A szerzõ jómódú szüleivel még gyerekkorában távozott az Ipolyságból. Több évtizeden át Argentínában élt, ahol spanyol nyelven jelentek meg könyvei, s ahonnan, hogy családja és saját életét mentse úgy szintén emigrálnia kellett. Ma magyar származású, Kanadában élõ spanyol nyelven író. „Írói világképét a közép-európai irodalmak (Karel Capek, Karinthy Frigyes) és a spanyol aranykor irodalma befolyásolta. Mindkét választott hazájában (Argentína, Kanada) zavarta az ott élõ szellemi közösség hagyománynélkülisége…” – írja róla nagyon pontosan Kerekes Tamás. Egy fiatal házaspárnak, akiknek már van két gyereke, magukhoz vesznek egy majmot, akit minden emberi dologra megtanítanak. Kalandos élet kezdõdik, szerelmi kalandok is adódnak, de ne gondoljunk aberrációra, malacságra, még akkor se, ha kiderül, hogy bizony az érzelmek a fiúmajom és az asszonyember között szövõdnek. Rendkívül mulatságos, sõt nevetséges az a világ, amit a majom szemszögébõl a majom szemével látunk és érdekes az is, amit ehhez a szemlélethez a könyv narrátora hozzátesz. Kegyetlen, szatirikus gúnyirat lesz egyszer csak a regény, amelynek során a szerzõ, egy majom örökbefogadásának történetében, a civilizált ember felelõsségét veti fel. A majomtól, miután sikerült õt az emberi életre alkalmassá tenni – legszívesebben megszabadulnának. Visszakerül Afrikába, majd ismét Amerikába hurcolják, a magát értelmesnek, mûveltnek, civilizáltnak gondoló ember kénye-kedve szerint viselkedik az általa domesztikált, emberré nevelt „állattal”. „A Silver az amerikai civilizációt, de mondhatom nyugodtan, hogy az emberi civilizáció torzításait kigúnyoló könyv, amely az öntelt embert teszi nevetségessé, azt az embert, akit a maga alkotta, tökéletesített civilizáció tesz életképtelenné, torz érzelmûvé.” – mondja a szerzõ regényérõl egy magyar nyelven adott interjúban.