A Zöld Henrik című regény Gottfried Keller legjelentősebb alkotása, az annyi ellentmondást hordozó XIX. század nagy kérdéseit tükröző, önéletrajzi motívumokkal átszőtt mű. Balázs Béla feljegyezte, hogy a Zöld Henrik hatására indult el hátizsákkal, térkép nélkül a nagyvilágba, és Babits Mihály ezt írja róla: „A Zöld Henrik formájában Goethe Wilhelm Meisterének kései leszármazottja. Részleteinek gazdagsága csodálatos.” De Keller elbeszéléseire, A seldwylai emberek-re és a Zürichi novellák-ra sem találhatunk szebb és igazabb méltatást a Babitsénál: „Csodálatos, – írja – hogy Keller, akit életírói rideg, magányos, tüskés embernek festenek… az igazi emberi emóció milyen kincses tartalékát oldotta fel ezekben a novellákban.” Az irodalmár véleménye Keller művészetéről megegyezik az olvasók véleményével – ezt bizonyítja az a sok száz kiadás, melyben művei összegyűjtve és külön-külön világszerte megjelentek.
Ezekkel együtt is megveheted