A fekete ikerlányok, Desiree és Stella tizenhat évesen elszöknek az isten háta mögötti otthonukból, de hamarosan megszakad köztük a kapcsolat. Sok évvel később Desiree bántalmazó férje elől menekülve visszaköltözik kislányával a szülővárosukba, miközben a világosabb bőrű Stella fehérként éli az életét, és még férje sem tud semmit a múltjáról. Hiába ékelődik azonban az ikerlányok közé sok kilométer és hazugság, sorsuk újra összefonódik. És mi történik vajon, amikor lányaik útjai is keresztezik egymást?
Brit Bennett az amerikai Déltől egészen Kaliforniáig ívelő, több generációt felvonultató családregényében egyszerre mesél érzelmekben gazdag történetet, és nyújt betekintést az amerikai történelem egyik meghatározó időszakába. A faji kérdéseken jócskán túlmutató könyvéből kiderül, hogy milyen hosszú árnyékot vethet a múlt egy ember döntéseire, vágyaira és elvárásaira, és hogy milyen okai lehetnek annak, ha valaki a gyökereitől elszakadva kénytelen élni. A halványuló fél 2020 egyik legnagyobb könyvszenzációja volt, megjelenését követően az HBO szinte azonnal lecsapott a megfilmesítési jogaira.
A Dél-Kaliforniában született és nevelkedett Brit Bennett a Stanfordon és a University of Michiganen végzett. A National Book Foundation jelölte a „Harmincöt év alatti tehetségek” elismerésre, esszéi olyan rangos lapokban jelentek meg, mint a The New Yorker, a The New York Times Magazine, a The Paris Review és a Jezebel. Az anyák után ez a második regénye.
Mi történhetett azokban a hónapokban, amelyekből Grace szinte semmire sem emlékszik? Életbe vágó lenne összeraknia a hiányzó időszak eseményeit, és megtudnia, pontosan ki és mi ő, hiszen visszatérése után minden oldalról ellenségek fenyegetik a Katmare Akadémián. Hudson bosszút forral, és olyan titkokról beszél, amelyek talán örökre elszakítják Grace-t Jaxontól, miközben átláthatatlan hatalmi játszmák fonják be az életét. Ennél is nagyobb veszélyt jelent azonban egy ismeretlen gonosz erő, amely magának akarja őt. A lány hamar megtanulja, mit jelent ritka kincsnek lenni egy misztikus lényekkel teli világban. Ha elbukik, mindenki élete veszélybe kerül. A győzelemnek azonban szörnyű ára van; készen áll vajon megfizetni? Tracy Wolff elsöprő sikerű Sóvárgás sorozatának második része új szintre emeli a misztikus romantikát. A Vonzódás az első résznél is fordulatosabb, drámaibb és vérfagyasztóbb.
Két válás áll ennek az álmokat és valóságot lírai erővel ötvöző regénynek a középpontjában: a háború előtti Budapesten született Sophie Landsmann először szülei életében tapasztalja meg az elszakadás buktatókkal és ígéretekkel teli folyamatát, majd felnőtt nőként maga is elhagy egy férfit, hogy azután szeretők között hányódva végül megtalálja önmagát és zsidósága értelmét.
Bár Sophie új otthonai, az Egyesült Államok és Párizs a feledést sürgetik, a nő mindvégig őrzi magában hazája emlékét, és az olvasó vele együtt utazhat vissza térben és időben Magyarországra, hogy megtudja: milyen élmények, titkok, erők formálták azzá Sophie-t, akivé érett fejjel lett.
Susan Taubes önéletrajzi elemekkel átszőtt regényében az elválás sokkal több mint két ember kapcsolatának vége: külső és belső világok hasadását, távolodását és közeledését ábrázolja az írónő lenyűgözően hiteles, olykor szürreális ecsetvonásokkal.
A kultuszregény – amelyet az Egyesült Államokban most fedeznek fel újra az olvasók -évtizedekkel megelőzte korát. A Karl Ove Knausgard és Rachel Cusk nevével fémjelzett, manapság igen népszerű valóságon inneni, de fikción túli irodalom előfutárának is tekinthető. Susan Taubes (1928-1969) Feldmann Zsuzsanna Judit néven született Budapesten, az édesapja pszichoanalitikus, a nagyapja rabbi volt. Apjával 1939-ben emigrált az Egyesült Államokba, és New York államban, Rochesterben telepedtek le. Filozófiát és vallástörténetet tanult Jeruzsálemben, majd a Sorbonne-on. Taubes és férje Susan Sontag és férje, Philip Rieff legközelebbi barátai közé tartoztak. Taubes a hatvanas években tagja lett a kísérleti Open Theaternek, elbeszéléseket publikált és megírt két regényt: az egyik az Elválás, a másik a hamarosan megjelenő Lament for Julia (Júlia siratása). Röviddel az Elválás megjelenése után, 1969 novemberében öngyilkos lett.
Szülei válása után a tízéves Miki gyűlöli a váltott elhelyezést, utálja „új” testvéreit, de legfőképp „apatolvaj” mostohaanyját. Kénytelen azzal szembesülni, hogy a családjuk nem létezik többé. Szerencsére rátalál egy virtuális platformra, ahol a hasonló problémákkal küszködő gyerekek megoszthatják egymással a tapasztalataikat, egy nagy közös célt tervezve…
A közeli jövőben, egy katasztrófa szélén álló világban járunk, ahol lehetetlen nem feltenni a kérdést: mit engedhetünk meg magunknak, mihez van jogunk, illetve mennyire bonyolult kapcsolati viszonyokat vagyunk képesek elviselni akár gyerekként, akár szülőként.
A nyomasztó téma gyakran fergeteges humorral párosul, ám hiába érzünk megkönnyebbülést, amikor a dolgok már kezdenek jóra fordulni, a történet végkifejlete sokkoló…
Kötelező olvasmány minden elvált szülő számára.
A tizenhét éves Veronica Clarke sosem gondolta volna, hogy egy műanyagdarabot a kezében tartva két rózsaszín csík bontakozik ki majd előtte. Hogyan sikerült a barátjának teherbe ejtenie, amikor mindig használtak óvszert? A menő egyetemre készülő lányt csak ez a terhesség választja el a sikeres jövőjétől. Veronica így arra a döntésre jut, hogy meg fogja szakítani a terhességét. Csak egyetlen hatalmas gond van. A legközelebbi hely, ahol legálisan megszakíthatja a tizennyolc év alatti lány a terhességét, majdnem 1500 kilométeres távolságban van Új-Mexikóban. Veronicának ráadásul kocsija sincsen. A lány elkeseredésében az egyetlen személyhez fordul, aki nem fog ítélkezni felette: Bailey Butlerhöz, aki régen Veronica legjobb barátnője volt, és most a középiskola legfurcsább alakja. A terv egyszerű: csupán tizennégy óra alatt elérhetik a klinikát, három órát kell számolni a beavatkozásra, majd tizennégy órát haza. Mi rossz dolog történhet ezalatt? A lányokra három napnyi tömény kaland vár lopott kocsikkal, fegyverekkel, őrült expasival, túlzottan nyájas sztriptíztáncosokkal, görényekkel, alienekkel és egy régen megszakadt barátság őrületes buktatóival. Veronicának hamarosan mindent egy lapra kell feltennie, hogy feloldja a fájdalmakat, amiket ő maga okozott. Az amerikai délnyugat végtelen, csillagfényes égboltja alatt Veronica és Bailey felfedezik, hogy a felnőttséghez vezető út igencsak rögös, de sokkal jobb, ha melletted van egy barát, aki támogat az úton.
| Ted Caplan, Jenni Hendriks |
A nyomolvasó az emlékezés nagy feltárása. Az első világháború idején kezdődő történet egy asszony, egy anya életét követi végig gyermekkorától haláláig. A regény hatvanas éveiben járó elbeszélője a szerző alteregója, akit épp Budapesten ér anyja halálhíre, s ez rég múlt események lavináját indítja el benne. A közeli és távoli múlt megidézésébe beletartoznak a felmenők, a főszereplőket körülvevő emberek, városok, országok és korszakok, amelyek észrevétlenül elenyésztek, és benne van a felbomlott Jugoszlávia a huszadik század migránsaival együtt. A személyes élettörténet azonban csupán keretül szolgál ahhoz, hogy az olvasó a szerzővel azonosulva fölfejtse benne egy egész évszázad szövetének különös darabját. Ebben nem is lenne semmi rendkívüli, ha Dragan Velikić írásművészetének nem abban rejlene a titka, ahogyan képes megidézni egy rég letűnt világot.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
