A mű az író egyik legszemélyesebb gondjának, a magányból fakadó szenvedésnek és a közösséghez vezető út keresésének finoman árnyalt ábrázolása. A klasszikusan zárt szerkezetű lélektani regény – Timár Virgil szerzetestanár és törvénytelen származású Vágner Pista kapcsolatának lírai rajza – önéletrajzi elemekre épül; Babits pécsi diákkorának és bajai tanítóskodásának élményeire.
