Meseszerû hangulat szövi át a kötet elbeszéléseit. Egyik elbeszélésében, a Bábsütõben két férfi szeret egy asszonyt, a Magyarországra vetõdött francia katona és az érzelmes bábsütõ. A konfliktus megoldása mesére jellemzõ: a bábsütõnek meghasad a szíve. Egy másik Szini-novellának, Az õrnek, Marinka a hõse, akit öreg férje valóságos rabként zár el a világ szeme elõl. Az asszony egyetlen öröme, hogy szobája ablakából egy kaszárnyaudvarra nézhet, ahol õrt álló katonák váltják egymást, és õ beleszeret mindegyikbe, mert a távolból egynek véli valamennyit. Az elbeszélések színtereit csak éppen jelzi Szini, mert nem a valóságos miliõ a fontos az írásaiban, hanem a hangulatoktól, érzelmektõl átszõtt, átszínezett lírai környezet, amelyre mindig valami különös fény hull, mint A rózsaszínû hóban, ahol a szerelmi csalódás emlékének ad fájdalmas hátteret a késõ esti hó rózsaszín árnyalata. Kosztolányi szép és találó jellemzése szerint Szini „gazdag és egyéni képzelõtehetsége a meseszerûség derengésében mutatja nekünk az életet, halvány párafényt, viola ködöt fúj rá, melytõl az élet igézetesebbé és jelentõsebbé válik.”