A kincugi a törött kerámiatárgyak javításának művészi módja a japán kultúrában: folyékony arannyal vagy platinával ragasztják össze a törés helyét, hogy egy esztétikailag új műalkotás jöjjön létre.
A szerző a kincugit kiterjeszti a testre is, saját tapasztalat-töredékeiből rakja össze hősnője alakját – aki viszont a betegség ellen harcolva darabokra hulló életét, méltóságát, érzékiségét, nőiségét próbálja saját erőből összefoltozni. A regény szikár, önsajnálatba soha át nem csapó nyelvezete az a nemes anyag, amely egybefogja ezeket a töredékeket.
A fekete ikerlányok, Desiree és Stella tizenhat évesen elszöknek az isten háta mögötti otthonukból, de hamarosan megszakad köztük a kapcsolat. Sok évvel később Desiree bántalmazó férje elől menekülve visszaköltözik kislányával a szülővárosukba, miközben a világosabb bőrű Stella fehérként éli az életét, és még férje sem tud semmit a múltjáról. Hiába ékelődik azonban az ikerlányok közé sok kilométer és hazugság, sorsuk újra összefonódik. És mi történik vajon, amikor lányaik útjai is keresztezik egymást?
Brit Bennett az amerikai Déltől egészen Kaliforniáig ívelő, több generációt felvonultató családregényében egyszerre mesél érzelmekben gazdag történetet, és nyújt betekintést az amerikai történelem egyik meghatározó időszakába. A faji kérdéseken jócskán túlmutató könyvéből kiderül, hogy milyen hosszú árnyékot vethet a múlt egy ember döntéseire, vágyaira és elvárásaira, és hogy milyen okai lehetnek annak, ha valaki a gyökereitől elszakadva kénytelen élni. A halványuló fél 2020 egyik legnagyobb könyvszenzációja volt, megjelenését követően az HBO szinte azonnal lecsapott a megfilmesítési jogaira.
A Dél-Kaliforniában született és nevelkedett Brit Bennett a Stanfordon és a University of Michiganen végzett. A National Book Foundation jelölte a „Harmincöt év alatti tehetségek” elismerésre, esszéi olyan rangos lapokban jelentek meg, mint a The New Yorker, a The New York Times Magazine, a The Paris Review és a Jezebel. Az anyák után ez a második regénye.
Elég egy meggondolatlan döntés, hogy a 22 éves François élete végérvényesen megváltozzon 1956 telén. Az életveszélyes égési sérüléseket szenvedő férfit csodával határos módon sikerül megmenteni – ám mit ér az élet karok nélkül?
Az elképzelhetetlen testi kínokat átélő Françoisnak a leghétköznapibb mozdulatokat is újra kell tanulnia, azonban nem ez a legnehezebb feladata; az összes eddigi célját és reményét elvesztő fiatal férfinak újra kell teremtenie önmagát, és fel kell lelnie valahol az ehhez szükséges akaraterőt.
A kiutat meglepő módon egy hal, a kecses mozgású muréna hozza el. François új célra lel – ám ennek eléréséhez nemcsak saját és az akkori orvostudomány korlátait kell meghaladnia, hanem kora előítéleteit is.
A neves francia írónő, Valentine Goby díjnyertes regénye az emberi akaraterő diadalának megrendítő és magával ragadó története, egyúttal pedig a parasport hőskorának hiteles krónikája.
Nyúl, a „beszédes amerikai”, aki eddig három kötetre valót mesélt nekünk az amerikai kis-középpolgár hétköznapjairól, akinek köszönhetően itt, Közép-Európában is érezzük Amerika elmúlt évtizedeit – az 50-es évek nekilendülő virágzását és létbizonytalanságát, a 60-asok dühöngő rossz közérzetét és társadalmi bűntudatát, a 70-es évtized általános kimerültségét és apátiáját –, Nyúl tehát most, 1989–90-ben ötvenhat éves, öregnek érzi magát, megkeseredett. Krisztusi korba ért fia baklövést baklövés után követ el, unokái nyugodt életét nem látja biztosítva, felesége egyre függetlenedik tőle, egyszóval, legalább annyi a problémája, mint fiatal korában, amikor felhúzta a nyúlcipőt.
De hová fusson az elhájasodott, szívbeteg, még mindig szeretetre méltó s még mindig kíméletlen, ám sokkal bölcsebb Nyúl? Természetesen Floridába, az öregek paradicsomába. És persze vissza az ifjúságába. Van mire visszatekintenie: érdekes és értelmes életet élt, gyávaságai ellenére bátrabb és józanabb volt, mint a legtöbbünk. Ember volt a XX. század második felében, Huck Finnként és Holden Caulfieldként kezdte, s talán nem túlzás azt állítani: Thomas Mann-i figurák szintjéig jutott.
1893, London. Amikor Cora Seaborne és Francis nevű fia megérkezik Essexbe, ott az a szóbeszéd járja, hogy az egykor a lápvidéken garázdálkodó s emberéleteket követelő mitikus szörny, az essexi Kígyó újra feltűnt Aldwinter egyházközségének partjainál. Lelkes természetbúvárként Corát tűzbe hozza a hír, hisz talán egy eleddig ismeretlen állatfaj példányáról van szó. A lény nyomait követve ismerkedik meg Aldwinter papjával, William Ransome-mal, akivel ellentmondásos érzelmeket táplálnak egymás iránt, míg végül a legváratlanabb módon alakítják át a másik életét. Az essexi kígyó című könyvet számos irodalmi díjra jelölték, megjelenése óta több mint egy éve az eladási listák elején szerepel a könyv az Egyesült Királyságban. Az Év Könyve - The Waterstones British Book Award győztese The Sunday Times Bestseller Mint elsőszámú bestsellert és a 2016-os Waterstones Book of the Yeart Az essexi kígyót további nyolc díjra jelölték, köztük a 2017-es Costa Könyvdíjra és a 2017-es Bailey’s Women’s Prize for Fictionre. Sarah műveit tizenegy nyelvre fordítják le, a Guardiannek és a The Financial Timesnak ír recenziókat. Kendőzetlenségében magával ragadó regény, melyben vágy és hit gabalyodik egymásba a lápon, de az igazi csoda a barátság. Sarah Perrynek megvan az a rendkívüli adottsága, hogy elkövesse a prózával az elképzelhetetlent - más szóval olyan író, aki érti az életet. (Jessie Burton, a Babaház úrnője és a Múzsa című könyv szerzője) Az essexi kígyó élvezetes olvasmány: egy rendkívül tehetséges szerző intelligens, magával ragadó munkája. (Sarah Waters, A szobalány című könyv szerzője) Ettől a könyvtől vágyat kapunk rá, hogy jobb emberré váljunk. (Justine Jordan, The Guardian)
"A Pulitzer-díjas Michael Chabon újabb irodalmi remekművel jelentkezik igazságról és hazugságról, családi legendákról és egzisztenciális kalandokról, valamint azokról az erőkről, amelyek el akarnak bennünket pusztítani. A regény vallomás egy öregember halálos ágyáról. A szerző egy egész kort zsugorít egyetlen életbe, és egyetlen életet egyetlen hétbe a háború előtti Philadelphia zsidó nyomornegyedeitől Németország elfoglalásáig, egy floridai nyugdíjas falutól egy New York-i börtönig, az amerikai űrprogram aranykorától „az amerikai évszázad” alkonyáig. Egy élet sodró, megható, tragikomikus, alaposan kikutatott és abszolút fiktív átirata, egy olyan életé, amely átível a huszadik század sötét szívén. A könyv egy olyan hazugság, amely igazat mond, olyan kitaláció, ami tény; Michael Chabon legmerészebb és legmegindítóbb műve. A Ragyog a hold című könyv nemzetközi díjai, elismerései: NEW YORK TIMES BESTSELLER Winner of the Sophie Brody Medal • An NBCC Finalist for 2016 Award for Fiction • ALA Carnegie Medal Finalist for Excellence in Fiction • Wall Street Journal’s Best Novel of the Year • A New York Times Notable Book of the Year • A Washington Post Best Book of the Year • An NPR Best Book of the Year • A Slate Best Book of the Year • A Christian Science Monitor Top 15 Fiction Book of the Year • A New York Magazine Best Book of the Year • A San Francisco Chronicle Book of the Year • A Buzzfeed Best Book of the Year • A New York Post Best Book of the Year iBooks Novel of the Year • An Amazon Editors' Top 20 Book of the Year • #1 Indie Next Pick • #1 Amazon Spotlight Pick • A New York Times Book Review Editors’ Choice • A BookPage Top Fiction Pick of the Month • An Indie Next Bestseller"
© 2020 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
