1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudéta-vidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével,a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól.

Hugh Legat a brit külügy ifjú reménysége, aki akaratán kívül titkosszolgálati játszmákba keveredik. Régi barátja, a náci bürokráciában dolgozó Paul von Hartmann és társai elhatározták, hogy megbuktatják Hitlert, ehhez viszont arra van szükségük, hogy a feszült helyzetet rendező Müncheni Konferencia kudarccal végződjön – ez pedig háborút jelentene Anglia és Németország között.

Robert Harris lebilincselő politikai thrilleréből 2022-ben a Netflix készített izgalmas kémdrámát.

Az első rakéta öt perc múlva becsapódik Londonba. Hat perced van, hogy megállítsd a másodikat.

A mérnök Rudi Graf mindig is arról álmodott, hogy rakétát küld a Holdra. Ehelyett azonban Wernher von Braun munkatársaként kénytelen V–2-eseket indítani Anglia felé a nácik uralta holland partvidékről. Grafnak – aki sokkal inkább tudós, mint katona – minden erejére szüksége van, hogy a projektre egyre jobban rátelepedő SS felügyelete mellett képes legyen megfelelni a náci párt által megszabott irányvonalnak. Így aztán amikor a német vezetés szabotázsra kezd gyanakodni, Graf válik az elsőszámú gyanúsítottá. 

Mindeközben a fiatal angol hírszerzőtiszt, Kay Caton-Walsh a háború zűrzavarában próbál boldogulni. Miután a szeretőjével Londonban túlélnek egy V–2-es rakétatámadást, a lány jelentkezik egy új egységbe, amit a RAF Belgiumba küld. Kay és társai logarlécekkel és matematikával igyekeznek meghatározni a náci kilövőállások helyét, amiket aztán elpusztíthatnak. Ám a háború sújtotta Belgiumban sose lehet tudni, kiben bízhat meg az ember. Ahogy a halottak száma egyre nő, Kay és Graf története mögött az olvasó bepillantást nyer a II. világháború német rakétatámadásainak működésébe, és végigkövetheti, ahogy két, egymás ellen dolgozó ember sorsa végül összefonódik.

Egy évtizedeken átívelő, kihagyhatatlan kémtörténet feminista csavarral. Nyugat-Berlin, 1979. A 23 éves Helen Abell felügyeli a CIA biztosházait, ahol az ügynökök és informátorok félelem nélkül találkozhatnak a veszélyes városban, a hidegháború kellős közepén. Egy este azonban két rejtélyes ügynök jelenik meg az egyik ilyen házban, akik kódnyelven társalognak. Helen elhatározza, hogy kideríti, miről beszélhettek, a kutatás során pedig szemtanúja lesz egy agresszív interakciónak egy kémnő, valamint a CIA egy magas beosztású és veszélyes ügynöke között. Közbelép, hogy megmentse a nőt, azonban így épp a férfi céltáblájának kellős közepére kerül, és menekülnie kell. Évtizedeken át tartó útját csupán egy dolog tüzeli: fel kell göngyölítenie az ügyet, bármi áron. Aztán 2014-ben, Marylandben rátalálnak egy halott házaspárra. Helen és a férje az. Vajon ki volt a gyilkos? A hírek szerint nem más, mint a pár fia, azonban a fiú nővére, Anna nyomozni kezd anyjuk múltja után, és hamar rájön, hogy minden sokkal összetettebb, mint amilyennek elsőre látszik…

A Kémek hídja főszereplőjének igaz története. 1962. február 10-én egy berlini hídon találkozott Rudolf Ivanovics Abel és Francis Gary Powers. A Glienicke-hídon, a „kémek hídján” egyikük sem volt egyedül. Abel ezredessel az amerikai katonákon kívül James Donovan, hivatalból kirendelt védője sétált, Gary Powersszel pedig a szovjetek. Abel ezredes a leghíresebb szovjet kém volt, aki valaha Amerikában lebukott. Történetét senki sem mesélhetné el hitelesebben, mint egykori védője, a nürnbergi per ügyészhelyettese. James Donovant az ügyvédi kamara kérte föl, és ő azért vállalta a védelmet, mert igazi amerikai hazafiként úgy gondolta, a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak. Lehet, hogy a Szovjetunióban nem így bánnának egy amerikaival, de a szabadság földjén még egy kém sem lehet hátrányban a bíróság előtt. Elfogulatlan beszámoló az első találkozástól a berlini hídig, eddig ismeretlen fényképekkel és Abel cellájában született rajzokkal - mintha egy thrillert olvasnánk. Mark Rylance, aki Steven Spielberg Kémek hídja című filmjében Abel ezredest alakította, 2016-ban a legjobb férfi mellékszereplő Oscar-díját kapta.

Az éjszaka közepén Adrian Westont, a brit Titkos Hírszerző Szolgálat korábbi vezetőjét a miniszterelnök hívása ugrasztja ki az ágyból. Aggasztó híreket kap: valaki egyszerre hackelte meg a Pentagont, az NSA-t és a CIA-t. Áthatolhatatlannak hitt tűzfalaikat egy ismeretlen ellenség törte át, akit csak úgy emlegetnek: a Róka. Még megdöbbentőbb, hogy az elkövető egy brit tinédzser, Luke Jennings. Egy ügy érdekében sem cselekedett, és titkai sincsenek, egyszerűen csak egy elképesztően zseniális elme. Elkerülhetetlennek látszik a kiadatása az Egyesült Államoknak egészen addig, míg Weston elő nem áll egy másik javaslattal: a Rókát és tehetségét az amerikaiak és a britek is remekül használhatnák saját céljaikra. A fiatal fiú ezzel a döntéssel azonban egy geopolitikai aknamező közepébe kerül. Adriannek mindig egy lépéssel a nagyszámú láthatatlan ellenség előtt kell járnia, de úgy, hogy közben megtalálja annak a módját is, hogyan használhatja fel a legerősebb - és legkiszámíthatatlanabb - fegyvert a világon. „A modern kémregények mestere visszatér… ilyen, amikor Forsyth a leglenyűgözőbb formáját hozza.” Daily Mail

Anglia ​első számú kéme eltűnik.
Egy hét, amely vagy megújítja, vagy megbuktatja a hírszerzést.

Amelia Levene, az MI6 első női igazgatójelöltje hat héttel a beiktatása előtt nyomtalanul eltűnik.
Thomas Kellt, a kegyvesztett volt ügynököt behívják a hidegről, hogy gyorsan és diszkréten kutassa fel Ameliát. A megbízás visszautat kínál Kellnek a titkok világába, az egyetlen életbe, amelyet ismert.
Idegen titkosszolgálatok követik Kellt, amikor elindul Amelia nyomában a veszélyes úton, Franciaországon és Észak-Afrikán át. Ilyen messzire a hazai pályától azonban egészen mások a játékszabályok, a következmények pedig elképzelhetetlenül rosszabbak…

A Brit Krimiírók Ian Fleming Steel Dagger-díjának nyertese, az év krimije.
Az év legjobb, Bloody Scotland díjas skót krimije.