Föld, a régen elfeledett eredetbolygó felkutatásával találhat. Társaival, Janov Pelorat történésszel és Blisszel, Gaia képviselőjével nekivág a hosszú útnak, melynek végén úgy reméli, megleli az emberiség bölcsőjét. Ahogy világról világra utaznak, a tanácsos és útitársai előtt egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy végül az ősi múlt dönti majd el, milyen lesz a jövő.
Isaac Asimov kronológiailag utolsó Alapítvány-regényében a szereplőkkel együtt az olvasó előtt is feltárul a Földről kirajzó emberiség története, ahogy mítoszokon és elhagyott bolygókon keresztül az út végül elvezet oda, ahol több mint húszezer évvel ezelőtt minden elkezdődött.
Miután az emberiség a távoli jövőben két részre szakadt, a túlnépesedett bolygónkon élő földlakók és az egykori telepesek leszármazottaiként ismert űrlakók között elmérgesedett a viszony. Amikor a Földön meggyilkolnak egy űrlakót, a New York-i rendőrségen dolgozó Elijah Baley nyomozónak kell megtalálnia a tettest, és a feladathoz társat is rendelnek mellé R. Daneel Olivaw személyében. A nyomozó és az emberszabású robot együtt vetik bele magukat a zsúfolt föld alatti nagyvárosba, hogy a megoldhatatlannak tűnő rejtély végére járjanak.
A robotika atyjaként számon tartott Asimov első robotregényében a krimi és a sci-fi zsánerét ötvözi, egyúttal bemutatja két kedvelt hősét, Baley-t és Olivaw-t, akik későbbi könyveiben is fontos szerephez jutnak.
A Külső Világhoz tartozó Solarián élő maroknyi telepes minden szükségletét hűséges robotszolgálók elégítik ki. Ezen a különös bolygón egy nap olyan gyilkosságra kerül sor, amelyre látszólag nincs elfogadható magyarázat. Az áldozat olyannyira visszavonultan élt, hogy környezetével is csak holografikus úton érintkezett, valakinek mégis sikerült halálos csapást mérnie rá, miközben a szolgálók a robotika első törvényét megszegve tétlenül nézték. Elijah Baley nyomozót pozitronvezérlésű társával, Daneel Olivaw robottal együtt egyenesen New York utcáiról küldik a bolygóra, hogy megoldja az észbontó ügyet.
A robotika atyjaként számon tartott Asimov második robotregénye, amelyben a szerző ezúttal is a krimi és a sci-fi zsánerét ötvözi, idén új fordításban jelenik meg.
Az emberek maguk mögött hagyták a Solariát, a bolygó azonban mégsem néptelenedett el teljesen, rengeteg robot ugyanis itt maradt. Miután hosszú idő múlva újra telepesek érkeznek, megtörténik az elképzelhetetlen: a robotok emberekre támadnak.
A bolygó egykori lakója, Gladia Delmarre két robot és D. G. Baley – a közel két évszázada halott nyomozó, Elijah Baley leszármazottja – társaságában a helyszínre utazik, hogy utánajárjanak a történteknek. Kalandjuk során nagyszabású összeesküvésre bukkannak, és még azzal az eshetőséggel is kénytelenek szembesülni, hogy talán forradalmasítani kell a robotika Három Törvényét.
A robotika atyjaként számon tartott Asimov negyedik, egyben utolsó robotregénye, amely egyúttal hidat képez a szerző klasszikus Alapítvány-sorozatához.
Évszázadokkal azután, hogy atomháború pusztított a Földön, az emberiség az újjáépítésen fáradozik. Egy hónap telt el azóta, hogy további űrkompok érkeztek a bolygóra, és újabb kolonisták csatlakoztak a százakhoz. Immár azok a fiatalok vezetik a népüket, akiket korábban bűnözőknek tartottak. A kolonisták és a földlakók éppen az első közös ünnepüket tartják, amikor mindenki megdöbbenésére idegenek egy csoportja megtámadja őket. Sokakat megölnek, foglyokat ejtenek, és fontos raktárkészleteket visznek el. Amikor a forrófejű Bellamy és megfontolt barátnője, Clarke észreveszik, hogy elrabolták Wellst, Octaviát és Glasst, megfogadják, hogy bármi áron, de kiszabadítják őket. Ám miközben az új ellenség nyomába erednek, egyre többször veszekednek, mivel képtelenek megegyezni abban, hogyan mentsék meg a barátaikat.
Newer York városa túlélte ugyan a holokausztot, de nagy árat fizetett érte: merev erkölcsi törvények uralják, fürge robotok figyelik az emberek viselkedését, a legkisebb kihágás is személyes katasztrófát vonhat maga után. Allen Purcell ama kevesek közé tartozik, akik szó szerint képesek megváltoztatni a világot, és amikor olyan kormányzati állást ajánlanak neki, ahol a közerkölcs felelőse lehet, elhatározza, hogy változtat, amin csak tud. Ehhez azonban tenni kéne valamit azzal a fejjel a szekrényben... Philip K. Dick korai regénye lebilincselő és ijesztő tanmese egy olyan társadalomról, amely a rend fenntartása érdekében bármit képes feláldozni, még a saját szabadságát is.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
