Várj, madár, várj

Hegedüs Géza regénye 1685-ben és 1686-ban játszódik, meghatározó történelmi eseménye: Budavár visszavétele. Fõhõse, Dávidházy Máté, átéli azokat a kétségeket, választási lehetõségeket és választási kényszerûségeket, melyek annak idején magyar emberek javarészét, de leginkább a tanultabb-gondolkodóbb részét meggyötörték. Dávidházy Máté, a kurucok ezeres kapitánya, ebben az európai jelentõségû küzdelemben nem találhatja meg igazán a helyét: sem a törökök, sem Bécs érdekei nem esnek egybe a magyarság reményeivel. De ezredével mégis csatlakozik az Egyesült Keresztény Hadakhoz, részt akar venni a fõváros felszabadításában. Õ vezeti az elsõ rohamot a még török kézen levõ Budavár ellen. De ha legyõzi is az önvád belülrõl támadó démonait, ha tisztázza is magában, hogy a harcban való részvétellel nem pártolt át a veszedelmesen hatalmasodó ellenséghez, ha sikeresen harcol is Buda visszavételéért, a sorsa tragikussá válik. A ravaszul fölállított kelepcéket nem tudja kikerülni: elpusztítják. A váradi basa és a bécsi körök egymástól függetlenül, de egyidejûleg parancsot adnak megsemmisítésére. Váradról az egyik szeretõje, Kassáról a másik szeretõje indul Budára, hogy megmérgezze. A regény hitelesen idézi a tizenhetedik századot, amikor német és török, kuruc és labanc, pápista és kálomista, udvari és nemzeti, úri és népi szempontok és érdekek között minden döntés életveszélyesen kockázatos volt.