Voltak baljós elõjelek. A konyhaszekrényben halk pattanással elrepedt a levesestál. Nem vették észre, mostanában ritkán terítettek szervizzel. Leesett a falról a nagymama gobelinje, eltört benne az üveg. A professzor úgy vélte, ez a bejárónõ legújabb cselszövése, és felesége halk mondatára: „Rossz ómen…” harsány nevetéssel reagált. Idõnként sóhajtott valaki, ezt a szélnek, be-becsapódott az ajtó, ezt a huzatnak tulajdonították. Történtek bizonyos dolgok. Ezek talán némiképp eltértek a normálistól, lehetett volna figyelni rájuk, de épp ily joggal figyelemre se méltatni õket. A professzort lekötötte, tudatát betöltötte az embergyûlölet.