Egy alternatív jövőben a társadalomban nem csak emberek élnek, hanem feltámadottak és kváZik is. A halál után lehetségesek ezek a fokozatok, de nem akárhogy: enni kell egy másik élő ember testéből. Szimonov százados gyűlöli a kváZikat, „kriptaszökevényeknek” tartja őket, de amikor felettese kijelöli jövendő társát, kénytelen együttműködni valakivel, aki emberként viselkedik, mégsem az. És amikor egy világméretű konfliktus kellős közepén találja magát, ami globális fenyegetés az egész emberiségre nézve, rájön, hogy csak kváZi társa segítségében bízhat. Az Őrség-regények sikerszerzőjének könyve komolyan elgondolkodtat arról, minek alapján számít valaki embernek, és hogy az előítéleteinket olykor felül kell vizsgálni – egy nagyobb cél érdekében.

A galaxison az Erős és Gyenge Fajok osztoznak. A feltételeket az Erősek diktálják, a Gyengéket pedig speciális képességeik alapján használják, kihasználják. Mivel egyedül az ember szervezete képes elviselni a kozmikus ugrást, a földieknek a fuvaros szerepe jut. Pjotr Hrumov rozoga teherűrhajóján árut szállít egyik bolygóról a másikra. Egyik útján, már éppen visszatérőben a Földre fölfedezi, hogy potyautasa van, egy Számlálónak nevezett, hüllőszerű lény. A Számlálók is a Gyengék közé tartoznak, nekik az elvont gondolkodás az erősségük, a magát Karelnak nevező potyautas például képes pusztán szellemi energiáival befolyásolni Pjotr űrhajójának komputerét. Karel fajának képviseletében lopózott a fedélzetre, szövetséget akar ajánlani a földieknek az Erősekkel szemben. Tudomásukra jutott ugyanis, hogy az Erősek a Gyengék elpusztítására készülnek, a Földnek szerintük már csak hónapjai vannak hátra. Az Európa-díjas orosz bestsellerszerző a világhírű Őrség-regények után ezúttal új oldaláról mutatkozik be, a távoli jövőbe repíti olvasóit. A kalandok mögül azonban most sem hiányzik a mélyebb mondanivaló.

Egy világban, melyben a kisded Jézus nem élte túl Heródes betlehemi mészárlását, az Úr mostohafiául fogadott egy másik ifjút, és birtokába adta az Igét, egy varázsszót, amivel csodákat tehetett. Tanításainak és varázshatalmának köszönhetõen az Üdvözítő a Római Birodalom császára lett, s immár a trónról próbálta elérni az emberiség megváltását, akár a szelíd erőszak eszközeivel is. Amikor azonban így sem járt sikerrel, elkeseredésében eltüntette a világból a háborúzáshoz legnélkülözhetetlenebb vasércet, majd beteljesítette a rá kirótt végzetet, és õ maga is távozott egy párhuzamos dimenzióba, melyet az Ige segítségével nyitott meg. Közel 2000 év telt el azóta, de a vasszegény Föld továbbra is nehezen vánszorog a tudományos-technikai fejlődés útján. A legtöbb ember lovon jár, a tenger hullámait vitorlás hajók hasítják, és mind az elektromosság, mind a repülés gyerekcipőben jár. Ugyanakkor elterjedt az Igék használata, melyek segítségével kisebb-nagyobb dolgokat lehet elrejteni abban a bizonyos párhuzamos dimenzióban. A kényszermunkára ítélt tolvaj Angolna Ilmart több más bűnöző társával együtt egy vitorlás szállítja büntetése letöltésének színhelyére, a Gyászos-szigetekre. A fedélzeten megismerkedik egy fiatal fiúval, Marcusszal, akiről sejteni kezdi, hogy nem egészen az, akinek mondja magát, ráadásul egy Ige is van a birtokában. Együtt tervelik ki szökésüket, amelynek sikere az egész világ képét átrajzolhatja.

Szergej Lukjanyenko összes novellája a kezdetektől napjainkig!

Szergej Lukjanyenko a fantasztikus irodalom egyik legérdekesebb írója. A nagy sikerű Őrség sorozat szerzőjének összes novelláját tartalmazó kötet tematikája rendkívül színes, változatos, de a mesétől a misztikumon és a fantasyn keresztül a klasszikus sci-fiig terjedő műfaji kavalkádot áthatja, összefogja az orosz sztárszerzőre oly jellemző erőteljes filozofikus-morális-érzelmi töltés, és letehetetlenné teszi Lukjanyenko összetéveszthetetlen, sziporkázó stílusa.

A 27 novellát tartalmazó első kötet nem hiányozhat egyetlen Lukjanyenko-rajongó polcáról sem!

Kis csapat próbál elszökni a birodalomból, élén Marcusszal, a feltételezett új Üdvözítővel, és Ilmarral, a tolvajjal. Amikor a hatóságok csapdájába esve túlerővel kerülnek szembe, Ilmar szabadságát föladva menti meg a többieket. A csapat szétszóródik, de többségük mégis újra összefut Pannónia fővárosában, Aquincumban. Közben a szálak egyre kuszálódnak, és Marcus hűséges követői közt felüti fejét a kétely: a fiú valóban az Úr új, földi helytartója, vagy valami sokkal sötétebb hatalmat képvisel?
Közeleg a végső összecsapás, melynek kimenetelétől függhet a világ sorsa. Ha Marcus beveti az Eredendő Igét, az bőségszaruként visszahozhat a földre minden elrejtett kincset, még a vasat is. Csakhogy a hatalom minden eddiginél rettenetesebb eszközének is bizonyulhat.

Az Őrség-könyvek Európa-díjas, immár az angolszász piacon is sikeres szerzőjének kétkötetes ciklusa döbbenetes befejezéséhez érkezik ezzel a regénnyel, mely többek közt egy alternatív Magyarországra is elrepíti kíváncsi olvasóit.

A galaxison az Erős és Gyenge Fajok osztoznak. A feltételeket az Erősek diktálják, a Gyengéket pedig speciális képességeik alapján használják, kihasználják. Mivel egyedül az ember szervezete képes elviselni a kozmikus ugrást, a földieknek a fuvaros szerepe jut. Pjotr Hrumov rozoga teherűrhajóján árut szállít egyik bolygóról a másikra. Egyik útján, már éppen visszatérőben a Földre fölfedezi, hogy potyautasa van, egy Számlálónak nevezett, hüllőszerű lény. A Számlálók is a Gyengék közé tartoznak, nekik az elvont gondolkodás az erősségük, a magát Karelnak nevező potyautas például képes pusztán szellemi energiáival befolyásolni Pjotr űrhajójának komputerét. Karel fajának képviseletében lopózott a fedélzetre, szövetséget akar ajánlani a földieknek az Erősekkel szemben. Tudomásukra jutott ugyanis, hogy az Erősek a Gyengék elpusztítására készülnek, a Földnek szerintük már csak hónapjai vannak hátra. Az Európa-díjas orosz bestsellerszerző a világhírű Őrség-regények után ezúttal új oldaláról mutatkozik be, a távoli jövőbe repíti olvasóit. A kalandok mögül azonban most sem hiányzik a mélyebb mondanivaló.

Nanorobotok… E technológia istenszeru hatalommal ruházhatja fel az emberiséget. Távoli világokat látogathatunk meg, hihetetlen gépezeteket alkothatunk, megismerhetjük mások gondolatait, univerzális gyógyírként magunk mögött hagyhatunk minden betegséget… A Lunáris depresszió novellái olyan világokba repítenek minket ahol a mikroszkopikus gépek által átszott történetek sokszor sötét tónusa mögött megjeleno emberi tudat, és lélek próbál kiutat találni. Istenszeru technológiákkal betekintünk a létezés kérdései, a technika túlzott elburjánzása, vagy egyszeruen csak barátaink „álarca” mögé. Megjárjuk a poklot minden értelemben, de feloldozás nem mindenkinek jár… Menekülni lehet, s talán van remény. De ne mindig a tudománytól, barátainktól vagy az emberek tömegétol várjuk a válaszokat.

Alexander Weinstein elgondolkodtató történeteiben a jövő már megérkezett, olyan technológiai forradalmat és konflikusokat hozva magával, amik jó eséllyel mindannyiunk életében jelen lehetnek majd. A kötetben található tizenhárom novella az embert vizsgálja hétköznapi helyzetekben: az embert, aki látszólag mindig küzd az új világ változásaival és a folyamatosan érkező technológiai csodákkal, de közben a legnagyobb ellensége folyton saját maga lesz. Családok mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást egy újabb és minden eddiginél keményebb gazdasági válságban (Hátország), vagy megnézhetjük, hogy egyáltalán mit jelenthet a család fogalma a jövőben (Búcsú Yangtól, Az Új Világ gyermekei), és mit tehetnek az egyénnel a virtuális valóságok (A térképészek, Móksa). Ezek mellett olvashatunk arról is, hogy milyen hatással lehet egész országok életére a menekültkérdés (Vándorlás), illetve több történet foglalkozik a küszöbön álló klímakatasztrófával (Jégkorszak, Zuhanóív).

Az Új Világ gyermekei és más történetek a szépirodalom és a sci-fi eszköztárából építkező, sokszor komor hangulatú gyűjtemény, amiben lépten-nyomon felvillan a remény szikrája, emlékeztetve minket arra, hogy miért vagyunk itt és miért harcolunk. Alexander Weinstein ezekkel a történetekkel hívta fel magára a figyelmet az utóbbi években, ráadásul a Búcsú Yangtól című novellájából Colin Farrell főszereplésével film is készült.

A Tahmaszib fotonmeghajtású teherűrhajó létfontosságú készleteket szállít a Jupiter Amalthea nevű holdján létesített kutatóbázis számára, de egy meteorviharban megsérül, és az óriásbolygó viharos légkörébe zuhan. Legénységére emberpróbáló feladat vár, ha újra működőképes állapotba akarja hozni a hajtóművet, még mielőtt a gigászi nyomás összeroppantaná a hajótestet. A különleges hősökből álló csapat, akik a Hiusz fotonrakétán korábban már a Vénusz pokoli világát is megjárták, tudják, nem veszíthetnek, mert sokkal több a tét a saját életüknél. Ivan Zsilin fedélzeti mérnök számára azonban az Amalthea nem a végállomás. Űrkalandjaiból hazatérve a Földön is rendet akar teremteni. A Földön, ahol lezajlottak az utolsó háborúk, és immár küszöbön áll a világbéke, a teljes leszerelés. Zsilin íróként érkezik egy tengerparti üdülőhelyre, ahol sorozatos halálesetek borzolják a kedélyeket. A kulcs egy titokzatos, újfajta narkotikum lehet. Zsilin akarva-akaratlan egyre mélyebbre merül a bűnök és félrevezetések ingoványába, mert megszállottan keresi az igazságot a megosztott világ utolsó utáni háborújáról. A Sztrugackij fivérek kötetünkben szereplő két írása a Delelő-univerzum előtti korokba repíti el olvasóit, ahol a szkafanderes lovagok űrhajóik nyergébe pattanva járják a határvidéket, miközben a Földön könyörtelen eszmerendszerek vívják elkeseredett harcukat a kisemberek lelkéért. Az utolsó utáni háború tétje ugyanis a megváltás… vagy az elkárhozás.

Negyven nő él egy rácsokkal elzárt pincében, szenvtelen, némaságba burkolózó őrök felügyelete alatt. Idekerülésük előtt mindnyájan átlagos asszonyként tevékenykedtek a családjukban, kivéve egy fiatal lányt, akinek semmilyen emléke nincs másfajta világról, minden tudása a többiek elmesélt történeteiből áll össze.

Egy napon megszólal a sziréna, az őrök elmenekülnek, a rácsok pedig egy véletlennek köszönhetően kinyílnak. Rejtélyes módon kiszabadulva börtönükből, útra kelnek, hogy felfedezzék az ismeretlen földet, más embereket találjanak, és legfőképp magyarázatot arra, hol vannak, kik és miért hozták őket ide.

Kafkai hangulatú regény, ami egyszerre rémálomszerű és derűs, szenvtelen és elsöprő.

Az emberiség által tönkretett Földön majdnem minden élet elpusztult. Kétszáz éve azonban egy zseniális tudós, Aaron Al-Baz kialakított egy mesterséges világot, Édent. Úgy tervezte, hogy az emberek majd itt várják ki, hogy a Föld évszázadok alatt meggyógyítsa önmagát. Legalábbis ezt tanítják az ökotörténet tananyagok, és így tudja Éden minden átlagos lakója. Mivel Éden befogadóképessége korlátozott, minden párnak csak egy gyermeke lehet, a második gyermekek sorsa halál. Ez várt volna Rowanra is, ha édesanyja nem rejtegette volna születése óta. A lány időközben tizenhat évessé cseperedett, de teljes elzártságban él, amit egyre nehezebben visel. A kamasz Rowan olyannyira kiéhezett a külvilágra, hogy éjszakánként kerítésük tetejéről szemléli a várost, majd egy este titokban felfedezőútra indul. A kaland során nemcsak csak a romantikával találkozik életében először, de az események sodrában egy olyan titok derül ki számára, ami alapjaiban rengeti meg világát. Rowannak menekülnie kell, hogy megmentse az életét. És bár a jövő bizonytalannak tűnik, talán változást hoz, és egy új remény ígéretét is tartogatja számára.