Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. Budapest, 1928. november 7.) költõ, mûfordító.
Kevés vers maradt
Tóth Árpád, után. Három kötete jelent meg életében: a Hajnali szerenád, a Lomha gályán, az Öröm illan és egy, a Lélektõl lélekig, melynek már csak a korrektúráját láthatta. E négy kötethez fûzte Szabó Lõrinc odaadó és lelkiismeretes filológiai kutatómunkájának eredményét: vagy 150
Tóth Árpád-verstöredéket, kis papírfoszlányokra ceruzával jegyzett remekmû- darabokat. Alighogy olvasni kezdjük õket, egy másik világba jutunk, valami egészen magaslati helyre, ahol nagyon tiszta és ritka a levegõ, és a kék ég olyan, mintha üvegbõl volna. Végtelen frissesség, éteri könnyedség, alpesi tájak hûvös és mégis mámorosító szellõje árad ezekbõl a versekbõl, különösen
Tóth Árpád utolsó éveinek végsõkig tisztult és nemesedett termésébõl. (Bálint György)