A névtelen

Dosztojevszkijtől származik az a híres mondás, hogy az egész modern orosz irodalom a „Köpeny” ujjából bújt ki. Gogol „Köpenyének" a szerencsétlen, szegény Akakij Akakijevics köpenyének az ujjából. A kis Nyetocska ruhájának ráncaiból pedig a modern orosz gyermektörténet bujt elő. Csehov és Andrejev minden híres gyermektörténetének mintája ez a fura sorsú kis leány volt. Nyetocska az ősanyja a csehovi Vanykáknak és Szónyáknak, suszterinasoknak és cselédgyerekeknek. Andrejev gimnazistáinak és véres sorsú diákkisasszonyainak. Az orosz ember sokkal közelebb áll a gyermekhez, mint mi: hiszen jelleme még tele van gyerekes vonással; századokkal fiatalabb lévén a fajta az európai népek majdnem mindegyikénél. Ezért is könnyű megérteni, hogy az orosz ember nem a gyereket, hanem az embert látja meg először a gyermekben. A gyermeknek ezt az emberi meglátását először Dosztojevszkij vitte bele az orosz irodalomba. (Kiss Dezső)