Kriszti és Orsi nem is lehetnének különbözőbbek. A végzős Péterfi Krisztina mintadiák. Színötös mindenből, illemtudó, népszerű lány, a szülei szeme fénye. Legalábbis kívülről ez látszik. Olyan titkai és gondolatai vannak, amelyeket még önmagának sem mer bevallani, nemhogy a szüleinek vagy a környezetében bárkinek is. De, mint tudjuk, a titkok egyfolytában azért küzdenek, hogy előbb-utóbb felszínre kerülhessenek… Fekete Orsolyát úgy becézik: Tragédia. Ő az a lány, aki a saját rettenetes, kibírhatatlan stílusába és az üvöltő metálzenébe menekül a problémái elől. A lány, akinek mindenki ismeri a titkát, de a teljes igazságot csak ő és a legjobb barátja, Eszter tudja. A lány, aki verekszik, cigizik, káromkodik, és úgy általában háborúban áll az egész világgal, és aki hosszú évek óta küszködik az egyszerű emberi kapcsolatokkal. De ez változhat, csak kell valaki, aki segít neki ebben...

"A ​tizennyolc éves Helena egy szörnyeteggel osztozik az életén – árván, magányosan járja Oregon állam vidékét, tehetetlen áldozatok után kutatva. Ám az nem szerepelt a tervei közt, hogy egy súlyos baleset után titokzatos helyen ébred: három testvér otthonába kerül, ahonnét nem szabadul egykönnyen. Hisz ezen a különös helyen a lányt csapdába ejtő szörny napról napra csendesedik. Helena végre önmaga lehet. Meg kell tanulnia bízni, ha újra akarja kezdeni az életét a furcsa Raven-családban. Jennifer, a legidősebb testvér elismert orvos, aki gyanakvásával sakkban tartja az elvadult lányt. Jet, a tizenöt éves könyvmoly kíváncsisággal és barátsággal közelít felé. És ott van Jeremy, az idősebb fiú, aki jóvá akarja tenni a balesetet és aki naiv vonzalmat érez a lány iránt. Helena előtt varázslatos, ismeretlen világ tárul fel, ahogy egyre közelebb kerül a fiúhoz: évszázadokra visszanyúló, furcsa titkok kerülnek a felszínre. Ám hiába a szerelem, amit Helena életében először érez igaznak, a veszélyes titkok kettészakíthatják a családot. És mindeközben a mélyre temetett szörny csak a megfelelő pillanatra vár…"

"Helena vezetői szerepet vállal a háborúban, amit a természet gyermekei és a Gyógyítók vívnak, ám még a boszorkányok közt is sokan a halálát kívánják. Jeremy képességének hála, összekapcsolódnak a fajtársaikkal – így kerül hozzájuk Annette, egy francia boszorkány, és Jeremy így fedezi fel újdonsült barátját, az önbizalomhiányos Killiant. De felbukkannak Salem kísértetei is: Kendra túlélte a mészárlást, és nem bízza a véletlenre az Anyatermészet jövőjét, Helenának pedig el kell döntenie, képes-e végezni mindenkivel, aki nem ért vele egyet.

Miközben három ikerboszorkány kisajátítja Amazónia egy részét, Jet a mezopotámiai jóslat miatt aggódik, Helenának pedig újra kell kezdenie a családjával Miamiban. A boszorkányok bírájának ugyanakkor időt kell szánnia a legtitokzatosabb őselem megismerésére is. Ebben a legváratlanabb segítséget kapja egy régi ellenségtől. Ám Helena minél több időt tölt fajtársaival, Jeremy mintha egyre messzebb kerülne tőle. A fiú abbahagyja a festést, kétségbeesetten keresi a megoldást a háborúra, és éjszakába nyúlóan levelezget egy Látóval, akinek talán nagyobb hatása lehet a Gyógyítók bírájára, mint azt Helena valaha is képzelte volna…"

Szepes Norbert szeptemberben új esélyt kap a helyi hatosztályos gimnázium egyik végzős osztályában. De nem egyszerű a beilleszkedés. Tetoválásai láttán többen összesúgnak a háta mögött, mások őrültnek tartják különös szokásai miatt. És persze fontos kérdés, hogy mit szól hozzá az osztály legmenőbb rockere, nem beszélve az éles szemű Farkas Míráról, aki olyan gyanakvón néz rá, mintha küldetésének tekintené, hogy minél többet megtudjon titokzatos új osztálytársáról. Norbit azonban évek óta nem érdekli a cikizés. Ami igazán számít neki, az az anyjának tett ígérete, az Őry család baráti oltalma, Mikko, a finn tökfej, a városszéli tölgyerdő, az akácméz, és egy félkarú isten. Csakhogy hamarosan felbukkan egy árny a múltból, aki mintha Norbi saját árnyéka lenne – és a fiú kénytelen számot vetni mindazzal, ami miatt ott kellett hagynia régi iskoláját, és meg kell hoznia egy olyan döntést, amelyben nem biztos, hogy a sors istennői a segítségére lesznek…

Orsi és Kriszti nem is lehetnének távolabb egymástól. Fekete Orsolya ezúttal olyan helyzetbe sodorta magát, amiből csak segítséggel tud kimászni: muszáj lazítania a falakon, amikkel körbevette magát, különben teljesen egyedül marad. Eszter az egyetlen támasza, de legjobb barátnőjét túlságosan lefoglalja a szerelem. Orsinak helyre kell hoznia a viszonyát Olivérrel és Paullal, ráadásul az édesanyjával is egyre furcsábban alakul a kapcsolata. És persze ott van Zsolt meg Rágógumi is, akik változatlanul szúrják a szemét… Péterfi Krisztina felhőtlenül boldog a budapesti kirándulás után, ám rá kell jönnie, hogy egyre kevesebb ideje jut a szerelemre, Vikire, és a táncra is. A felvételi miatt hatalmas rajta a nyomás, nem találja a helyes irányt a jövőjéhez vezető úton. Mindennek a tetejébe ott van Tragédia, aki ellenségként tekint rá, hiába szeretne Kriszti ezen változtatni. Pedig eljön az idő, amikor kénytelenek lesznek szóba állni egymással…

Szepes Norbert szeptemberben új esélyt kap a helyi hatosztályos gimnázium egyik végzős osztályában. De nem egyszerű a beilleszkedés. Tetoválásai láttán többen összesúgnak a háta mögött, mások őrültnek tartják különös szokásai miatt. És persze fontos kérdés, hogy mit szól hozzá az osztály legmenőbb rockere, nem beszélve az éles szemű Farkas Míráról, aki olyan gyanakvón néz rá, mintha küldetésének tekintené, hogy minél többet megtudjon titokzatos új osztálytársáról. Norbit azonban évek óta nem érdekli a cikizés. Ami igazán számít neki, az az anyjának tett ígérete, az Őry család baráti oltalma, Mikko, a finn tökfej, a városszéli tölgyerdő, az akácméz, és egy félkarú isten. Csakhogy hamarosan felbukkan egy árny a múltból, aki mintha Norbi saját árnyéka lenne – és a fiú kénytelen számot vetni mindazzal, ami miatt ott kellett hagynia régi iskoláját, és meg kell hoznia egy olyan döntést, amelyben nem biztos, hogy a sors istennői a segítségére lesznek…

Moses ​egy szerencsétlenül végződő csínyt követően egy hetet kap arra, hogy bebizonyítsa a hatóságoknak és saját magának, hogy nem felelőtlen és ostoba bajkeverő, akinek börtönben a helye.

Mosest és az unokatestvérét, Charlie-t, aki egyben a legjobb barátja is, vadabbnál vadabb kalandokba sodorja a kamaszos hév, amely kimeríthetetlennek tűnik egészen addig az éjszakáig, amíg az egyik akciójuk komoly tűzvészbe nem torkollik, és el nem indít egy olyan eseménysort, amely során Moses magára marad a bűntudattal, és szembe kell néznie azzal a lehetőséggel is, hogy egész életét jelentéktelen és unalmas szülővárosa foglyaként kell leélnie.
Az események azonban váratlanul szerencsés fordulatot vesznek: Moses esélyt kap, hogy tábori ifivezetőként önkénteskedjen egy hétig, és ezzel elérje, hogy a bowlingpályánál történt incidenst töröljék a személyi anyagából. Mivel a bűnügyi nyilvántartásban szereplő személyként nem lenne semmiféle esélye arra, hogy a jónevű egyetemen, a Duke-on folytathassa a tanulmányait, Moses úgy dönt, végigcsinálja a közmunkaprogramot, és megpróbál talpra állni. A jelek szerint azonban a tragédia emléke mindenhová követi őt, és félő, hogy végleg lezárul előtte a folytatás.

Palotai Boris népszerű regénye, a Kegyetlen ifjúság az írónő első regénye, mely 1943-ban látott először napvilágot. Hősnője a későbbi, jellegzetes Palotai Boris-hősnők prototípusa: a serdülő lélek kitörő szeretetéhségével és érzékenységével környezetét felkavaró kamasz lány, ebben a regényben a félig, majd egészen árva Kádár Zsuzsa, akit rossz sorsa a két háború közti Magyarországon vet árvaházba, aki a kínzó szeretetéhségtől űzött „feltűnési vágyában” a legnagyobbtól: a Haláltól sem riad vissza, hogy környezete figyelmét magára irányítsa.

„…az életből lestem el, mégsem egy bizonyos fiúról mintáztam – három jól ismert gyerek vonásait egyesítettem benne, a regényszerkesztés szabályai szerint” – így ír a szerző e történet egyik főszereplőjéről, ám jóval többet tett ennél. Mindenkiről szól, tehát mindenkinek szól, ezért örök életmű a Tom Sawyer kalandjai, amely már megírása (1884) idején hatalmas sikert aratott. Az ifjúsági irodalom sok szép alkotása között egyike a legkiválóbbaknak. Mark Twain, Amerika nagy klasszikus írója 1910-ben halt meg, halála óta sok kiadást megértek páratlan humorú, érdekes művei, legnagyobb sikere mégis ifjúsági regényeinek van. Nincs olyan felnőtt, aki gyerekkorában legalább egyszer ne olvasta volna a Tom Sawyer kalandjait, a Huckleberry Finnt vagy a Koldus és királyfit.

A kis herceg Antoine de Saint-Exupéry legismertebb regénye. Több mint 80 millió kiadott példánnyal a világ egyik legolvasottabb könyve, ami eddig több mint 237 nyelven és dialektusban jelent meg. Dunajcsik Mátyás új, 2015-ös fordítása nyelvezetében sokkal közelebb áll a mai magyar nyelvhez, mint a korábban megjelent fordítások. „Rónay György 1970-es fordításán generációk nőttek fel, azonban mivel a fordítások nyelve sokkal gyorsabban öregszik, mint az eredetiké, minden igazán nagy mű megérdemli, hogy legalább ötvenévente újrafordítsák. Például a Rónay által következetesen használt »fölnőtt« kifejezés ma már óhatatlanul régiesnek hat, ahogy egy csomó minden mást is ma már máshogyan, más megfogalmazásban érzünk természetesnek. Ez A kis herceg esetében talán kevésbé látványos, mint a híres Salinger-mű, a korábban Zabhegyező néven ismert Rozsban a fogó nemrégiben nagy vihart kavart új fordítása kapcsán, hiszen amíg Salinger rengeteg szlenget használ, addig Exupéry mondatai a legklasszikusabb irodalmi francia nyelven szólnak, és helyenként inkább hasonlítanak megoldóképletekre és filozófiai tételekre, mint egy mese mondataira. Éppen ezért az olyan szállóigévé vált mondásokat, mint hogy »felelős vagyok a rózsámért«, ha akarnánk, se tudnánk másmilyen formában magyarra átültetni. Műfordítóként azonban éppen a könyv nyelvének ez a végtelen tisztasága és egyszerűsége jelentette a legnagyobb kihívást, amit sokszor jóval nehezebb visszaadni, mint egy sajátos nyelvi leleményekkel és cirkalmakkal teletömött stílusgyakorlatot. Amikor 2009-ben lefordítottam Joann Sfar képregényváltozatát A kis hercegből, már szembesültem ezzel a problémával, és most nagyon örültem, hogy alkalmam nyílt a saját Exupéry-változatomat a teljes szövegben megvalósítani.”