KOPÁTSY ​SÁNDOR mind a közgazdaság, mind a történelem kutatásához újszerű módszerekhez nyúlt, ennek következtében az eredményei is váratlanok és innovatívak voltak. A kötet esszéiben számos előremutató gondolat körvonalazódik: a látszólag kis dolgok történelemformáló ereje, az osztálytársadalmak funkciója, a népesedés mérföldkövei, a tudás evolúciója, a foglalkoztatottság nagysága és mindenekelőtt legfőbb hívószóként a tehetség felkutatása a társadalom összes rétegében mint a túlélés és a fejlődés záloga.

Vágyálom vagy reális lehetőség a minőség társadalma? Milyen feltételek mellett valósult már meg néhány államban? Nekünk van-e esélyünk létrehozni, és mit kell ahhoz tennünk, hogy meg élhessük?

Ha megvalósulna, mivel merőben új, új közgazdaságtanra is szükség lesz, mert a liberális közgazdaságtudomány sarokpontjai, módszerei és terminológiája már nem adaptálhatók teljes egészében az új viszonyokra: máshogy kell mérni a munkanélküliséget, érdemes lenne újragondolni a nyugdíjrendszert és a családtámogatást, fokozni a foglalkoztatottságot. 2011-ben jelent meg először az Új közgazdaságtan. A kötet akkor időszerű témái mára sem vesztették aktualitásukat, többük visszaköszön az utóbbi kormányzatok szakpolitikáiban.

„Az arisztokraták és a tőkések után most a tehetségek uralma következik.” – Kopátsy Sándor