A mindmáig népszerű humoros-szatirikus író életművének elfeledett részét alkotják kabaréjelenetei, bohózatai, derűs-borongós hangulatú egyfelvonásosai. A harmincas években pedig a pesti kabarészínpadok előszeretettel írattak vele testre szabott szerepeket a kor vezető komikusai számára: Salamon Béla, Rott Sándor, Misoga László és mások művészete talán szegényebb lett volan Rejtő komédiái nélkül. A pesti folklórhumor, az európai kabarégyakorlat szellemében írta jeleneteit. Színpadi alakjai mintha csak regényeiből léptek volna elő; ütődött legionárius, nyomorgó vigéc, szélhámos szerecsevadász, begyulladt nyárspolgár, ravasz fegyenc, ügyefogyott férj és házsártos feleség, csalók és megcsalatottak, lüke grófok, tábornokok és talpraesett inasok, szolgák, becsületes utcalányok és hamis szüzek, megannyi komikus típusa a két háború közötti kornak. Rejtő megfogalmazásában nevettető, olykor röhögtető alakjai ama letűnt időknek. A kötet kuriózum is, hiszen ezek az írások eddig elvesztek a közönség számára, s nemhogy könyv alakban, de nyomtatásban is alig voltak hozzáférhetők.