Vasálarcos

Tragédia árom felvonásban. Csiky legkomorabb tragédiájában, A vasemberben azt is bemutatja, hogy ha egy öntudatos polgár szembe akar fordulni a nemesi erőkkel, a mi körülményeink között belebukik. Csiky tehát tisztábban látott irodalmunkban, mint a kiegyezéstől kezdve – egészen Mikszáthig – bárki. De ő maga sem volt megalkuvás nélküli író. Nem bánta, mit mond az egyház, nem törődött a hivatalos véleményekkel, még a kritika se nagyon érdekelte, de áhította a sikert: a közönség lelkesedését. Ezért általában úgy mutatta be a valóságos problémákat, hogy az utolsó felvonásban minden rendbe jön. Úgy akart bírálni, hogy ne zavarja meg polgári nézőközönségének lelki nyugalmát.