A tea orvosságként kezdte, majd ital lett belõle. A tizennegyedik századi Japánban a teafogyasztás afféle „vájtfülû vallássᔠ– teaizmussá – nemesedett. A teaizmus a mindennapi élet tisztátalanságai közt megjelenõ Szép imádatán alapuló kultusz. Tisztaságot és összhangot, kölcsönös szeretetet, romantikus társadalmi békét sugároz. Valamennyi elkötelezettjét a kifinomult ízlés arisztokratájává emeli… Okakura Kakuzónak a teaszertartásról írt, ma már klasszikusnak számító, örökbecsû mûvét nyújtjuk át az olvasónak.