Ez a vézna, törékeny, befelé élõ és belülrõl izzó ugyanakkor a külvilágot minden érzékével magába fogadó s éles szemmel figyelõ költõ, akirõl nemcsak a valais-i parasztok, de a végsõ perceiben vele lévõ ápolónõ sem tudja, hogy költõ, õ, aki sorstalan-nak mondotta magát, hihetetlen energiával és megfeszített munkával jutott el végül is vállalt sorsáig, ifjúkori virtuóz olykor üres verseitõl a megszenvedett nagy költészet csúcsaira. Útját és teljesítményét Keresztury Dezsõ (felejthetetlenül szép szavakkal) így értékeli: Feminin mondták róla nemegyszer az õserõ megszállottjai, holott keményebb volt sok büszke férfiszellemnél, kitartóbb sok szívós parasztnál, mívesebb a munkapadok népénél. Életmûve egyetlen nagyarányú épület, olyan, amilyet még ha tele van is a részletek finom csipkézetével csak férfimerészség álmodhat meg s férfimunka emelhet fel. Jelképrendszerének részleteit hatalmas ívek foglalják össze, egyik a másikat magyarázza, értelmezi, egészíti ki. Így van ez nagy kortársának, Adynak költészetében is, amelynek nem méltatlan nyugati rokona Rilkéé. Ahogy nem méltatlan párja egy gótikus torony a Gangesz partján emelkedõ építészeti csodáknak. Szabó Ede
kiadó
megjelenés
2016-05-21
nyelv
magyar
ISBN
Ezekkel együtt is megveheted