Ursula K. Le Guin meghatározó alakja az amerikai irodalomnak. Képzeletét, párját ritkító stílusérzékét, emberi érzékenységét, határozottságát, humorát és keménységét arra használta, hogy teljesen új társadalmakat, emberi viszonyulásokat vizsgáljon meg, és ezeken keresztül kutassa az örök emberit – mindazt, amiért az emberekre föl lehet nézni és mindazt, amit egy felvilágosult társadalomnak el kell vetnie. Hitvallása volt, hogy hangot adjon az elnyomottaknak, a némáknak, az irodalom tükrén keresztül fényre hozza a legintimebb és legfájdalmasabb tapasztalásokat. A Valós és valótlan című novellagyűjtemény után a nemrég elhunyt szerző hosszabb elbeszéléseiből és kisregényeiből válogat A megtalált és az elveszett két kötete.

Ursula K. Le Guin meghatározó alakja az amerikai irodalomnak. Képzeletét, párját ritkító stílusérzékét, emberi érzékenységét, határozottságát, humorát és keménységét arra használta, hogy teljesen új társadalmakat, emberi viszonyulásokat vizsgáljon meg, és ezeken keresztül kutassa az örök emberit – mindazt, amiért az emberekre föl lehet nézni és mindazt, amit egy felvilágosult társadalomnak el kell vetnie. Hitvallása volt, hogy hangot adjon az elnyomottaknak, a némáknak, az irodalom tükrén keresztül fényre hozza a legintimebb és legfájdalmasabb tapasztalásokat. A Valós és valótlan című novellagyűjtemény után a nemrég elhunyt szerző hosszabb elbeszéléseiből és kisregényeiből válogat A megtalált és az elveszett két kötete.

Ursula K. Le Guin Valós és valótlan című, kétkötetes novellagyűjteménye kihagyhatatlan. Az élő legendának számító és science fiction nagymesternek kinevezett Le Guin 1960 óta meghatározó alakja az amerikai irodalomnak. Változatos témái politikai, ökológiai, filozófiai kérdéseket járnak körbe, szociológiai és pszichológiai érdeklődése olyan elképzelt társadalmak leképezésében nyilvánult meg, amelyek tükröt mutattak saját civilizációnknak. A legjobb kortárs novellisták egyikének tartott szerző szatirikus, éles hangú írásai gyönyörködtetnek, provokálnak, elgondolkodtatnak. A Valahol a Földön Le Guin evilági novellái közül válogat oregoni kisvárosoktól kezdve Európa szívéig.

Ursula K. Le Guin Valós és valótlan című, kétkötetes novellagyűjteménye kihagyhatatlan. Az élő legendának számító és science fiction nagymesternek kinevezett Le Guin 1960 óta meghatározó alakja az amerikai irodalomnak. Változatos témái politikai, ökológiai, filozófiai kérdéseket járnak körbe, szociológiai és pszichológiai érdeklődése olyan elképzelt társadalmak leképezésében nyilvánult meg, amelyek tükröt mutattak saját civilizációnknak. A legjobb kortárs novellisták egyikének tartott szerző szatirikus, éles hangú írásai gyönyörködtetnek, provokálnak, elgondolkodtatnak. A Valahol a Földön Le Guin evilági novellái közül válogat oregoni kisvárosoktól kezdve Európa szívéig.

A „mi lett volna ha” témája történelmietlen kérdés, egyedül a regényírók játszadozhatnak a gondolattal, miképp alakult volna a világ sorsa, ha egy adott történelmi esemény nem úgy zajlik le, ahogy lezajlott. Az Ösvény az időben egy alternatív, tehát nem valós történelemből indulva jut el a közelmúlt valódi világához. A jelennel általában senki nincs megelégedve, mindenki tudna jobb lehetőséget mindenre, de a regény kalandos cselekménye mellett elgondolkodhatunk azon, vajon tényleg lehetséges-e a történelmet olyan útra terelni, ahol mindenkinek jobban és szebben alakul az élete. Itt a két főhős és három-négy másik ember életén keresztül játékos és izgalmas regényben gondolkodhatunk a valószínűségeken, és követhetjük a közelmúlt sorsfordító pillanatait – közben egyetlen helyen egy kijózanító lábjegyzetben tudhatjuk meg, hol válik ketté a fikció a megtörtént valóságtól. Az ezeréves őrszolgálat pedig, amely tízezer évvel ezelőtt kezdődött feladattá változik.

Luis, a mexikói pénzügyi tanácsadó talál egy ritka érmét az utcán, és attól a pillanattól az élete teljesen új irányt vesz. A szerencse mellé szegődik, de sötét és veszélyes következményekkel együtt. 
Pörgős és fordulatos írás, már-már kisregény terjedelemben. Ronil Caine egyik első novellája, de regényeire jellemző fillermentes stílus már itt is megjelenik. Minden bekezdésben történik valami, és a történet sodró lendülettel halad a kiszámíthatatlan végkifejlet felé. 
Idézet: 
“…most az a fontos, hogy eljussak Limába, lehetőleg anélkül, hogy romba dönteném a városokat az úton. – Luis kuncogott, és érezte, hogy az őrület kezdi megkörnyékezni…”

A XXI. században vagyunk. A Föld ökológiai egyensúlya teljesen felborult. A népesség száma tizenkétmilliárd. A levegőszennyezés melegházhatása megolvasztja a sarkok jégsapkáit. Új özönvíz fenyeget. E vészhelyzetben ülnek össze a Terra legkiválóbb tudósai a stochholmi konferencián, hogy csak a saját érdekeiket védőkkel szemben kikényszerítsék az emberiség létfeltételeinek megmentését. Az egyik felszólaló ellen merényletet követnek el. Megölik. A zűrzavarban a Föld szinéről eltűnnek bolygónk legkiválóbb tudósai. A kozmoszban ismeretlen hovatartozású, megközelíthetetlen űrerőd kering, Hámán professzor főhadiszállása. A professzor univerzális géniusz, de valójában egy gátlástalan őrült, aki gyilkos eszközökkel törekszik világhatalomra. Ám a ragyogó elmével rendelkező foglyok – a Tibeti Orgona segitségével – megmentik az emberiséget a pusztitó katasztrófától.

A Tibeti Orgona nem csupán lélegzetelállitó sci-fi, hiszen a nagyszerű irónő olyan valós tényeket dolgoz fel, amelyek időszerűsége kétségbevonhatatlan. Üzenetét komolyan kell vennünk.

Az eddig elsősorban színészként ismert Gáspár András Gáspár első regénye vérbeli sci-fi, kamasz főhősökkel, akikre életük eddigi legnagyobb feladata vár: bebizonyítani egy különös vizsgaterepen, valahol az univerzum peremén, hogy az emberiség bizalmat érdemel, képes tanulni korábbi hibáiból. A Föld 2 egy különleges utazás története, melynek kamasz hősei, a Highbury Hills diákjai szándékuk ellenére, érthetetlennek tűnő körülmények között egy földszerű bolygóra kerülnek, ahol nemcsak virtuális és valóságos ellenfelekkel kell megküzdeniük, hanem saját magukkal is. Nem bukhatnak el, mert ha kudarcot vallanak, az emberiség sorsa megpecsételődik. De vajon képes-e egy gimnáziumnyi lány és fiú megmenteni a jövőnket? Képesek-e működőképes társadalmat létrehozni? Vagy hasonló sors vár rájuk is, mint a történetben megidézett híres Golding-regény, A Legyek Ura fiatal szereplőire?

A 21. század második felében újra felüti fejét a pestis szörnyű réme, és a Közel-Kelet felől támadva tizedelni kezdi a civilizált világ lakosságát. Az egyre elkeseredettebb emberek helyzetüket folyamatos háborúskodással teszik még elviselhetetlenebbé, és a Föld népessége mind rohamosabb ütemben fogyatkozik.
Vajon visszafordítható-e a folyamat, vagy fajunk végérvényesen kihalásra ítéltetett? E kötettel nem egyszerűen egy újabb fantasztikus regényt adunk olvasóink kezébe. Mary Shelley műve nemcsak az angol, de a világirodalom klasszikusa is, amelyben a Frankenstein szülőanyja megteremtette az évtizedekkel később divatossá váló világvége-történetek ősét.
Ez az elgondolkodtató, filozofikus regény látnoki erővel jósolja meg a jövőt, és megíródása óta, ha lehet, csak még időszerűbbé vált – bizonyság erre az is, hogy most készül belőle film az Egyesült Államokban.