Regék

" Ne lássalak unalmas, egyhangú világi élet! Maradjatok el tõlem józan gondolatjai a megfontolt tudásnak, égmérõ szögletek, ártatlan csillagok után leskelõdõ csövei az égbuvárnak, tágúlj keblemrõl mindenható számtudomány, megcáfolhatlanságod lidércnyomásával, földre vert abroncsok, egyenes vasutak, és ti vaskezû, vaslábú szörnyei a vizeknek és szárazoknak, gõzokádó torkaitokkal, engedjétek meg nekem, hogy ne halljam egy percre szorgalmas, haszonhajtó munkáitok zaját, hogy elfelejtsem azt a rettenetes tudást, hogy a semmibõl nem lesz semmi, és csak az lehet, a mi van! "