„Nem tehetsz róla, hogy zsidónak születtél, de sose szégyelld! És vésd az agyadba fiacskám: az antiszemitizmus egyik oka a gyáva zsidó…” Ez a nagyapai mottó vezérli az 1938-as tiszaeszlári cserkésztábor kispajtását, a pécsi Széchenyi István reálgimnázium pingpong bajnokát, az 104/7-es büntetõszázad gúzsba kötött ifjoncát akkor is, amikor az SS-tizedes - mielõtt megásatná vele a sírját - megparancsolja: tisztítsa meg az ásót. Róbert László késõbbi élete is egyfajta kalandregény. A tiszta szívû, naiv ifjúkommunistából a Rajk-per után bútortróger, késõbb a Rádió római, illetve párizsi tudósítója lesz. Egyik vietnami könyvéhez Graham Green ír elõszót. A Tisztelendõk címû, eddig harmincöt epizódból álló és folytatódó sorozata - amelynek ideáját XXIII. János pápától kapja - bejárja Európa számos televízióját. Mózes-Jézus-Mohamed címû filmje az elsõ hiteles kelet-európai tanúságtétel a zsidó-keresztény-muzulmán dialógus mellett. A szerzõ élete egyik legnagyobb kalandjának tekinti, hogy felkutassa az igaz, az etikusan hatékony embert a háborúk, a faji és társadalmi elnyomás rettenetei között is, a Tízparancsolat és az Evangélium igéinek segítségével. Ebben a könyvében, remélhetõleg folytatandó önéletrajzának az ifjúkori éveket felidézõ elsõ kötetében nemcsak szabósegéd öregapjának állít emléket. A emberi tartás példájaként ismerkedhet meg az olvasó a pécsi latintanár Petrovics Ede atyával éppúgy, mint a Luftwaffe katonájával vagy a sváb Wágner hadapród õrmesterrel, aki a szó szoros értelmében a sír szélérõl hozza vissza az életbe a tizennyolc éves munkaszolgálatost. Elsõsorban az vegye kézbe Róbert László könyvét, aki egyszerre szeret - vagy tud - sírni és nevetni.