Az elsüllyedt földrész titka örök talány. Akit vonz a téma, kirándulhat a messzi múltba, és találkozhat az utolsó atlantiszi király korával. Elindulunk a Csillagtársaság központi bolygójáról, és megtesszük a sok ezeréves utat, vissza a múltba. Claudron, a főhős megtette ezt az utat, bár az időutazásnak ez a formája enyhén szólva tiltott, hiszen a legkisebb óvatlanság is időrombolást okozhat. Az ifjú szerencsésen meghekkelte az időutazás tilalmát, és eljutott a csodálatos Salva bolygóról az Ókor ugyancsak csodálatos világába.

A sci-fi regény nincs tele műszaki halandzsával, de van benne kevés romantika – ez aligha lephet meg bárkit, miután a cím menyasszonyt említ.

Modern stílusú mese a mai gyermekeknek, akik már két, hároméves korban tévét néznek, négy, ötévesen telefont használnak. Ezek mellett a mese a hagyományos értékeket képviseli, a gyermekek lelkét a koruknak megfelelő érdeklődés szerint terelgeti a szeretet, a becsület és az okosság irányába.

Bálványként nem állhatsz le egyetlen percre sem! Ha elhagyod a csúcsot, oda nincs vissza út, ám, ha egy gyilkos közbelép... A műsornak persze folytatódnia kell. Szimatolhatsz az elhanyagolt gyárudvar mögött, az erdőben megbúvó külső telephelyen vagy bárhol, de vigyázat, a rossz fiúk között nem bújhatsz el. Egyet ne felejts! Vagy te találsz rá a gyilkosra, vagy a gyilkos talál rád!

A Kincsesbolygó felfedezőinek kalandjai folytatódnak.
A planétán eltemetett hatalmas kincs tovább ingerli az alvilági bűnözők fantáziáját. A kincs méltó arra, hogy a hataloméhes kalózok és más rablók megpróbálják megszerezni, de a távoli birodalom, a Földet egyszer már letaroló, ám később mégis vereséget szenvedő Robak ügynökei is érdeklődéssel fordulnak a kőkorszaki szinten élő népek által lakott bolygó felé.
Az ellentétes oldalon álló erők csatározásának története összefonódik az előző részben megismert szereplők életével, ebből kerekedik ki a „Második őrszolgálat” harmadik részében leírt kalandokból. Az Őrszolgálat sorozat korábbi köteteinek szereplői is felbukkannak a történetben, így az Ezeréves őrszolgálat negyedik és ötödik részében megismert hősök is megjelennek a regény lapjain. A kötettel immár nyolc részre bővült az „Őrszolgálat” sorozata.

A scfi-fi nemcsak nagy regényekben, tengernyi műszaki halandzsával körülvéve láthat napvilágot, hanem könnyű, rövid elbeszélésekben is. Öt kötetre terjedő sorozatom, az „Ezeréves őrszolgálat” után, és a következő, szinte napjainkban és hazánkban játszódó „Végül… a végtelen” című regény megjelenése után az elbeszéléseimet adom közre. Egykor a sci-fi ezerszínű szegmense volt az irodalomnak, mára azonban javarészt leszegényedett a lövöldözős, űrháborús csillagcowboy történetek színvonalára. Bár én sem idegenkedem az űrben zajló ütközetek írásától, azért ez nem tölti ki teljesen a fantáziavilágomat. A kötetben megpróbáltam visszaadni azt a rengeteg színt, ami a sci-fi műfaját felölelheti. A novellák között megtalálhatóak a hétköznapi élet percei és az időutazós vagy csillagvándoros történetek.Az írások közül háromból, a „Kutyabarátból”, amely 1974-ben jelent meg a Kuczka Péter által szerkesztett Galaktikában, valamint a „Rapper” és a „Találkozás” címűből hangos változat is készült. A kötetbe ingyenes beleolvasási lehetőséget biztosít a kiadó, és a fent jelzett blogon én is megteszem ugyanezt. Remélem, hogy a kötet elnyeri az olvasók tetszését. Jó olvasást kívánok! Demeter Attila

A nagymamát fondorlatos módon meggyilkolják, a húszéves lányunokát, aki mindössze egy szerény, kisvárosi papírboltot örökölhet tőle, sorozatos fenyegetésekkel zaklatják. A rémület tanyát ver a jó idegrendszerű lány lelkében, és tanácstalanná válik. Nem bízhat senkiben, nem támaszkodhat senkire… vagy mégis? A regény végére megoldódnak a titkok, a bűn üldözői megfejtik a rejtélyeket, és a boldogság reménye is megcsillan a szereplők szeme előtt.

Az ​1848-49-es szabadságharcot megnyertük, és megvalósult Kossuth Lajos nagy álma, a Dunai Konföderácó!

Kossuth Csaba – Kossuth Lajos unokája –, fiatal lovastiszt feladatot kap a hadügyi államtitkártól, hogy juttasson el egy bizalmas iratot a Konföderáció fővárosába, Belgrádba. A vonatot azonban szerb szeparatisták támadják meg, és az iratok eltűnnek, a helyszínen csupán egy pikk király marad. Ezalatt a Budai Ganz gyárból egy rejtélyes feketeköpenyes alak elköti a Konföderáció legújabb titkos fejlesztését, egy hadi szivarhajót, és útnak indítja Belgrád felé. Kossuth Csaba egy szépséges kémnővel ered a titokzatos és mindenre elszánt idegen nyomába, akinek célja nem kevesebb, mint a Konföderáció elpusztítása függetlenül attól, hogy ez hány emberéletet követel.

Pintér Bence és Pintér Máté regénye új műfajjal színesíti az ifjúsági regények palettáját. A szivarhajó utolsó útja olyan alternatív történelmi kalandregény, amely egyszerre szerez örömet Jules Verne olvasóinak és a James Bond-rajongóknak.

A ​nácik bukása után létrejött a Negyedik Birodalom – a Holdon. Adolf Hitler holtteste (elvileg) nyomtalanul eltűnt, de a nemzetiszocialista ideológia virágkorát éli továbbra is, egy másik égitesten.

A könyv egy fiatal nőről szól, aki hisz a faji felsőbbrendűségben és mind­azokban a doktrínákban, amelyeket a Földről tanult. Ám amikor egy amerikai űrhajó érkezik a Holdra 2018-ban, minden megváltozik. Renate a Földre utazik, hogy beszélhessen az embereknek az erkölcsileg magasabb rendű náci életmód erényeiről, ám amit ott talál, cseppet sem olyan, mint a propagandában.

A világ abszurditását tükröző mű könyörtelen görbe­tükröt tart elénk, bemutatva civilizációnk vakságát és önpusztító hatásait. Politikai szatíra a hatalom szégyentelen kapzsiságáról, a tömegek manipulálásáról, az ideológiák hatásairól – és természetesen az emberiség végtelen ostobaságáról.

A regény az Iron Sky című film forgatókönyvén és Johanna Sinisalo kutatásain alapul, a könyv így annak ún. „írói változata”, megfűszerezve az űrnél is sötétebb humorral.

Alig két évtizede állatok milliói bábozódtak be világszerte, hogy aztán félig emberré alakulva bújjanak elő. Az emberiségnek hozzá kellett szoknia, hogy többé nem a Homo sapiens az egyetlen értelmes faj, és hogy a teremtés újabb hullámai megállíthatatlanok. A fajzatok élethez való joga azóta is heves viták tárgya, és amikor Magyarországon népszavazásra kerül a kérdés, hogy az itt élő, gettókba zárt és bérmunkásként dolgoztatott fajzatokat törvényileg embereknek tekintsék-e, a fal mindkét oldalán kiélesedik a helyzet. August, a Nemzetközi Fajzatügyi Szervezet kampánymenedzsere minden eszközt megragad, hogy a közvéleményt a fajzatok oldalára állítsa, de hamarosan ő kerül kínos vizsgálódások kereszttüzébe. Pilar, a világtól elzártan, televízió előtt felnőtt borz minden állatnak segítene, ám barátait és feladatát is rosszul választja meg. Kirill, az őzfajzat blogger a fajzatok történeteit írja meg, hogy hangot adjon az elnyomottaknak, a gettó mélyén pedig mindent elsöprő sztorira bukkan.

Moskát Anita, a Horgonyhely szerzője harmadik regényében brutálisan eredeti és kíméletlen világot tár elénk, amelyben szervesen összeolvad az állat és az ember. Ez a történet garantáltan sokáig velünk marad: bekúszik a bőrünk – vagy irhánk – alá.

A Marsot felderítő űrhajósok a sivatag mélyén gigantikus épületekre bukkannak… melyek talán korántsem olyan lakatlanok, amilyeneknek első pillantásra tűnnek. A megbélyegzett, állását vesztett pilóta mégiscsak visszatérhet az űrbe, de a Jupiter egyik holdjára indult expedíció hátterében sötét titkok lappanganak. Mindeközben a földön is meglepő dolgokra derül fény: egy új gyógyszer hataloméhes démonná változtat egy törékeny, fiatal lányt; Ludwig professzor zseniális találmánya a nézőt egyenesen a film valóságába röpíti; rettentő természeti katasztrófa következtében Közép-Amerika a tengerbe süllyed, és az egész világ éghajlata drasztikusan megváltozik; egy forradalmian új technikának köszönhetően az ember bepillantást nyerhet párhuzamos univerzumokba… Az SF amerikai aranykorának egyik legizgalmasabb szerzője igazságtalanul rövidre szabott élete alatt is számos emlékezetes történetet vetett papírra, melyek közül nyolc most első ízben lát napvilágot magyar fordításban, kizárólag a Galaktika Baráti Kör tagjai számára.

Dallas, ​1963. november 22. 
Három lövés dördül. 
John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke halott.

„Pörög egy tízcentes, és tótágast áll a világ. Ki tudhatja, mikor múlik egy pillanaton az élet, és miért?”

Jake Epping kisvárosi angoltanár, jóképű, művelt, harmincas fiatalember. Amikor a gimnázium felnőtt angol kurzusán „A nap, amelyen megváltozott az életem” címmel íratott dolgozatokat javítja, elé kerül a pedellus fogalmazása: Harry Dunning ötven évvel azelőtt valahogyan túlélte, ahogy az apja lemészárolta a tulajdon családját. Jake teljesen odavan… ám kisvártatva még nagyobb titok birtokába jut, amikor öreg barátja, Al, az egyik helyi bisztró tulajdonosa azzal a bizarr kéréssel áll elő, hogy előzze meg azt az eseményt, amelytől ő Amerika és a világ romlását datálja: akadályozza meg Lee Harvey Oswaldot Kennedy elnök meggyilkolásában. Hogy hogyan? Egyszerű. Lépjen át a bisztró spájzában nyíló időkapun, és térjen vissza a nagy amerikai kocsik, Elvis Presley és az általános dohányzás korába. Jake az idő előrehaladtával nem tudja eldönteni, áldja-e vagy átkozza Alt, amiért erre a küldetésre rávette, azt azonban egyre biztosabban tudja, hogy a múltban vagy a jövőben szeretne-e élni.

Stephen King regénye nem pusztán zseniális időutazás és páratlanul izgalmas, váratlan fordulatokban gazdag történet, hanem a véletlenről, a választásainktól és a sorsról szóló tűnődés is. Letehetetlen.