Útlevél a pokolba

„– Mit akarsz apámtól? – Nem tartozik rád! – Goldmayer elõvette a heroinos cigarettát. Elhúzta az orra elõtt. – Két adag van benne. Nos? Megkapom a kulcsokat? Emõke a cigarettát nézte, szája sarkából alig észrevehetõen nyál szivárgott, nagyokat nyelt. Táskájából elõvette a lakáskulcsokat és az asztalra tette, aztán szinte ugyanazzal a mozdulattal a cigarettáért nyúlt. Goldmayer hagyta, hogy a lány elvegye tõle a cigarettát. Emõke lázasan kutatott a táskájában az öngyújtója után, de nem találta. A férfi elõvette az öngyújtóját, felkattintotta, de nem gyújtotta meg a lány cigarettáját. – Kérlek, ne kínozz! Nem bírom tovább. – Bekapcsolom a magnót. Üzenj apádnak, hogy teljesítse a kérésemet, mert különben nem kapsz tõlem több drogot, és akkor véged. Világos? A lány bólintott. – Mindent elmondok, csak adj már tüzet!”