Stephen King és Owen King szuperprodukciójában, apa és fia közösen írt könyvében a fő kérdés: mi történhet, ha a nők eltűnnek a férfiak világából? Valamikor a jövőben (amely olyan valóságos, hogy akár napjainkra is felcserélhető lehetne) a nőket elalvás közben beburkolja egy ismeretlen fehérjéből képződő hártya, olyan, mint a selyemgubó. Ha a Csipkerózsikákként alvó nőket felébresztik, vagy bármi módon megsérül a gubójuk, akkor állatiasan vadak és erőszakosak lesznek. Alvás közben viszont egy másik, a miénknél jobb világba jutnak, ahol harmónia uralkodik, és szinte nincsenek konfliktusok.

Egy isten háta mögötti helyen, a nyugat-virginiai Dooling női börtönében azonban van egyvalaki, egy titokzatos idegen, bizonyos Eve Black, aki normális módon elalszik és felébred. De vajon az ő esetében orvosi anomáliáról van szó, amit tanulmányozni kellene, hátha megoldást ad erre az egész alvásproblémára? Vagy talán Eve Black démon, a megmagyarázhatatlan jelenség okozója, és a legjobb lenne megsemmisíteni? A magukra maradt, egyre inkább ősi ösztöneikre hallgató férfiak egymással vetélkedő frakciókra szakadnak: ki megölni, ki megmenteni akarja Eve-t. Mások a zűrzavart kihasználva személyes ellenségeiken állnának bosszút. A csupa férfi világban elszabadul a pokol és tombol az erőszak... Fordította: Dranka Anita

1999-ben ​bejárta a világsajtót a hír: Stephen Kinget elütötte egy kisteherautó, s a népszerű író súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Szerencsére – és az olvasók nagy örömére – King felépült. Lábadozása idején írta meg, pontosabban fejezte be az 1997-ben elkezdett, majd félretett művét, Az írásról-t. King ezúttal nem borzongatni akarja kedves és hűséges olvasóit, hanem elmeséli, hogyan vált íróvá, és bevezeti őket a szakma rejtelmeibe. A tőle megszokott lendületes stílusban, humorral átszőve beszél finoman szólva is hányatott gyerekkoráról – hogyan vándoroltak városról városra, mennyit küszködött az édesanyja, hogy fenntartsa a családot, gyerekkori csínyekről –, kezdeti nehézségeiről, amikor rendre visszautasították az írásait, alkoholproblémáiról, majd a Carrie jelentette áttörésről 1974-ben. S innentől kezdve egyenesen ívelt felfelé a karrierje, mely mind a mai napig töretlen. Beavatja olvasóit műhelytitkaiba, és hol világirodalmi, hol saját elbeszéléséből vett példákon keresztül szemlélteti, hogyan zajlik nála az alkotás folyamata – az első, nyers változattól a végső formába öntött műig. Mindeközben arra is szakít időt, hogy írásra buzdítsa arra hajlamos olvasóit, ellátva őket jó tanácsokkal. Stephen King rajongói – új oldaláról ismerve meg kedvenc írójukat – ezúttal bepillantást nyerhetnek abba, hogyan is készülnek az általuk olyannyira kedvelt, izgalmas, annyi kellemes-borzongató percet szerző művek, de a kötet rendkívül szórakoztató lehet bárkinek, akit érdekel, hogyan születnek a sikerkönyvek.

Heten voltak. Hét kiskamasz barát, akiknek szembe kellett szállniuk a városukat terrorizáló rémmel. A csatornákban, a lefolyókban, a kanálisban lakó Az időről időre felszínre bukkant, és akkor útját hullák szegélyezték. Sok hulla. De Derry városában ezen senki sem lepődött meg. Az emberek halandóak, a gyerekek meg főleg. Egészen addig, amíg ők heten össze nem fogtak, hogy legyőzzék Azt. Bill, a vezér, aki az öccse halálát akarja megbosszulni. Ben, akinek a könyvek a barátai, na meg az ennivaló. Richie, akinek mindig rosszkor jár a szája, ráadásul különféle Hangokon. Stan, aki gyűlöli a rendetlenséget és a piszkot. Eddie, akinek asztmája van és tankszerű anyja. Michael, a néger. És Beverly, a lány, akit ver az apja és akibe ketten is szerelmesek. De hogyan szállhat szembe hét gyerek az egész várost megfertőző gonosszal? Stephen King hatalmas regénye vérfagyasztó izgalmak során válaszolja meg a kérdést. És mesél még gyerekkorról és felnőttségről, pénzről és szegénységről, barátságról és kirekesztettségről, lányról és fiúról. Szóval az életről.

Ben Mears, a sikeres író visszatér a Jerusalem's Lot nevű, isten háta mögötti kisvárosba, hogy „kiírja” magából itt szerzett gyermekkori traumáját: az 1930-as években a komoran a helység fölé magasodó Marsten-házba vonult vissza egy véres kezű gengszter, aki egy nap - látszólag minden indok nélkül - agyonlőtte feleségét, majd felkötötte magát. A gyermek Ben Mears egyszer beszökött ide, és meglátta a gengszter lógó hulláját, amely még évtizedek múltán sem indult oszlásnak... Az írónak azonban nem a nyugodt alkotómunka jut osztályrészül. Az álmos kisvárost mindinkább a megmagyarázhatatlan rettegés keríti hatalmába. Találnak egy akasztott kutyát, eltűnik két gyerek, s egyik este egy talpraesett kisfiú, Mark Pétrie a szobája ablakában megpillantja az egyik - időközben eltemetett - gyermek vigyorgó arcát. Mark már-már enged a kísértet bűverejének, de azután egy keresztet tart feléje, aminek láttán a jelenés agonizálni kezd, és füstté válik. Ben, Mark és még néhány, mindenre elszánt helybéli megindítja élet-halál harcát a Marsten-ház titokzatos lakói ellen. A Borzalmak városa Stephen King másodikként megjelent regénye, 1975-ből. Bár a művet a Carrie című regény után adták ki, de előbb született. Fordította: Gecsényi Györgyi

Valahol a kaliforniai sivatag mélyén, egy titkos katonai laboratóriumban üzemzavar támad, s elszabadul egy gyilkos vírus. Az emberiség csupán egy kis csoportja éli túl a kórt. A túlélők két táborra oszlanak: vannak, akik Abagail anyát, a 108 éves idős asszonyt, és vannak, akik a baljós, sötét lényt, Randall Flagget követik. Míg az egyik csoport a társadalom újrafelépítésén fáradozik, a másik fegyverkezik és katonákat képez ki. Hamarosan elkerülhetetlenné válik az összecsapás. Stephen King klasszikussá vált monumentális regénye maga a figyelmeztetés: „Emberiség, vigyázz!” „Mutasson nekem egy magányos férfit vagy nőt, és én mutatok egy szentet. Adjon kettőt, egymásba szeretnek. Adjon hármat, és feltalálják a "társadalomnak" nevezett elbűvölő dolgot. Adjon négyet, és építeni fognak egy piramist. Adjon ötöt, és kirekesztenek egyet. Adjon hatot, és feltalálják az előítéletet. Adjon hetet, és hét éven belül újra föltalálják a hadviselést. Lehet, hogy az embert Isten képére alkották, de az emberi társadalmat az Ő ellenlábasáéra, és a társadalom folyton hazafelé igyekszik.”

A chamberlaini gimnáziumban közeleg az érettségi. A tizenhat éves, esetlen Carrie White-ot nemcsak bigottan vallásos anyja terrorizálja, hanem diáktársai - főként a lányok - gúnyolódásának is állandó céltáblája. Egy különösen megalázó esemény után a főkolomposokat megbüntetik, Carrie-ben pedig nőttön-nő az indulat, elégtételt akar venni az őt ért sérelmekért.

Egyre inkább tudatosul benne, hogy félelmetes telekinetikus képessége micsoda hatalom. Végül elérkezik az érettségi bál estéje, ami felejthetetlen lesz mindenki számára, és örökre megváltoztatja a város életét.

A Carrie Stephen King sorrendben negyedik regénye, mégis elsőként jelent meg, és zajos sikert aratott: egy év alatt több mint egymillió példányt adtak el belőle. Írója akkoriban még középiskolai tanárként dolgozott, alig jött ki a fizetéséből, és ehhez a történethez nem fűzött komolyabb reményeket – kezdetben novellának szánta, de nem volt vele elégedett. Végül ki is dobta, az anekdota szerint felesége bányászta elő a szemetesből, és ő győzte meg a pályakezdő írót, hogy érdemes kidolgoznia az ötletet. Egy visszaemlékezésben afféle fordított Hamupipőke-történetnek nevezte a Carrie-t, amelyet a Rosemary gyermeke és az Ördögűző című filmekkel állítanak párhuzamba.

A búvóhely („Odalent” sci-fi sorozat III/3.)Ebben a harmadik, befejező epizódban végre fény derül az igazságra a következőkkel kapcsolatban:– Kicsodák Thomas és Kat szülei?– Valóban él-e valami természetfeletti lény a bunker alatt?– Kik dolgoznak igazából a bázison?– Kijutnak-e valaha a fiatalok a föld alatti bunkerből?...valamint: érdemes-e egyáltalán kijutni onnan?Ebben a részben olyan kérdésekre kapunk választ, és olyan fordulatokkal találjuk szembe magunkat, ami Thomas és Kat életét örökre megváltoztatja.És nemcsak az ő életüket, de az egész világot.

Ahogy az Európai Unió felbomlása után az országok városállamokra estek szét, úgy a tizenhárom éves Vik családja is kettészakadt. Apja a háborús légkörben egy másik városállamhoz készül átállni, anyja titkos ügynök barátja, Rod pedig most a barátnőjét, Ajlát próbálja behálózni. Vik sodródik az eseményekkel, úgy érzi, mindenki a feje fölött dönt, ráadásul - hiába fogadta föltétlen bizalmába - most mintha a rejtélyes Gömb is magára hagyta volna. A Fekete fény második részében, Vik különleges külső és belső utazása során feltárulnak a családi múlt titkai, új megvilágításba kerülnek a jelen eseményei, és olyasmi derül ki a Gömbről, amire Vikhez hasonlóan talán az olvasó sem számít. A Városból a titokzatos Gömb segítségével elmenekült Vik a szomszédos városállam, Protográd, vagy ahogy ők nevezik: „Szegény Szomszéd” felé veszi az irányt apjával és hajdani gombászkolóniájuk néhány megmaradt tagjával abban a reményben, hogy Vik eltűnt nagybátyja, Bátyó nyomára bukkannak.

Ethan Burke különleges ügynök világos küldetéssel érkezik az idahói Wayward Pines-ba: meg kell találnia és haza kell juttatnia két társát, akik egy hónappal korábban tűntek el az idilli kisvárosban. Mielőtt azonban felvehetné a kapcsolatot a helyi erőkkel, baleset áldozata lesz. Kórházban tér magához, igazolvány, mobiltelefon és aktatáska nélkül. S bár a személyzet nagyon kedves vele, őt mégis nyugtalanítja valami.

Ahogy telnek a napok, Ethan nyomozása egyre több kérdést vet fel. Miért nem tudja felhívni a feleségét és a fiát? Miért nem hiszik el a helyiek, hogy ő különleges ügynök? S mi célt szolgál a várost körülvevő elektromos kerítés? A lakosokat akarják bent tartani vele? Vagy valami mást odakint? Nyomozásának végére Ethan szörnyű dolgokra döbben rá: talán soha nem jut ki élve Wayward Pines-ból, mert ő már nem ugyanaz az ember, aki egykoron volt.

Blake Crouch a huszonegyedik századi thriller koronázatlan királya, a Wayward Pines-trilógia pedig az eddigi mesterműve. A köteteket televízióra alkalmazta a Fox, a sorozat egyes részeit olyan elismert rendezők jegyzik, mint M. Night Shyamalan és Antal Nimród, a főbb szerepekben pedig nem kisebb színészeket láthatunk, mint Matt Dillon, Terrence Howard, Toby Jones és Juliette Lewis.

A közeli jövőben a tengerszint emelkedik, az emberiség szuperviharok, áradások, járványok és irgalmatlan hőhullámok szorításában vergődik. 

Amikor egy texasi olajmilliárdos váratlan megoldással áll elő az éghajlatváltozás által okozott katasztrófák mérséklésére, a világ válaszút elé kerül: hagyja, hogy az excentrikus mágnás végrehajtsa a kísérletét, vagy megpróbálják valamilyen indokkal feltartóztatni? 

Működik-e egyáltalán ez a soha nem tesztelt technológia? És ha működik, milyen váratlan mellékhatások merülhetnek fel, amelyekkel senki sem számolt? 

Bár úgy tűnik, a helyzeten már nem sokat lehet rontani, többekben felmerül, mi lesz, ha ez a kéretlen gyógymód többet árt, mint használ? Az ügyben ugyanúgy érintettek vezető európai politikusok, mint a kínai titkosszolgálat, az indai hadsereg tisztjei, vagy néhány egyszerű amerikai őslakos, és mindegyikük döntése kihat a bolygónkat érintő változásokra. 

A texasi olajmezőktől a holland királyi palotán és a Himaláján át a Kínát Indiától elválasztó vitatott határvonalig vezet az út, a sokszoros New York Times-bestseller író Neal Stephenson pedig a tőle megszokott alapos tudományossággal és lehengerlő mesélő készséggel járja körbe a közelgő jövő legégetőbb kérdéseit.

Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, és az egyetlen, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, melyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjelente elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő valójában egy megfejtésre váró kód. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, nagy ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, melyek elől mindenki más menekül. Aztán egyszer csak minden megváltozik, amikor megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is... James Dashner, a világszerte szenzációs sikerű Útvesztő-sorozat szerzője az egyik legnépszerűbb amerikai ifjúsági író. A trilógiának szánt sorozat köteteinek száma utóbb négyre nőtt, ahogy a Sziklás-hegységben élő szerző gyermekeinek száma is. Az Útvesztő és folytatása, a Tűzpróba írója amúgy nem nagy barátja a számoknak, pedig eredetileg könyvelőként dolgozott. Most viszont rendkívül hálás azért, hogy történetek írásából élhet, és úgy tartja, nála nagyobb mázlista kevés van a világon.