Swiftéval vetekedő, fanyar „angol” humorral megírt regényében a magyar szerző szinte mindenkit és mindent kifiguráz, ami korunk és világunk társadalmait jellemezheti. Kazohiniában a hinek uralkodnak – ésszerűen, gyakorlatiasan, tudományosan –, de elviselhetetlen lélektelenséggel, érzelmek, vágyak nélkül. Előlük a szerző – „Gulliver” – az elszigetelt telepen élő behinek közé menekül, akik között viszont rémülten döbben rá, milyen hajszálvékony a határ az érzelmek, hiedelmek, babonák logikátlan, irreális világa és az elmebaj között. Az események azonban – különösen a behintelep – félelmetesen idézik mindennapi tapasztalatainkat, egy zseniális író többszörösen görbített tükrében.
A mágikus apokalipszis után több részre hasad az univerzum. Kell herceg egy különös utazó, egy antari, aki képes eljutni az egymástól elzárt világokba: Szürke, Vörös és Fehér Londonba. Ezek a városok akkor sem különbözhetnének jobban, ha más-más földrészen lennének, de igazából nem földrajzi távolság van köztük, hanem dimenzióbeli.
A trilógia első kötetében Kell herceg Vörös London vidám színekkel teli utcáit gyakran elhagyja Szürke London bűnözés fertőzte sikátoraiért és Fehér London hideg sivárságáért. Mágikus képességét sokan irigylik, miközben üzeneteket szállít a világok között. Egyik útja során veszélyes kalandba bonyolódik, és egy sötét mágia fenyegetésével kell megküzdenie. A pusztító erő abból a Fekete Londonból származik, melyet védekezésképp elzártak a mindörökre az emberi létezés terei elől. Kell nem menekülhet a gonosz hatalmától, de szerencsére társa akad a küzdelemben: a Szürke Londonból származó fiatal tolvaj lány, Lina.
A huszadik század pusztító háborúi után a világ kormányai egyetlen szervezetbe tömörülnek, hogy mindenáron megőrizzék a békét a bolygón. A béke biztosítása érdekében az összes fontos döntést a Vulcanus 3 nevű szuperszámítógépre bízzák.
Vannak azonban olyanok, akik nem örülnek annak, hogy kihagyják őket a döntéshozásból, másoknak pedig az nem tetszik, hogy a Vulcanus 3 istent játszik. Mindeközben a szuperszámítógépnek megvannak a maga tervei is, amelyekben egyáltalán nem szerepelnek az emberek. Nem csoda tehát, hogy amikor a Vulcanus 3 kezdi elveszíteni az irányítást egy gyorsan erősödő vallásos mozgalom miatt, az egész világon kitör a pokol.
Philip K. Dick korai regénye egyrészt a totalitárius rendszert, másrészt ember és gép kapcsolatát vizsgálja oly módon, amely ma is érvényes.
Eadlyn hercegnő kislánykora óta hallhatta a véget nem érő történeteket arról, hogyan ismerkedett meg édesanyja az édesapjával. Húsz éve történt, hogy America Singer benevezett a Párválasztóba, és elnyerte Maxon herceg szívét, akivel azóta is boldogan éltek. Eadlyn mindig is igen romantikusnak találta szülei tündérmesébe illő történetét, habár soha eszébe nem jutott volna a nyomdokaikba lépni.
Lilith életet ad egy látszatra normális fiúnak, akit Akinnak nevez el. Akinnak öt szülője van: egy férfi és egy nő, egy hímnemű és egy nőnemű oankáli, valamint egy nemtelen óloj. Az oankálik és az ólojok annak az idegen fajnak a tagjai, akik megmentették az emberiséget a nukleáris holokauszt idején, ám ezért cserébe beolvasztották a génállományukat az övékbe. Ennek drasztikus hatásaként megjelentek az új, genetikailag módosított emberek, akik tökéletes harmóniában élnek az idegenekkel, míg az ellenállók tőlük szeparáltan, különböző falvakban és kisebb városokban próbálnak cserekereskedelemmel és fosztogatással boldogulni. Szaporodni nem tudnak, mivel az oankálik sterilizálták és megfosztották őket attól a „genetikai hibától", amely majdnem a teljes kipusztulásukat okozta. Végső kétségbeesésükben ezért nehéz lépésre szánják el magukat. Egy nap néhány lázadó elrabolja a még gyermek Akint, akire fajtájától elszakadva borzasztó sors vár. De ahogy Akin egyre több időt tölt el a régi emberekkel, mind jobban megkedveli őket. Annyira, hogy ennek végül beláthatatlan következményei lesznek. Octavia E. Butler Hajnal című klasszikusának folytatásában még komolyabb filozófiai kérdéseket tesz fel az olvasónak. Mi teszi az embert emberré? Miért viselkedünk úgy, ahogy? Miért félünk a változástól? Az Átváltozás egyszerre lenyűgöző hard sci-fi és könyörtelen szembenézés legbelső félelmeinkkel – az üzenete pedig talán még az 1988-as eredeti megjelenésekor sem volt olyan erőteljes és aktuális, mint napjainkban.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
