A Robinson az őrhelyen című regény valódi, hagyományos sci-fi. Kalandokban bővelkedő, izgalmas történet; kalandozás a százötven év múlva élő nemzedék gondjai között. Az olvasó fordulatos tudósítást kap a tenger mélyére épített bázison, a Hold felszínére telepített kutatóállomáson, valamint a föld számos pontján küzdelmet folytató vagy a harcot feladó emberek életéről, kalandjairól. A csillagközi idegenek által keltett katasztrófa idején a régi kapcsolatok felbomlanak, újak születnek, és megindul az utódok generációjának, a Második Civilizációnak a fejlődése. Az Ezeréves őrszolgálat című regényfolyamhoz tartozó kötet az előtörténet és a folytatások nélkül is élvezhető, szórakoztató olvasmány.

A Kincsesbolygó felfedezőinek kalandjai folytatódnak.
A planétán eltemetett hatalmas kincs tovább ingerli az alvilági bűnözők fantáziáját. A kincs méltó arra, hogy a hataloméhes kalózok és más rablók megpróbálják megszerezni, de a távoli birodalom, a Földet egyszer már letaroló, ám később mégis vereséget szenvedő Robak ügynökei is érdeklődéssel fordulnak a kőkorszaki szinten élő népek által lakott bolygó felé.
Az ellentétes oldalon álló erők csatározásának története összefonódik az előző részben megismert szereplők életével, ebből kerekedik ki a „Második őrszolgálat” harmadik részében leírt kalandokból. Az Őrszolgálat sorozat korábbi köteteinek szereplői is felbukkannak a történetben, így az Ezeréves őrszolgálat negyedik és ötödik részében megismert hősök is megjelennek a regény lapjain. A kötettel immár nyolc részre bővült az „Őrszolgálat” sorozata.

Egy reggelen jólöltözött, szép, fiatal lány holtestére bukkan egy kocogó a patak partján. A személyazonosságát a nála lévő értéktárgyak alapján első pillantásra nem lehet megállapítani, így a rendőröknek már az is fejtörést okoz, ki volt a szépség, amíg élt. Azt végképp csak alapos nyomozással deríthetik ki, hogy miért kellett meghalnia, és végül a hagyományos kérdésre adható választ, hogy ki a tettes, csak az utolsó lapokon tudjuk meg. Amíg a rejtélyt a hatóságok és az öntevékeny nyomozók megfejtik, féltucatnyi gyanúsítottat kell végigvizsgálni, volt-e alibije, és kire mutatnak az eleinte halványan látszó, később határozottá váló bizonyítékok. 

Bálványként nem állhatsz le egyetlen percre sem! Ha elhagyod a csúcsot, oda nincs vissza út, ám, ha egy gyilkos közbelép... A műsornak persze folytatódnia kell. Szimatolhatsz az elhanyagolt gyárudvar mögött, az erdőben megbúvó külső telephelyen vagy bárhol, de vigyázat, a rossz fiúk között nem bújhatsz el. Egyet ne felejts! Vagy te találsz rá a gyilkosra, vagy a gyilkos talál rád!

Biztonságosnak hitt világukból felfedező útra indul négy fiatal, és tehetetlenül, elborzadva végignézi, ahogy egy sok fényév távolából érkező harcias agresszor brutális kegyetlenséggel legyilkolja az éppen felfedezett bolygó maroknyi lakosságát. A kipusztított világ két túlélőjével hazaindulnak, hogy a saját népüknek beszámolhassanak az őket is fenyegető veszedelemről, és biztonságuk törékenységéről. Ezalatt a Föld népessége ugyancsak honvédő háborúra készül. Anna a királynő, Gábor a király megkapták az üzenetet, útrakelt feléjük a gyarmatosító csillagflotta. Shaare és Doween segítségével tervezik a védekezést, amely minden jel szerint meghaladja majd a Föld technikai felkészültségét. Több fronton kell harcolni. Hatalomra tör a lázadók maroknyi, ám erőszakos csoportja, de a Holdon is veszedelmes meglepetés vár a védekezést szervezőkre. A feladat lehetetlennek látszik. Az Ezeréves őrszolgálat regénysorozat utolsó kötetéből kiderül, hogy megállják-e a helyüket a háborúban, a létszámban időközben kiegészülő védelmi erők, vagy elbuknak, és a Föld végleg elveszíti a függetlenségét, esetleg a lakosságát is. Az emberi civilizáció sorsa a tét. A kötetben az olvasó a sorozat összes eddigi kérdésére választ kaphat.Az ötrészes sorozat minden kötete élvezhető külön történetként, de érdemes elolvasni az előzményeket!

Amikor megírtam az Ezeréves őrszolgálat sorozat befejező kötetét, hiányt éreztem. Azon gondolkodtam, vajon hogyan kezdődhetett az egész történet, és amíg ezen törtem a fejem, rájöttem, hogy ez az olvasót is fölöttébb érdekelheti. Az jutott az eszembe, meg kellene írnom a mese elejét, de egy kicsit tévedtem. A mesét nem én írtam, az megírta saját magát. Még a szereplőket sem én találtam ki, azok hívás nélkül jelentkeztek, és tudatták velem, ha a történet elejére vagyok kíváncsi, akkor az ő karakterüket ábrázoljam, és az ő sorsukat kövessem. Ez a regény nélkülem született, csak lejegyeztem, de írni a sorozat másik négy kötete írta. A mondatokat én formáltam ugyan, de ez nem több annál, mint amikor a történész lejegyzi a régi korok eseményeit. A mese úgy kanyargott, ahogy akart, és abba nem avatkoztam bele. Egy történész sem másíthatná meg az eltelt idők eseményeinek leírását. Beszélhet róla viccesen vagy szomorúan, szárazon vagy drámai hangon, de a valót kell mondania. Nekem is csak ennyi választásom maradt. Végül pedig kiderült: az ezeréves őrszolgálat tízezer évvel ezelőtt kezdődött. Jó szórakozást kívánok a regényhez!

Az ​1848-49-es szabadságharcot megnyertük, és megvalósult Kossuth Lajos nagy álma, a Dunai Konföderácó!

Kossuth Csaba – Kossuth Lajos unokája –, fiatal lovastiszt feladatot kap a hadügyi államtitkártól, hogy juttasson el egy bizalmas iratot a Konföderáció fővárosába, Belgrádba. A vonatot azonban szerb szeparatisták támadják meg, és az iratok eltűnnek, a helyszínen csupán egy pikk király marad. Ezalatt a Budai Ganz gyárból egy rejtélyes feketeköpenyes alak elköti a Konföderáció legújabb titkos fejlesztését, egy hadi szivarhajót, és útnak indítja Belgrád felé. Kossuth Csaba egy szépséges kémnővel ered a titokzatos és mindenre elszánt idegen nyomába, akinek célja nem kevesebb, mint a Konföderáció elpusztítása függetlenül attól, hogy ez hány emberéletet követel.

Pintér Bence és Pintér Máté regénye új műfajjal színesíti az ifjúsági regények palettáját. A szivarhajó utolsó útja olyan alternatív történelmi kalandregény, amely egyszerre szerez örömet Jules Verne olvasóinak és a James Bond-rajongóknak.

A Marsot felderítő űrhajósok a sivatag mélyén gigantikus épületekre bukkannak… melyek talán korántsem olyan lakatlanok, amilyeneknek első pillantásra tűnnek. A megbélyegzett, állását vesztett pilóta mégiscsak visszatérhet az űrbe, de a Jupiter egyik holdjára indult expedíció hátterében sötét titkok lappanganak. Mindeközben a földön is meglepő dolgokra derül fény: egy új gyógyszer hataloméhes démonná változtat egy törékeny, fiatal lányt; Ludwig professzor zseniális találmánya a nézőt egyenesen a film valóságába röpíti; rettentő természeti katasztrófa következtében Közép-Amerika a tengerbe süllyed, és az egész világ éghajlata drasztikusan megváltozik; egy forradalmian új technikának köszönhetően az ember bepillantást nyerhet párhuzamos univerzumokba… Az SF amerikai aranykorának egyik legizgalmasabb szerzője igazságtalanul rövidre szabott élete alatt is számos emlékezetes történetet vetett papírra, melyek közül nyolc most első ízben lát napvilágot magyar fordításban, kizárólag a Galaktika Baráti Kör tagjai számára.

Amerika, 1962. A rabszolgatartás újra legális. A néhány túlélő zsidó álnéven bujkál. San Franciscóban a Ji King legalább annyira hétköznapi dolog, mint a telefonkönyv. Mindez azért, mert a szövetséges hatalmak elveszítették a második világháborút, és az Egyesült Államok területén most közösen osztozik a császári Japán és a náci Németország. De azt mondják, létezik egy könyv. Egy betiltott könyv, amely egy másik világról szól. Azt is mondják, hogy abban a másik világban a háborút a szövetségesek nyerték meg. Mindenki a valóságot keresi, de vajon létezik-e valóság egyáltalán?

Philip K. Dick Hugo-díjas regénye mára a science-fiction klasszikusává vált. Egyszerre teremtette meg az alternatív történelmi regények műfaját, és emelte íróját a tudományos fantasztikus irodalom legnagyobb alakjai közé.

Dallas, ​1963. november 22. 
Három lövés dördül. 
John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke halott.

„Pörög egy tízcentes, és tótágast áll a világ. Ki tudhatja, mikor múlik egy pillanaton az élet, és miért?”

Jake Epping kisvárosi angoltanár, jóképű, művelt, harmincas fiatalember. Amikor a gimnázium felnőtt angol kurzusán „A nap, amelyen megváltozott az életem” címmel íratott dolgozatokat javítja, elé kerül a pedellus fogalmazása: Harry Dunning ötven évvel azelőtt valahogyan túlélte, ahogy az apja lemészárolta a tulajdon családját. Jake teljesen odavan… ám kisvártatva még nagyobb titok birtokába jut, amikor öreg barátja, Al, az egyik helyi bisztró tulajdonosa azzal a bizarr kéréssel áll elő, hogy előzze meg azt az eseményt, amelytől ő Amerika és a világ romlását datálja: akadályozza meg Lee Harvey Oswaldot Kennedy elnök meggyilkolásában. Hogy hogyan? Egyszerű. Lépjen át a bisztró spájzában nyíló időkapun, és térjen vissza a nagy amerikai kocsik, Elvis Presley és az általános dohányzás korába. Jake az idő előrehaladtával nem tudja eldönteni, áldja-e vagy átkozza Alt, amiért erre a küldetésre rávette, azt azonban egyre biztosabban tudja, hogy a múltban vagy a jövőben szeretne-e élni.

Stephen King regénye nem pusztán zseniális időutazás és páratlanul izgalmas, váratlan fordulatokban gazdag történet, hanem a véletlenről, a választásainktól és a sorsról szóló tűnődés is. Letehetetlen.

A ​nácik bukása után létrejött a Negyedik Birodalom – a Holdon. Adolf Hitler holtteste (elvileg) nyomtalanul eltűnt, de a nemzetiszocialista ideológia virágkorát éli továbbra is, egy másik égitesten.

A könyv egy fiatal nőről szól, aki hisz a faji felsőbbrendűségben és mind­azokban a doktrínákban, amelyeket a Földről tanult. Ám amikor egy amerikai űrhajó érkezik a Holdra 2018-ban, minden megváltozik. Renate a Földre utazik, hogy beszélhessen az embereknek az erkölcsileg magasabb rendű náci életmód erényeiről, ám amit ott talál, cseppet sem olyan, mint a propagandában.

A világ abszurditását tükröző mű könyörtelen görbe­tükröt tart elénk, bemutatva civilizációnk vakságát és önpusztító hatásait. Politikai szatíra a hatalom szégyentelen kapzsiságáról, a tömegek manipulálásáról, az ideológiák hatásairól – és természetesen az emberiség végtelen ostobaságáról.

A regény az Iron Sky című film forgatókönyvén és Johanna Sinisalo kutatásain alapul, a könyv így annak ún. „írói változata”, megfűszerezve az űrnél is sötétebb humorral.