Stendhal palástolt érzelmességében és értelmi fegyelmében két világ, a XVIII. és a XIX. század munkál, és talán ez a kettõsség teszi, hogy ez az éles szemû katonatiszt és precíz tisztviselõ, szenvedélyes, olaszos mûkedvelõ és gyanakvó diplomata olyan mélyen átéli, de egyszersmind kívülrõl szemléli, és mûvészetében hitelesen jeleníti meg kora emberi-társadalmi élményét.A Vörös és fekete fõszereplõje Julien Sorel, a szegény sorból származó, becsvágyó fiatalember, aki tudatosan egyházi pályára készül, de nem vallási meggyõzõdésbõl, sokkal inkább érvényesülési vágytól vezérelve. A történet magvát Sorel szerelmei és lelki vívódása adja.